Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-09-11 / 205. szám
Ara 2 korona Eger, 1921. szeptember 11. vasárnap. XXVIII. évf. 205. sz. Mlőfiíeiéai dijak postai szállítássá igész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Segged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség i Eger, Líceum. 1 Si'fdóhííatals Líceumi sagomdsií Telefon szám, 11. MagyarországnaK át fali adnia Jíyagattnagyarországot? Kivonultak az osztrákok Nagymartonból. — Akik a hazáért haltak. n Eger, 1921. szept. 11. Nyugatmagyarország élet-halál harcot vív. A lakosság fegyverbe szállt és körömszakadtáig védi szabadságát. Az antant — osztrák beállítások szerint — erélyes fellépésre készül. Rá akarja venni a magyar kormányt, hogy a nyugatmagyarországi népet szerelje le. Csak egyet felejtett el az antant és ez az, hogy a magyar kormánynak ehhez a szentségtöréshez sem joga, sem hatalma nincs. Tudósítónk a nyugatmagyarországi eseményekről a következőket jelenti: Sopron. M. T. I. Nagymartonból ma éjjel kivonultak az osztrák hivatalok s a csendőrség is eltávozott, Nagymartonból Davit, az osztrákok főkormánybiztosát visszarendelték. Érdekes, hogy amikor Dävi augusztus 20-án először jelent meg Nagymartonban felszólította az ott tartózkodó főszolgabírót, hogy adja át neki hivatalát. A főszolgabíró megtagadta Dävi kérését, mire az osztrák kormánybiztos felfüggesztette és helyébe Dr. Faludy (Feigelt) Sopronból menekült kommunistát nevezte ki. Amikor kivonultak az osztrák csendőrök, a hivatalokat kifosztották. Koll- vent Ödön szolgabírót és az ott tartózkodó hajdúkat túszként Bécsújhelyre hurcolták. Hivatalosan jelentik : Nyugotmagyar- országon az éjszaka egész a határ szakaszáig nyugodtan telt el. Karlschlag dél és délkeleti részein a bandák fokozottabb tevékenysége volt észlelhető. Sopron M. T. I. Ma délelőtt temették el az ágfalvi harcokban elesett Mohácsek Gyula tartalékos egyéves önkéntes őrmestert a bányászati főiskola hallgatóját, Pehányi Elemér tartalékos alhadnagyot, Mosch Arnold osztrák csendőrt. Az első két hősi halott soproni fiatal emberek, kiket a hazaszeretet vitt a felkelők közé. A 48-as kaszárnyából temették el őket. Egy csendőrzászlóalj díszőrséget állott a ravatalnál s az egész város ott volt temetésükön. A szertartást a városi plébános i végezte. Megjelent Sigray Antal főkormánybiztos, Zsemberi alispán és a hatóságok képviselői, a ravatalnál ős a sírnál többen mondottak beszédet, majd a csendőrség dísztüzet adott. A temetésen részt vett Jägel osztrák csendőr parancsnok is. Becsből jelentik: A bécsi antant dip- lomáczia egyik vezetője a következő nyilatkozatot tette a bécsi lapok tudósítói számára, Keeling angol ügyvivő a következőket mondotta: Az angol kormány ál láspontja csak a trianoni szerződős szigorú betartása lehet. Ausztriának a béke- szerződés szerint igénye van Nyugatma- gyarországra és ezt meg is fogja kapni. A Millerand féle kísérőjegyzékben foglalt ígéretekről csak Nyugatmagyarország e- gészben való átadása után lehet szó. Magyarország ebben a kérdésben semmit sem tehet és feltétlenül kötelezik Nyugatmagyarország átadására. A bécsi olasz követség a következő információt adta: Az olasz katonaság beavatkozásáról mostanáig még nincs szó, de nem is tartjuk valószínűnek Nyugatmagyarország ügyében való beavatkozásunkat. Olaszország rokonszenvet tanúsít ugyan Ausztria iránt, de reméli, hogy a vitás kérdés rövid idő alatt békés utón elintézhető lesz. Nagyatádi Szabó a drágaságról. Ha az intelligencia nem nézi le a kérges tenyeret, akkor ne féljen a magyar nép. Nagyatádi Szabó István földmivelés- ügyi miniszter a következőkben nyilatkozott az aktuális politikai kérdésekről: — Sok mindennel vádolják — úgymond — a kisgazdapártot, de mi nyugodtan álljuk a kritikát. Azt mondják, hogy mi parasztdiktaturát akarunk. Aki ezt állítja, az csak rosszakaratú lehet. Azzal is vádolnak, hogy drágaságot csinálunk. Ez nem igaz, mert az egész világon drágaság van. Az egységes pártra vonatkozóan a miniszter kijelentette, hogy az egységes pártnak mindaddig híve és szívesen látja, míg a kisgazdapárt benne a gerinc és a kisgazdapárt n programmjában áll. A város és falu kibékülését kívánják, de a pártot senki kedvéért föl nem adják. Foglalkozott ezután a miniszter a legutóbbi vármegyei gyűléssel. Kijelentette, hogy nem akarják kiforgatni a vármegyéket ősisó- gükből, csak a születési jogok megszüntetését kívánják. Ha az inteligencia nem nézi le a kérges tenyeret, akkor ne féljen a magyar nép. Az egri gyorskocsi-járatok. — Egerváros múltjából. — Tudvalévő, hogy a Füzesabony egri vssutvonalat csak 1872. november 3 án adták át a forgalomnak, de a Budapest- hatvani vonat már 1867. augusztus 2-án megindult. Hatvantól csak a forgalomnak 1870. január 9-én átadott vonattal lehetett Miskolczra utazni. így azután: 1867-től 1870-ig Hatvantól, 1872-ig pedig Füzesabonytól gyorskocsi-vállalatok szállították az egri utasokat, míg 1867-et megelőzően Budapestig járt a gyorskocsi. 1866 ban már két gyorskocsi-vállalat működik Egerben. Mindkettő Budapestig jár. Egyiknek címe: «Egyesült Pest Gyöngyös , Egri Gyorsutazási Intézet»; képviselője városunkban Bajzáth József kereskedő. Ezt 1861-ben helyezték üzembe. A másikat, melynek nincs ilyen sallangos címe, Sír Antal és társai kereskedők képviselik. (Sír család nagy kereskedő háza a mai Bajzáth-ház volt a Kossuth-téren, az Érsekutca sarkán.). A két intézmény 1866. márc. 1-én egyesült a Bajzáth József ügynöksége alatt. Hetenkint háromszor indult és pedig: vasárnap, kedden és csütörtökön; mindig reggel 5 órakor az« Oroszlán» vendégfogadó elől. (Ez a mai áll. polg. leányiskola régi épülete.) Pestről viszont: hétfőn, szerdán és pénteken. A barátság azonban nem sokáig tartott, mert május végén már ismét Külön hirdet a két vállalat. A Bajzáth ügynöksége alatt működő «gyorsutazási intézet» az I. helyen 5 frt. ért a II. helyen 4 frt 50 kr.-ért visz egy személyt a fővárosba. Ha előre megváltották a jegyet oda-vissza : 8 frt. volt az ára. A Sír Antal és Társainak vezetése mellett működő vállalat nem közli a viteldíjakat, de valószínű, hogy legfeljebb igen csekély lehetett az árkülönbözet. Ennek állomáshelye a «-Gólya vendéglő* volt (ma Káptalan-u. 20. sz.). Egymással versenyezve iparkodott a két vállalat az utazásra minél több alkalmat és minél nagyobb kényelmet nyújtani. 1867. szeptemberében már a következő hirdetést közli az «Eger* H. száma: »Gyorsutazási és vasúti közlekedés Pest, Gyöngyös és Eger között. Alólírt ezennel tisztelettel érlesítem a nagyérdemű közönséget, miszerint a kir. magy. északi vasűttársulattal összeköttetésben álló gyorsutazási vállalatom egri ügynökségét szíves volt ismét Bajzáth József ur elvállalni, melynélfogva eddigi ügynököm, Polatschik Herman ur működése, f. hó 15 én megszűnik. A kocsi rendesen indul mindennap az «Oroszlány» fogadóból pont 7 órakor reggel, kivéve szombatot, mely napon a szükséges javítások eszközöltetnek.-ügy a személy ■ szállításoknál, mint málha ős csomagok szállításánál a lehető legjutányosabb árak számíttatnak, gyors és pontos véghezvitel biztosítása mellett. A midőn irántam hat év folytán tanúsított pártfogását a t. ez. közönségnek köszönöm, főtörekvésem leend, azt magamnak jövőre is kiérdemelni. Gyöngyös, 1867. szeptember hóban teljes tisztelettel Sctuoarczkopf Adolf«. Ugyanekkor hirdet Sír Antal is, de már társak nélkül képviseli a céget. Hirdetése stilus szempontjából is érdekes sző- szerint a következő: «Alólírott ajánlja teljes kényelemben berendezett gyorskocsiját, mely Pest — Gyöngyös és Éger között az ismert napokra rendesen közlekedik, a nagyérdemű utazó közönség becses figyelmébe. Sír Antal«: Úgy látszik, hogy ez nem indított mindennap. A «Honi Vezér« c. Kalendárium (1843.) közli az «utazási alkalmatosságok, levél- hordók, izenetvivők s kocsisok» jegyzékében azt is, hogy ilyenek találtatnak Kassa felé (tehát Egerbe is) szolgálatra Pesten a Vörös Ökörnél. Érdekes, hogy a «ill. kir.postaigazgatóság« sem találta rossz üzletnek a gyorskocsit. Erre enged következtetni az a hirdetése, amelyet 1867. julius 14 diki kelettel közöl az «Eger» nek 29. száma. E «Postaügyi rendelet» szerint: «Minthogy a magyar északi vaspálya hatvan salgótarjáni vonalán folyó év julius hó 16-tól kezdve a postai közlekedés is létrejött, — Hatvanból Ege-
