Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-27 / 193. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921 augusztus 27. szombat. XXVIII. évi 193. sz. ÍJSB89S SísSRsetési dijak postai szállítással i í. ?ész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Segged évre ÜO K. — Effil kára 40 K, POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Licears. SöadáMvaiaí i Líceumi agomd?u Telefos szám 11, fcííS-B« Sopron megszállása. — Üzemben a pécsi szánbánya. A szünet. Eger, 1921. aug. 27. A magyar Parlament nagy ülésterme megpihen a szócsaták után. A karzat elegáns közönsége eltűnt, a diplomata-páholy fesztelen kényelemmel szunyókál. Most nem kell adnia semmit sem az etikettre. Az újságírók páholya unatkozik: nagyon hiányzik neki a sáppadt vitatkozó sereg, amely a beszédek őserdejéből izzadtan hámozza ki a másnapi vezércikket, azt a kis csirát, amelyből az őserdő kihajtott. S magányosak a padok. Kihaltak a folyosók. A bű ff ében elhallgattak azélcek: csönd van az országházban. A pártoskodás elpihent. A politika útvesztőjében nyári álmát alussza a szünet. S éppen ezekben a kritikus időkben napolták el a nemzet- gyűlést, amikor Nyugatmagyarország fölött lebeg Damokles kardja és Délen meglepetésszerű eseményeket várhatunk. A külpolitikai helyzet ma azt parancsolta volna, hogy a nyugatmagyarországi kérdés megoldásáig a magyar politikusok maradjanak együtt. S várják meg-komoly fenséggel azt a pillanatot, amely határoz és cselekedjenek úgy, ahogyan egy élni és fejlődni akaró nemzet érdekei megkívánják. Az elnapolás azonban megtörtént. Voltak képviselők, akik nem kívánták a szünetet, akik a mai időkhöz méltóan gondolkoztak, mert a képviselő ma a nemzet első napszámosa, akinek dolgoznia kell ős félre kell tennie a kényelmet. A parlamenti szünetre — tudjuk hogy szükség van, de ezt az időt el lehetett volna tolni szeptemberre. Parlamenti szünetet soha rosszabb időben és soha rendezetlenebb viszonyok között nem adtak. De ettől eltekintve, most, szünet idején, amikor lehiggadtak az indulatok, visszatekintenek e Önök, Nagyságos Képviselő Urak, a nemzetgyűlés rövid múltjára? S ha visszatekintenek, tegyék le azt az úgynevezett pártpolitikai szemüveget, amely mindent eltorzít. Volt e a nemzetgyűlésben lelki konszolidáció? Olyan konszolidáció, amely a teremtő munkának első feltétele? Milyen szempontok vezették Önöket? E- gyéni vagy pártpolitikai szempontok ? Mert az országos szempontokat ebben a Nemzet- gyűlésben csak nagyon kevesen képviselték. A józan elemek az ellenzéknek nem voltak elég szájhősök, a kormány pártjainak eléggé megalkuvók. A kisgazdák nem voltak elég keresztények, a keresztények nem voltak elég kisgazdák. A Parlament lassan visszazökkent abba a kerékvágásba, amiben 1914. előtt járt. A politikának gépezete van ős ez a gépezet nálunk rendellenesen működik, magyarán megbomlott. Ezt a gépezetet kell rendbehozni a parlamenti szünetben és nem — agitálni. (—) Budapest. M. T. I. A Nyugat-Magyarországi keresztény egyesületek tegnap népes gyűlést tartottak, melyen több figyelemre méltó kijelentés hangzott el. Bindner, a keresztény szocialisták elnöke megnyitó beszédében a következőket mondotta: 28-án reggel 4 órakor az osztrák csendőrök átlépik a határt és A. szakaszig mennek előre, amely a Nagyboldogasszony-Somfalva ős Szent- Mihály fölötti vonalnál húzódik. 28-án reggel Sopront szálljak meg a csendőrök. Ezzel Ausztria eléri új határát. Bindner avval fejezte be beszédét, hogy ők a magyar néppel barátságban akarnak élni és meg akarják honosítani Nyugat-Magyaror- szágon is a keresztény-szocializmust. Utána Czeizner százados a magyar pénzről ős a bolsevizmusről beszélt. Szerinte a magyar korona Nyugat-Magyarországon egyelőre érvényben marad és akiknek magyar pénzük van, a mindennapi kurzus alapján Osztrák koronát kaphatnak érte. Augusztus 26. Tegnapelőtt óta a Sopronban megjelenő napilapok és egyáltalán Eger, 1921. aug. 26. Ilyenkor augusztus végén az embert mindig fölkeresik a diák-emlékek. Látjuk a nagy gazdasági udvarokban a poros szekereket, az eltűnődő kis diákokat. Az utcán fontoskodó ötödikesek feszítenek a hosszú nadrágban. Az elsősök boldogan vásárolják az új könyveket, de legboldogabbá mégis csak a csinos jegyzési könyvecskék teszik őket, amiket ráadásul kapnak. Aranyos cifra a kötése valamennyinek. Ceruza is van benne. S az ügyetlen kezecske ünnepélyes elfogódottsággal írja a kiadás rovatba: vetem könvekett, ösze- sen 20 sz kor.-a és vetem tannszerekett, (eirkli, lénija, hartmut, irka sattöbi) 7-t kor.-a és 10-z krajcár. Különféle kijadások (mészcukor, ötért, csukolládé hatért.) 11-gy krajcár. A plajbászt nyálazó kisdiák mellett gondráncos arccal járt az apa, aki azon gondolkozott, hogyan szorítja ki zsebéből ezt a nagy költséget. Az iskolák előtt zsi- vajgott a könyvpiac. Az egyik utcasarkon gyümölcsös kofa árúit. A kisdiák esdekelve nézett az apjára. — Szomhas vagyok . .. S a szomorú ember vett két fürt szőlőt, hogy majszolja a kis fia, aki lelkiismeretesen írta be a «szép nőteszbe«: — Vetem 2-fürtt szőllőtt 7-t krajcár. Be sokan ismerünk ebben a kis diákban önmagunkra ... Ma már megfordúlt a világ sorja, elmúltak a jó idők a kisdiákok feje felől. a sajtótermékek a soproni katonai szövetségközi bizottság ellenőrzése alatt állanak. A bizottság szigorú cenzúrát gyakorol a lapok felett. Budapest. M. T. I. A visszakapott Baranya ős egész Pécs vidéke bányatelepei és szénbányái érintetlenül maradtak. Nagy mértékben folyik a munka, a bányászok lelkesedéssel dolgoznak, egyáltalában nincsen sző amerikázás- ról. A munkások még a termelés fokozását is elősegítik. Már is épül az uj bányatelep és hamarosan nagyobb mennyiségben fogják szállítani a fekete gyémántot, a szenet. A külföldi hírlapoknak a hírei, hogy a bányamunkások elszöktek volna, nen bizonyultak igaznak, az ötezer bányamunkásból mindössze 250 vonult el a szer- bekkel. Ezek közül is sokan megbánták távozásukat és visszakívánkoznak hazájukba. Ily értelemben a tárgyalások már folyamatban is vannak a szerb hatóságokkal. Budapesten nem hiába várják a szén- küldeményt, mivel az első szénszállítmány igen rövidesen megérkezik. Drágák a könyvek, a noteszokat se nagyon osztogatják. Azelőtt a diák 2—3 üzletben vásárolta a könyveit az ajándék noteszok végett, ma örül, ha egyet kap. Ä tankönyvek. Az Egri Népújság munkatársa ma fölkereste a helybeli kereskedőket és Írószer-árusokat, hogy felvilágosítást szerezzen az árakról. A könyvállványok zsúfolva vannak a Sajtőszövetkezet könyvkereskedésében is, Engländer Adolfnál is tankönyvekkel. Téves tehát az a híresztelés, hogy nincsen könyv. A tavalyi könyvhiáriy után valóságos könyvbőség lépett föl. Az árak bizony össze sem hasonlíthatók a békebeli árakkal, mindazonáltal túlzottak azok a hírek, amelyek szerint 300—400 koronás könyvek is vannak. A legdrágább könyvek 95 koronába kerülnek s általában az árak 9—25—30—50—66 korona körűi ingadoznak. Egy alsóbb osztályú diákot 400 koronából teljesen fölszerelnek új könyvekkel, füzetekkel, vonalzókkal, körzővel, minden szükséges cikkel. A felsőbb osztályokban 450—500—^550 koronába kerül az újkönyves drága mulatság. Valamennyire a pénz relatív értéke és tömege a vigasztaló ebben a tankönyv-drágaságban. A könyv- kereskedők egyébként úgy nyilatkoznak, hogy drágaság a könyvpiacon szoros értelemben — nincs. Hz írószerek a békebeli időkben rendszerint másodrangú fontosságúak voltak Sokba kerül a tudomány. Valamikor régen... — Nem lesz tankönyvhiány. — Az írószerek.
