Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-08-27 / 193. szám

valutáris oldalról nézve a dolgot. Az em­ber kapott a kedves papájától két hatost, amiből vehetett két szótárat (12 fillér), két füzetet (16 fillér), egy ceruzát (4 fillér), törlő gummit (2 fillér), lakkos tollszárat tollal (6 fillér). Ma ugyanezekért a cikkekért fizet 48 koronát. Özv. Répás Béláné papír és írószer- kereskedő úgy nyilatkozott, hogy az író­szerek ára még nem végleges. A mai árakat azonban a Népújság rendelkezésére bo­csátotta. m Egy 80 lapos füzet 35 K, 60 lapos 25 K, 30 lapos 20 K., 100 lapos 40 K. Kereskedelmi füzet 16 K., nagy gyakorlat­füzet 12 K., kicsi 7 K. Vékonyabb szótár 6 K-, vastagabb 10 K. Diárium (vékony) 6, diárium (vastag) 10, Hardtmuth ceruza 8, olcsóbb minőség 2—4 — 6 K., Kohinoor 25 K., egy toll 1 K., kis üveg tinta 8 K., nagy üveg 16 K., rajztömb 55, 70, 80 K. Pala­tábla 22, 25 K. Rajzpapír ívenként 3 K. Gombfesték 4—5—8 K. Színes írón 8—10—12 K. Tollszár 1—12 K. Kisebb füzetek 4—5—7 koronába kerülnek. Ecset 3 koronától fel­jebb vásárolható. Vonalzó 6—10 K., fejes- vonalzó 8—25K., háromszög-vonalzó 14 K., rajztábla 50—55 K., Körző 80—100 korona, 250 koronáig. így változik a világ. A mai modern kisdiák hűséges újságolvasó s mielőtt cuk­rot venne, megnézi a tőzsde-rovatot, hogy áll a magyar korona. Ezelőtt 14 esztendővel bennünket nem érdekelt a tőzsde. Baja visszafoglalása. Budapest, M. T. I. A nemzeti hadseregnek Bajára való bevonulását a szerb hatóságok az utolsó pillanatokig igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy a városból nem kell kivo- nulniok. 18-ára már mégis nyilvánvalóvá lett, hogy a szerbek el fogják hagyni a várost. Dr. Kiss György kormánybiztos­főispán át akarta venni a hatalmat, azon­ban Markovics szerb főispán kijelentette, hogy a hatalom átadása még nem lehet­séges és letartóztat mindenkit, aki ilyen követelésekkel áll elő. Végül is tárgyalá­sokba bocsátkozott a kir. kormánybiz­tossal és kérte, hogy a rend érdekében tegyen meg minden tőle telhetőt. Szent István napján reggel 7 órakor érkezett meg az első magyar járőr Bajára. Virág­esőben vonult be a diadaltól ujjongó vá­rosi lakosság között. A lakosság a szerbek által ráparan­csolt fekete zászlót, mellyel Péter király halálát gyászolták, rögtön levették a te­tőkről és nyomban piros-fehőr-zöld zász­lót tűztek ki. Vasárnap hajnalban négy órakor érkeztek meg a város politikai ve­zetői Kiszely' Gyula főispán, Meskő Zoltán képviselő társaságában. A nemzeti hadse­reg 6 órakor érkezett meg Bajára. Ezrek­re menő lelkes tömeg kisérte a város fő­terére a délceg katonákat, kiket a politi­kai hatóságok fogadtak. Kiss György dr. rámutatott a bajai magyarság három éves kálváriájára és remegő hangon üdvözölte a magyar fiukat, kik a békét hozták ma­gukkal. „Sopron a soproniaké.“ <íSo])ron a soproniaké» jelszó alatt napokkal ezelőtt egész Nyugat-Magyaror- szág területére kiterjedő polgári szervez­kedés bontott zászlót. Célja Sopron lako­sainak jogát, a közszabadságok biztosítá­sát ős a soproni ősi intézmények meg­őrzését megvédeni olyan elemekkel szem­ben, akik a jogrend fölforgatásáí. a köz- biztonság megháborítását, Sopron társa­dalmának szóítagolását akarják elérni. Szóval biztosítani akarják a Burgenland Eger, 1921. agusztus 26. . . . Aki rászánja magát és legalább a címsorokat elolvassa, bizonyára azt gon­dolja először, hogy valakinek eszébe jutott bebarangolni az öreg dohányföldet, mert tudomásuk szerint a dohány itt nem szo­kott füstölni. De ha belekezdtél, olvasd tovább! «Világos szivar, jó szivar ?» Arra gondolsz, hogy valamelyik egri trafikos akar túl­adni felhalmozott szivarjain, melyekbe egy kicsit több barnaság szorult belő, mintsem a havannához szokott szemed szeretné. — Óh, de ilyet még csak gondolni is, hogy Egerben valaki reklámot csinál­jon szivarjainak. Óh, elkelne itt enélkül is de nincs — sajnos —. De ennek is te magad vagy oka, egri magyar. Itt járt a pénzügyminiszter: miért nem kérdezted meg tőle, hogy mi lesz a dohánnyal ? Mi­közben az előadást hallgattad, ugye, hogy közbeszóltál: ki kell dobni a nemzetgyű­lésből Beniczkyéket, meg Rassayt, meg Drőzdyt, sőt azt is mondtad, hogy fékez­zék meg Kerekest, mert amióta nyugdíjba alkotmányos alapját és legszélesebb körű intézkedési jogaikat, egyúttal Burgenland autonómiáját. Tiltakoznak az ellen, hogy a provizőriumos béke-jobbot nem fogad­ják el. Biztosítani akarják egyúttal a köz- igazgatási hatóságok meghagyását, a szer­vezett tartomány gyűlések összehívását és a közellátást. Már eddig is 8 ezren jelen­tették csatlakozásukat a lakosság minden részéről felekezeti, nemzeti és politikai pártállásra való tekintet nőikül. vonúlt a'Máv.-től, azóta teljesen elveszí­tette a . . . veszting-húzát. Nos hát nem ezt kellett volna kiabál­nod, hanem azt, hogy: — Vegyék el tőlük a dohányjárandó- ságot, a szivart és osszák ki az ellátatla­nok között! A katasztert úgy kellett volna «fölfektetni», hogy mindenki kaphasson belőle, akinek szavazati joga van, tehát a nők is — kivéve a pénzügyőröket, mert ezek így dupla ellátásban részesülnének. Olvasd tovább! — «Szivar-hegyek között.» Most már követhetsz, nem a határban barangolok. Avagy látott már valaki szi­var-hegyet a dohányföldön? Sajátságos, hogy a búzát mindjárt ott a helyszínen keresztbe rakják s a szivarral nem teszik meg ugyanezt. — No igen, mert a szivar nem kalászos növény, hanem úgy csinál­ják az egri lányok a Dohány-gyárban. A gyárban szerzett tapasztalomat már itt elárulom. Meglepett a felfedezés, hogy könnyebb megcsinálni a legjobb szi­vart is, mint elszívni. Egy ügyes asszony például egy óra alatt megcsinál 19—22 regalitást. — Óh, mi lenne velem, ha egy óra alatt 22 szivart kellene elszívnom ? Aligha kívánnék többet. A másik, ami már a belépésnél majd fejbevágott, az a í’eítenetes nehéz illat, ami kiárad a pálmaleveles vagy faládás dohánycsomagolásokből. Másfél óráig jár­tam a nőtás dohánygyári lányok között csak, de mire eljöttem, valósággal meg­szédültem — a nehéz levegőtől. A munkások aránylag jól is vannak fizetve. Egy jobb munkásasszony heten- kint 400—500 K-t megkeres s emellett csa­ládtagjai számára kedvezményes ellátást kap, de különbet, mint akármelyik cso­portnál. Az igaz, hogy az államnak a do­hánygyártásból van legtöbb jövedelme, de a munkásaiért áldoz is eleget. Lisztet, zsírt, burgonyát, cukrot és mindent a be­szerzési ár feléért adja a munkásnőknek. Emelett a Betegsegélyző is itt van a leg­jobban megszervezve. A szoptatós, kis­gyermekes családanyák pedig a gyerme­keiket a gyárban helyezik el az egri ér­sek által alapított úgynevezett «Gyermek- Otthon»-ban, ahol a felügyeletet apácák végzik. Elégedetlenség nincs is a munkások között. Hogyne, amikor a 14—15 éves ta- noncok is 210 K-t kapnak egy hétre. Kunság Gyula dohánygyári főtiszt kalauzolt végig a termeken és sorra elő­adott mindent. «Ez itt az előkészítő, ahol a bél- és boríték-, burok-anyagot rendezik. Borítékra és burokra nem jó minden do­hány. Rendszerint szumatrát, vagy Jávát használunk. Bélnek a finomabb szivarok­hoz havanna dohányt veszünk, amely kellemetlenül savanyú, ecetszagú, de az íze (már t. i. füstölve) kitűnő. Ugyancsak kitűnő erre a célra a manilla is. — Magyar dohányt szivarnak aiig-alig lehet felhasz­nálni. Durva.» A szivarkészítés a munkamegosztás folytán nagyou gyors ős könnyű. Az anya­got készen kisimítva kapja minden mun­kásnő. Meg vannak adva a méretek súly és hosszúság szerint. Az anyag úgy van kimérve, hogy abból kevesebbet előállítani nem is lehet, de, ha valaki többet állít elő, azért jutalmat kap! Azonban ez a «megspórolás» nem mehet a szivar nagy­ságának a rovására, mert az átvevő nő minden egyes darabot megmér, tehát fel­tűnő könnyű vagy észrevehetőleg rövidebb nem lehet. Legjobban lehet keresni a Csoma- golóban. Szabó Anna például egy nap 30 ezer szivart tud becsomagolni úgy, hogy a minimális heti keresete 608 K. Innen az­tán a szivar a szárítóba kerül, ahol hat hétig szárad és csak azután kerül eladás­ra. — Lehet, hogy Egerben épen emiatt nem lehet semmiféle dohányt kapni, mert . . . a szárítóban van. __2 2? — Ne gondolja kérem, — mondotta Kunsay Gyula — hogy a világos szivar jobb. A boríték alatt komisz dohány is lehet. — Persze! Hát ezért lettem rosszúl a múlt­kor egy «havannától.» Szivar-hegyek! Bizony nem olyan nagyok, mint a háború előtt voltak, de ezért van egy-két százezer drb szivar a szárítóban ! — De boldog lesz az a város, ahová ez a rengeteg mennyiség beözönlik. Kipor) onnan, ahol «ci füstöl a dohány. Világos szivar, jószivar ? — Szivarhegyek között.

Next

/
Thumbnails
Contents