Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-08-06 / 177. szám

Ära 2 korona

Eger, 1921 augusztus 6. szombat. XXVIII. évf. 177. sz.

gldüzetési dijak postai szállítással; I POLITIKAI NAPILAP.

S jész és félévi előfizetést nem fogadunk el.

Mugged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. —

Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE.

...... !■■■!■ i ii i mi........ muhi mii ||||■■■■^T■■■lll .

S

zerkesztőség i Eger, Licgsm. Kiadóhivatal s Líceumi ngouida. TelefOH szám 11.

Mi.

Eger, 1921. augusztus 6.

Magyar testvéreim. Elétek érkezénk.. Kevesen, szegényen, megcsalódottan, székelyen. Mögöttünk messze Erdély s ifjúság, előttünk messze a jövendő Erdély. Elétek érkezénk, kezünkben erőt támasztó testvérkezetek vágya, szivünkben mindenen túlérő elhatározás: hazát szerezni.

Elétek érkezénk. Kevesen, szegényen, megcsalódottan, de székelyen: erőben, hitben, akaratban, szívósságban meg nem fá- radottan, nem panasszal az ajkunkon, nem könnyel a szemünkben, nem elveszetten és nem elesetten. Mert a mi könnyeink láthatatlanok és fehérek a mi sebeink.

Jöttünk. Mint ahogy jön az imádság az istenlátogatás órájában — őszintén, rövid szavakban, egyszerűen: segítsetek.

Jöttünk. Mint ahogy a tavasz jön — fölfeslő erőnkben, bővérű lánggal a szívünkben, meleg simogatás-kereséssel a szemünkben: ismerjetek meg, értsetek meg.

Jöttünk. És lásson a mi jövetelünkben valami nem mindennapit Eger magyarsága. Lássa a hivatást, a küldetést és e hivatásban, e küldetésben lássa meg: mi vagyunk Erdélynek száműzött ifjúsága, prédikátorai. Mi, a karaván, a kevés szeretőiben, sok nélkülözésben dajkált székely ifjúság, mely megtanúlta 6 éves háborúban, szerencsétlen békekötésben, megaláztatásban, száműzetésben ismerni, értékelni a halált és az életet. Melynek kegyeletében még ősök csontja porlad, fején anyakéz simogatása reszket, de amelynek • szemei előtt nyílt, messzeérő, való és világos már a látóhatár. Mely nemcsak a maga megélhetését akarja biztosítani, jövőjének alapját megvetni, de vállalva a nagyapák vétkeinek levezeklését, a ma tehetetlenjeinek ráháramló tartozásait, vállalva árulók és megtévelyedettek bűneit: velővel, vérrel dolgozni, küzdeni és győzni akar.

A székely ifjúság, magyar testvérek, már régen küzd és régen dolgozik. Hogy mit és mikép: ezt jöttünk elmondani nektek. Jöttünk elmondani és megmutatni nektek, hogy túl minden politikai párttöredéken, túl minden pártviszályos, átkos és balga számításon, ott állunk nyugodt, bizonyosságos, egyforma arccal, vállunkon kapa, kezünkben tőr, a szivünkben egyetlen egy akarat: Erdély.

Új honfoglalást jelent ma ez a szó. Nekünk egy új hazát kell Erdélyben megszerezni. Nekünk az új Erdély kell, amely ne lehessen többé kitéve idegen vágyak parázna fellobbanásainak.

S ha megértetek minket ebben, testvéreim, Eger magyarjai, akkor megtaláljátok a mi akarásunkban a ti akarástokat: a szabad, független, ép, régi Nagymagyar- országot. Testvérkéz legyen az elébünk nyújtott kéz: fogadás, eskü kell legyen benne.

Mi győzni akarunk, mert nekünk már csak győzni szabad.

Elétek érkezénk. Székelyek, szeretetben Csanády György, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének ügyvezető elnöke.

Száműzik a népbiztosokat.

Statisztika az amnesztiáról.

Budapest, augusztus 5. Fővárosi tudósítónk jelenti:

A Nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Kenéz Béla alelnök. Bemutatta Budapest székesfőváros és Szeged átiratát a vagyonváltság ügyében. Az elnök bejelenti, hogy Patacsi Dénes interpellációra kért és kapott engedélyt, amelyre csak 1 óra után térnek át.

Ezekután a napirend nem kevésbbé fontos pontja következett. A katonatisztek és az állami tisztviselők gyermekeinek neveléséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták.

A büntetés elhalasztásáról szóló javaslat.

Koszó István előadó ismertette a büntetés kivételes végrehajtásának elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot, amely a népbiztosokra vonatkoznak.

A törvényjavaslat sürgőssé tételét kéri, mert kivételes helyzetet csak kivételes intézkedéssel lehet orvosolni;

— Az bizonyos ■— mondotta — hogy jogelveket adunk fel, hogy véreinket és fiainkat megmentsük és visszahozzuk a hazájukba. A nemzetközi jog a világháborúban a szuronyok hegyére ért, csak Magyarország tartotta be. Idegen hadifoglyainkat haza küldötte. Ezt abban a reménységben tette, hogy a többi államok is visszaküldik foglyainkat. Ebben keserűen csalódtunk, mert a nemzetközi jog követelményeit a külföld nem vette semmibe, kiváltkép Oroszország nem. Oroszország megnehezítette még a kicserélésre váró hadifoglyok óhajtásainak nyilvánítását is. És itt a magyar haza ellen a legnagyobb bűnt elkövető egyének teljes

Patacsy Dénes interpellál.

biztonságban érezhetik magukat, tudva azt, hogy életük sorsa szorosan

összefügg hadifoglyainkkal.

Az orosz szovjet minden lehetőt elkövetett, hogy mentesítse elvtársait a mi büntetésünk alól. Mindenféle illegitim jogalapot megragadott, hogy azok a nem kívánatos elemek, amelyek a magyar társa- ’ dalmat fölborították, biztosítva legyenek. Ezekre a hazafiatlan elemekre Magyarországnak nincs szüksége. Gondoskodunk arról is, hogy a számüzöttek .bosszút ne forralhassanak ellenünk. Büntetésük nem évűi el s ha visszatérnek Magyarország területére, ellenük az eljárást megindítják.

Kéri, hogy a törvénytervezetet az általános és részletes vita alapjául fogadják el.

— Az igaz, hogy törvényes jogokat adunk fel, — még egyszer hangsúlyozza — de minden lehetőt meg kell tennünk, hogy Oroszországban hosszú éveken át szenvedő véreink visszatérhessenek.

Utána az igazságügyi miniszter szólalt föl és a következőket mondja:

— A törvényjavaslatnál azok a szempontok érvényesültek, amelyet az előttem fölszólaló képviselő űr fölemlített. Tessék figyelembe venni az amnesztia rendeletet.

1920. január 23 án kegyelemben részesült több bűnös. Ezeket a bűnösöket két kategóriába osztottuk. Az elsőbe tartoztak azok, akiket jogerősen elitéltek, a másodikba a terheltek és kisebb bűnösök. Az első kategóriából 936 kapott kegyelmet. 1729 et visszautasítottak, a második kategóriából 5324 kapóit amnesztiát és 2783 kegyelmi kérvényt dobtak vissza.

Kéri a javaslat elfogadását.

A szerbék garázdálkodnak Baranyában.

Egy órakor Patacsy Dénes interpellációjára térnek át.

Patacsy felhívja a Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy a szerbek üldözik a baranyai népet. Jogtalan adókat szednek.

Példákat hoz fel, hogy egy négyholdas földművestől 1200 korona adót követelnek. Az adókat fegyvéres katonasággal hajtják be. S ha a horribilis összegeket nem túdják megfizetni, mindjárt ekzek- válnak, a jószágokat elkobozzák. Sok szek- vesztrált birtokostól milliókat harácsoltak el úgy, hogy megígérték birtokuknak zár alul való felmentését, amit természetesen nem tettek meg. A marhák rekvirálása kíméletlenül tart.

Kérdi, hogy miféle jóvátételi bizottság jön Magyarországra akkor, amikor a baranyai népet kizsákmányolják ! !

Fölhívja a külügyminisztert, tegyen diplomáciai lépéseket e szomorú állapotok megszűntetésére.

Biztos tudomása van arról, hogy a szerbek kivonulásuk előtt pusztítani és rabolni akarnak.

Ha a kormány sürgősen nem lép közbe a baranyai nép fölszabadítása érdekében, akkor nemcsak a baranyai képviselőkkel, hanem az ország közvéleményével is szemben találja magát.

— Részleteket idéz a Baranyai Magyar Újságból. A kisantant részéről veszedelmek fenyegetik az országot.

Horthy Miklós kormányzót a

kisantant el akarja távolítani,

Magyarországot pedig a protektorátusa alá akarja hajtani. Kéri tehát a legitimistákat és az ellenkező nézetet valló pártot is, hogy az ország békéje érdekében tartsák távol magukat a káros pártoskodástól. Interpellációt intéz a külügyminiszterhez : Hajlandó-e a külügyminiszter a baranyai nép kizsákmányolásának, megakadályozásához szükséges diplomáciai lépéseket megtenni? Kérdi továbbá, hogy mit kivan tenni az anyaország és Baranya közötti forgalom biztosítására? Hajlandó é tudomására hozni a jóvátételi bizottságnak a szerbek által okozott károkat, hogy ennek az értőkét a jóvátételi bizottság által kivetendő kártérítési összegből majd levonhassuk.

Bánffy Miklós külügyminiszter válaszolt a hozzá intézett interpellációkra: Tudomása van a baranyai állapotokról. Újabban erről már a nagykövetek tanácsát is értesítette és tőle egy ellenőrző bizottság kiküldését is kérte, hogy az ellenőrizze majd a kiürítést. A nagykövetek tanácsa már elküldte az utasítást is, amelyben