Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-06 / 177. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 2 a bevonulásunk felvonulási területe van meghatározva. A károk nagyságát tudomására hozta a jóvátételi bizottságnak. Egyetért Patacsy Dénes felszólalásának avval a részével, hogy Nyugat-Ma- gyarországot addig nem adjuk át, amíg Baranyát vissza nem kapjuk. Ehhez ragaszkodik. A Ház a választ tudomásul vette. Több tárgy nem lévén, az ülés 3/.il2-kor véget ért. Eger, mint a hőhullám maximális pontja. Eger, 1921. aug. 5. A mostani példátlan kánikula forróságáról írván, csaknem mindennap azt közük a lapok: a hőmérséklet maximuma Egerben volt... De nemcsak most tapasztaltuk ezt, hanem — kevés kivétellel — szinte állandóan így szól a rövidre fogott meteorologiai jelentés. Kutatva e jelenség okát, csak egy magyarázatát találjuk. Azt, hogy E^er csak délről nyílt, ahol közvetetlen összeköttetésben van az Alfölddel. Északról a Bükk-hegység zárja be, mely keletről és‘ nyugatról szinte átöleli, Ily módon szinte amfiteátrumhoz hasonló völgyben van Eger úgy, hogy beleszorul a meleg. Viszont azonban a környező hegyek föltartóztatják az északi, hidegebb légáramlatot. * Ez eddig rendben volna. A magyarázat elfogadható. Most jön azonban a java. Téli időben évek hosszú során át olvas- hattuk az időjárásról szóló jelentésekben, — különösen szigorúbb tél esetén, — hogy leghidegebb volt Egerben és Botfalu há- romszékmegyei községben. Ennek már bajosabb megadni a magyarázatát. De hogy igy van, ez tény. Mivel pedig Botfalu ezidőszerint román kézen van : Eger lesz Csonka-Magyar- ország leghidegebb pontja. Kiváncsiak vagyunk, mikép magyarázzák ezt az időjárástannal foglalkozó tudósok. Érdemes lenne őket megkérdezni. +++4+##+44+++++++ Eger krónikájából. Szörnyűséges idők jöttének városunkra, midőn is 50 gráduson fellyül vala az forróság. Az nemes város Magisztrátussá elrendelte ennek okáért, hogy az Város forgalmasabb utszájit lotsolni el ne mulaszszák. Az Feő Biró Ur ki is küldött évvégből egy Belső Tanátsbélit, aki viszontag megpa- rantsolá az lajtosoknak, hogy enemű kötelességeikben szorgoskoggyanak. Ámde ez Ínséges időkben még az a’ tsa- pás is rázúdult Városunkra, hogy néminemű, Sátánnal. Tzimboráló fajjzat ellopta vala az öntöző hajtok rúggyát és szerkezetig it. Addigion tehát, míg az megtsináltatódnék az Város konventiós Kováccsánál,. az reparátiólc idejére egy nagyhasu öreg hordót tevének Kotsira, megtölték azt vízzel s dugóját erősen megfú- rattván, végig hurtzoltaták az Város utszájin. Vékonyan és szemérmetessen tsordogála az víz az nagyhasu Hordóból, de ötször-hatszor fordulván meg egyazon úton, mégis tsak sikerült felöntözni az utszákat némineműképpen. Mikoron penigh némelly rossz-májuak nevetni merészlettek volna, nagy kemény pa- rantsolat jött ki, hogy illyenek ne merészeiig ék botránkoztatni az tisztes Burgerokat. . . A hadifoglyokért. A volt hadifoglyok kiáltványa Hevesvármegye népéhez. Eger, 1921. augusztus 5. Megírta már azf Egri Népújság, hogy az egri volt hadifoglyok széleskörű akciót indítottak az egész vármegyében az orosz- országi hadifoglyok hazaszállítása érdekében. Augusztus 14-ére hadifogoly napot terveznek, amelynek előfutárjául gyűjtési iveket bocsátottak ki. S a következő kiáltvánnyal fordultak Hevesvármegye népéhez: Testvéreink ! Hevesvármegye Népe ! Hozzátok emeljük kérő szavunkat mi, Hevesmegyébe hazatért, volt hadifoglyok; mi szerencsésebbek, akik már kiszabadúl- tunk az orosz börtönök mélyéről és visszatértünk ide, közétek, a vérrel szentelt magyar földnek erre a drága szent darabjára. Az orosz rabság kárhozata nekünk csak emlék már,.. . keserű emlék. De 60,000 bajtár.sunk még mindig ott gyötrődik a szibériai jeges pokolban, az ínséges orosz pusztákon, a nyomorúságos, kolerás, tifuszos, ezerpyavalyás koldus táborokban. Ők még most, hat-hét év után is ott éheznek, ott fáznak és gyötrelmeikben csak egy vágy, egyetlen halvány reménysugár tartja bennük a lelket: hogy egyszer talán mégis csak visszatérhetnek ide, hozzátok, a rég elhagyott kicsi házba, családhoz, szülőhöz, hitveshez és gyermekekhez. Más nemzet fia rég nem szenved már velük. Csak az ő sorsuk, a magyar rabok sorsa az éhség, fagy, nyomor és megaláztatás minden gyötrelme. És ők csak azért vannak e gyászos pusztulás kárhozatára ítélve, mert magyarok, — hazát és nemzetet szivük utolsó dobbanásával is imádó magyarok ! i ... Táboraik, börtöneik körűi napről- napra szaporodnak az apró fakeresztek... Testvéreink! Hevesvármegye Népe ! Mi láttuk, éreztük az ő szenvedésüket és mi, akik együtt voltunk velük az orosz pokolban,. kiáltunk hozzátok. Ismételjük Huszár Károlynak a magyar parlament- ban elhangzott segélykiáltását: «Mentsük meg őket!« Tegyünk meg mindent, ami erőnkből telik, kiszabadításukra. Járuljon mindenki, ha csak filléreivel is, megmentésükhöz. Hiszen ennek a szegény magyar hazának adja azt, amit nekik ad, a hűség ős hazaszeretet eme töviskoszorűs mártírjainak. Legyenek itthon végre mindenünnen mind, akik magyarok! A hevesvármegyei volt hadifoglyok. Cseh kémszervezet Budapesten. A Rejöd, Persián-ügy szálai a cseh kémszervezethez vezetnek. Bécs. A M. T. I. jelenti: Sendrő Ottó cseh főhadnagy leveléből kiderül, hogy Magyarországon kémkedést végzett. A levelet a cseh misszió vezetőjéhez, Eminger Jaroszlávhoz címezte. A Rejőd-Persián ügy szálai a kém- szervezethez vezetnek, melyet ezelőtt 2 évvel Sendrő főhadnagy létesített. A szervezet tagjai: Lejthán, a cseh misszió katonai osztályának vezetője, Feldmandel cseh törzsorvos, Saladin és Sztupka Miklós. Ezek voltak azok, akik a külfölddel el akarták hitetni a Magyar- országon. «dűlő» fehér terrort. A vasúti vámház sorsa. Az utak javitása — Sorra kerülnek a vámházak. Saját tudósítónktól. Hivatalos hirdetmény adta tudtára a közönségnek, hogy a Csiky-utcában nem lehet közlekedni — az úttest javítása miatt. Ráfért már valóban, de az is igaz, hogy nem ez az egyetlen útrész, ami legalább is a Csiky-utca méreteiben rossz. Érdeklődtünk a v. főmérnöknél, hogy a legközelebbi időben szándékozik-e valahol építéseket vagy javításokat végeztetni. A főmérnök kijelentette, hogy a Csiky- utca után a szálaparti útkeresztezésekre kerül a sor és amikorra ez is kész lesz, akkorra megérkeznek a megrendelt csa- tornarŐ3zek és ezeket a Kertész—Csákányutcában fogják beépíteni. Megkérdeztük, hogy körülbelül menynyibe kerül a városnak ez a javítás. — Nem sokba. A Csiky Sánaor-utca például csak 70 ezer koronába kerül, noha itt még az alépítményeket is újra kell lerakni. Az utak rendbehozása után következik a vámházak renoválása. — A vámházakról jut eszembe — mondotta Rapcsák főmérnök, — hogy az Egri Népújságban, a vasúti vámházról irt cikk megjelenése után valaki (nem emlékszem a nevére) beadványt intézett a városi tanácshoz ugyancsak ez ellen a vámház ellen. «És főmérnök úrnak mi a véleménye a beadványról és magáról a vasúti vám- házről ?» — A vámház oda nem való, így tehát a beadvánnyal is egyetértek. Különben, azt hiszem, hogy legközelebb közgyűlés elé kerül ez a kérdéses ügy. A vámház fenntartását csak a fiake- kerek vámpénze indokolja. A fiakerosokkal azonban ki lehet egyezni átalány összegben is. Erre nézve már voltak egyezkedési kísérletek, de a «rossz kocsijú» fiakeresek azzal érvelnek, hogy ők nem keresnek annyit, mint a jobb fogatok, tehát egyenlően nem fizethetik a vámot. «Talán a kereset arányában kellene elosztani a vám-átalányt?» — Majd megkíséreljük, — mondotta a főmérnök — s azzal már sietett is a tanácsülésbe. * A magunk részéről csak annyit teszünk ezekhez a tájékoztatásokhoz, hogy valóban kár volt elcsúfítani Eger egyik legszebb utcáját, olyan lábalatt levő vámházzal. Ha pedig már megtörtént, még áldozatok árán is el kell távolítani onnét. Sőt az egészségügyi szempontok is amellett kardoskodnak, hogy nyílt utcán tyúkólak és még alacsonyabb rendű épületrészek nem állhatnak fenn egy modern városban. '
