Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-05 / 149. szám

*£ra 2 korona.

XXVII!. Qvf. 149. sz.

• » Eger, 1921. julius 5. kedd.

Előfizetési dijak postai szállítással« Sgész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Kegged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. —

c r-.t

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE.

Xiadóhisratal t Líceumi ujjopid'?.

Telefoa IS,

Vagyonváltság.

— Törvényjavaslat. — •

II.

Ä földbirtok váltsága.

Minden földbirtok (szántóföld, kert, rét, kaszáló, legelő, nádas) váltság alá esik. Nem fizetnek váltságot: jótékony intézetek, egyletek, alapok, alapítványok, továbbá közjótékonyság, közoktatás, közművelődés, nemzetvédelem, nyugellátás céljait szolgáló földbirtokok, megyék, városok, községek; plébániák, tanítók javadalmi földjei, ha kataszteri tiszta jövedelmük 300 koronánál nem több; az egy katasztrális földbirtokok,ha kataszteri tiszta jövedelmük 10 koronánál nem több; a vitézi telkekre ajándékozott területek és az új törvény szerint a házhelyekre adott területek.

A javaslat szerint a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után, ha a kataszteri tiszta jövedelem :

10 K-nál több, de 50 K-nál nem több 30 kgr. búza ára; 50-nál több, de 1000 K-nál nem több 33 kgr. búza ára; 100 K- nál több, de 10.000 K-nál nem több 36 kgr. búza ára; 10.000 K-nál több, de 50.000 K- r.ál nem több 39 kgr. búza ára ; 50.000 K-nál több, de 150.000 K nál nem több 42 kgr. búza ára; 150.000 K-nál több 45 kgr. búza ára.

Pl. Ha valakinek van 1000 hold földje, melynek kataszteri tiszta jövedelme 6250 koronára van fölvéve, akkor fizeti váltsá- gul 2250 mázsa búzának az árát. Ez ma

800 koronás búzaárak mellett 1,800.000 korona.

Ne essenek azonban kétségbe a gazdák ! Először is a nemzetgyűlés biztosan lefarag belőle; a pénzügyminiszter azért szabta magasra, hogy legyen miből lealkudni a szavazásnál. Másodszor : búzában azért vau a váltság alapja megállapítva, mert ahogyan a búza ára esik, úgy fog esni a földváltság után fizetendő összeg is.

A váltság összegét leróni lehet készpénzzel, vagy 6l/i°/o-os betáblázással, vagy búzával, a nagybirtokosok pedig a váltság összegének megfelelő földbirtokkal is leróhatják a rájuk eső vagyonváltságot. Ezt a váltságul adott földet az állam parcellázni fogja a nép között. A váltságot fele részben hadikölcsönnel is lehet fizetni. Ha valaki egyszerre fizeti ki az egész váltságot, az az állatai után váltságot nem fog fizetni. Ha valaki egyszerre nem fizetheti ki a földje váltságát, akkor 5 év alatt fizetheti ki 6*/2°/o kamat mellett.

Városi vagy községi üres beltelkek után az 1921. márc 1 én mutatkozott forgalmi értéknek 10 %-át kell fizetni váltsá- guí. Ha valakinek földjén teher van, a reá eső váltságból levonhatja a be táblázott teher egy évi kamatát, 30 éves amortizációs kölcsön esetében az egy évi törlesztés összegét.

Erdőbirtok váltsága.

Az erdők után a tulajdonosok az erdőbecslő szakbizottság becslése alapján

: fogják leróni a vagyonváltságot. A szak- 1 bizottság a vagyonadó 1919-diki bevallása I alapján fog dolgozni és ahol szükségét i látja, ott értékkiigazítást fog végezni. | Erdőbirtok vagyonváltsága alól szintén azok mentesek, akik a földbirtok-váltság alól mentesek. A váltság kulcsa a következő :

V«

millió K

vagyon-értékig fizet

25.000 K

1

* «

4

« «

60.000 K

2

€ «

«

« «

140.000 K

3

« <

«

« «

240.000 K

4

( «

<

«£ €

360.000 K

5

« «

<

« <c

500.000 'ív

6

4 C

c «

720.000 K

8

a t

«

« «

1,120.000 K

10

« «

c

c «

1,600.000 K

15

« <

«

C €

2,700.000 K

Ezen felüli vagyon érték után az érték 20°/o-át.

Az erdélyi rózsa tövisei.

Abból az alkalomból, hogy Varsóban román-lengyel tárgyalás folyik, a lengyel lapok behatóan foglalkoznak a román ügyekkel és a «Gazeta Poni- edzialkowa» az erdélyi állapotokról az alábbi figyelemreméltó cikket közli;

A román parlamentben nagyon érdekes vita folyt Erdélynek Romániával való egyesítéséről. Mint köztudomású, az erdélyi románok általában kiábrándultak a i bukaresti kormány által folytatott gazdál- I kodásból, amely azt a népszerű nevet ér- j demelte ki: «unifikáció vasvillával.» Külö- | nősen pedig nyomatékosan tiltakoznak az erdélyiek országuknak a királyságbeli hi- j vatalnok-elemekkel való elözönléso ellen,

! amely szerintük rendetlenséget, dezorganiTÁRCA

»Az elnémult harangok».

Az. Egri Műkedvelők Körének bemutatkozó előadása.

Az első gyümölcs mindig a legkedvesebb. Rajta még a harmat könnye, az uj élet hamvas színe. S ha még ize is jó: áldott a föld, amely termette; áldott a kéz, amely ápolta; áldott a nap, amely érlelte.

«Az elnémult harangok« előadásán nincs kritizálni való. És e büszke igazságot nemcsak az egyesület egyik szerény szervezője, nemcsak a műbarát, nemcsak a kolléga Íratja velem, vallom mint szigorú esztétikus, mint acélpennás kritikus is. Bizonyítékaim az odaadó figyelem, mely minden szót lesett; a könnyek a szemekben, melyeket az együttérzés fakasztott; a lázas pír az arcokon, a meghatottság, a zavartalan átélés kedves bélyege.

A darab Rákosi-Malonyai müve: az eredeti regény sok szépségével, de a regényből készült dráma minden hibájával. A megoldást ma bizonyára a szerzők sem találnák elfogadhatónak, de mikor a darabot Írták, mi szegény, jóhiszemű magyarok ábrándoztunk még akkor a megoldás ilyen lehetőségéről is. A regény sokkal szebb, sokkal igazabb és sajnos, sokkal prőféta- ibb! Mindazáltal a megrázó igazságok, a ma már fájdalmas valóságok nagyon is időszerűvé teszik a darab három első fel vonását s a Kör keresve sem találhatott volna alkalmasabb darabot a bemutatkozásra. Simándy ma minden igaz magyar ember: a végbeli magyar harangok elnémulásától rettegő, a kénköves . lávaesőben őrhelyén álló.

A hosszú színjáték külső és belső rendezése szinte tökéletes munka volt. Semmi vontatottság, tétovázás. Bizonytalanság nélkül perdülnek a jelenetek. Mindenki tudja a szerepét. Tudja, mit kell aláhúzni, mit kell tompítania. Egyik sem a maga szerepét akarja kiemelni, mindenki az összhatásért dolgozik. Ezt nem találjuk meg sokszor a hivatásos színészek játékában, mert ehhez az■ önakarat teljes alárendelése és nagyfokú intelligencia szükséges.

A külső rendezés ellen sincs kifogás. Mindent kaptunk, amit színpadunk fölszerelése, az ügyesség, az áldozatosság és a találékonyság kivihet. Illesse ezért dicséret a darab rendezőjét, dr. Bárdos Józsefet, kinek magyar szivéről, fáradhatatlan energiájáról, széleskörű tapasztalásáról és tudásáról kaptunk ujabb bizonyságokat. És illesse dicséret Hevesi Gusztávnét, valamint Marossy Józsefet, kik a színpadi kellékek előteremtésében és az előmunkálatok súlyos terheinek végzésében áldozatos önzetlenséggel, mindenre kiterjedő figyelemmel dolgoztak. Hevesiné olyan színeket varázsolt elő, aminőkhöz hivatásos színészek nem szoktattak bennünket

A magyar papot Marossy József, az oláh pópát Nagy László alakította. Bemutatásukra nincs szükség. És mégis újnak,

I nagyon újnak láttuk mindkettőjüket. A í legnagyobb dicséretül csak azt, tudom irui, ; hogy nem Marossyt láttuk, hanem Simán- dyi, nem Nagy Lászlót, hanem Todorescut. i Marossy alakjával, nemes pátoszával, zengő orgánumával, a darab intenciójának j teljes megértésével és áíéreztetésével klasz- j szikus alakítást nyújtott. A magyar ember fájdalmas heve ömlött el beszédén, gesz- ! tusain, arcjátékán. Minden mondatán kellő súly, minden akciójában összhang a gon- ! dolat és a tett között. Méltó partnere volt j Nagy László. Az oláh pópa ellenszenves, j legtöbbször gyűlöletes szerepét végig elfo- : gadhatóvá tette. Fókóp ki kell emelnem a bölcs mérsékletet, mely a túlzástól mindenütt megóvta s a 4. felvonás gyönyörű ; drámai kidolgozását, mikor a pópa lelké- ! ben az oláh propagandista viaskodik az I ellágyult atyai szívvel. Sok szép alakítást láttunk már Nagy Lászlótól, de erre a sze- ; repére legyen a legbüszkébb!

Hevesi Gusztávnét, megvallom, fél- : tettem az oláh paplány szerepétől. Öröm : mel ismerem be, hogy kellemesen csalódtam.

! Körünk drámai hősnője oly sokoldalú,

| hogy a naivának indult szerepből kiérezte i a drámai mozzanatokat s a kifejlet hatal más lendületét ép oly hatásosan tudta éreztetni, mint a bimbózó érzés kedves nyiladozását. Annuskát és Idát játszotta meg egyszerre. Az oláh pópáné, Krajnák Pálné, találóan adta a magyar pappal szemben gőgös, férjével szemben meg-