Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-01-23 / 18. szám
Előfizetési dijak oostai szállítással í Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. N»f?vec' évre 90 Ä. - • Egg hóra 30 K. POLITIK Ä I NHPILÄP. Felelős szerkesztő t ííarst} &éroi|; őr. Szerkesztőségs tiger, Líceum. Siadóhivatal: iíeesiui ngo<n1; Telefon s’Zfin’i 11 Újra liberalizmus? . . . (bi.) Egy évtized híján kerek száz esztendeig volt nálunk uralkodó planéta a liberalizmus, vagy szabadelvűség. Kezdődött jelszavakkal, végződött — halálos némasággal. Nagy, hatalmas országról álmodozott ez a liberalizmus, amely azután — eljátszotta a meglevőt is. Elve volt: mindenkit öleljünk a keblünkre és végül — mindenki megrugdalt bennünket. Uj életet ígért és - halált hozott; szép, ragyogó jövendővel kecsegtetett és — sírt ásott a nemzetnek. Naggyá akarta tenni az országot és — daraboltra törte . . . És ez a liberalizmus, ez a nemzetrontó elv, ez az országsorvasztó irány: — a nemzeti haldoklás ideje alatt mélyen hallgatott. Félrehuzódott, meglapult, mert érezte, hogy bűnös a történtekben. Hangját sem hallottuk, mert—félt.Életjelt, sem adott magáról, mert tudta, hogy a nemzet nagy többségének Ítélete elmarasztalja a közeli múlt pusztításaiban s bűnösnek, mondja ki a nemzetgyilkolásban . . . Ez a liberalizmus ismét mozogni kezd. Itt is, ott is hallatja hangját s jelzi, hogy — a «cselekvés terére» óhajt lépniJPártokat bont és pártokat tervez, mert az időt elérkezettnek látja a «munkára.» Megengedik nekünk, hogy hozzászóljunk a kérdéshez és kijelentsük: a magyar nemzet igen-igen nagy többsége nem óhajtja a «cselekvés terén» a levitézlett liberalizmust; kijelentsük: Isten ments a liberalizmusnak úgynevezett «munkájától.» A magyar nemzetnek éppen elég volt az a kilenc évtized, amely a kiforratlan liberális elvektől — a szabadkőművességen és nemzetközi szociáldemokratizmu- son át — a kiforrott liberalizmusig: a kommünig vitte. Elég volt egy sütetből egy lepény. Másodszor nem kérüni» belőle, akármilyen tálcán kínálják. Nem kérünk belőle még akkor sem, ha Ugrón Gábor, Bárczy István, Sándor Pál, vagy éppen Vázsonyi Vilmos hozza. És nem veszünk belőle akármilyen bájos hangon kinálgat- ják. Nem bizony, mert egyszer már nagyon megülte a gyomrunkat; súlyos betegek lettünk tőle és most is arról koldulunk. Hosszú időkön át áltattak bennünket a liberalizmus szépségével és magasztosságával. Évtizedeken át fuvolázták minden hangnemben, hogy milyen nemes, milyen emberi, milyen fölemelő az, ha az ember liberális gondolkodású. Addig beszélték, addig harsogták minden oldalról, hogy végre — elhittük. És büszkén vallottuk, hogy liberálisak vagyunk, hogy mindenikünk derék hazafi. A hazafiság ugyanis — a magyar hírlapok-legtöbbje szerint — egyenlő jelentésű volt a liberalizmussal. Viszont szánakozva néztünk arra a gyarló, kétlábú tollatlan állatra, aki oly vakmerő volt, hogy nem vallotta magát liberálisnak Aki lassabban akart haladni, aki konzervatív volt, azt alattomosnak, azt hazafiat- lannak, azt bűnösnek, vagy legalább is — korlátoltnak tartottuk. Igen, mert a liberalizmus volt a divat. Divatiá tette sok évtized rábeszélése. Szükségessé tette minden egyes emberre a közéleti érvényesülés. Lehetővé tette boldogulását av. álszemérem, a félelem attól, hogy máskülönben nem tartanak bennünket okos embernek s nem hiszik rólunk, hogy jő hazafiak vagyunk. Szerencsére kinyílott a szemünk, melyről leesett a hályog. Látunk nemcsak most, hanem láttunk már a háború előtt, a háború alatt, a forradalom idején és a kommunizmus tobzódásaiban . . . És mindenütt a liberalizmust láttuk. Néha más volt a neve. Olykor céget változtatott. Volt eset arra is, hogy a ruházata lett más. De — visszatekintve a múltra — megállapíthatjuk, hogy a kéz mindig az Ézsau keze volt, mindig a liberalizmus ördögi keze. Ez az ország haladni akar. Ez a nemzet tudja azt, hogy a megállapodás egyenlő a visszafejlődéssel . .. Haladni is fog a maga becsületes, hazafias, emberi utján, de nem arra, amerre Budapest irányítja. Menni akarunk s haladni, fejlődni fogunk, de nem — Ugrón Gáboréi», Sándor Pálék, Bárczy lslvánék, Battyányi Tiva- darék, vagy Vázsonyi Vilmosok után. A magyar nemzet tud, akar és fog fejlődni a —■ keresztény nemzeti alapon és irányban. . A népszámlálás eredménye Egerben. Tegnapi számunkban, rövid hir keretében rámutattunk az 1920. évi népszámlálás eredményére, mi általános meglepetést keltett. A népszámlálási munkálatokat Kálnoky István dr„ h. városi főjegyző vezette alapos körültekintéssel s az eredményről a következő, a közérdeklődésre számot tartó, részletes jelentésben számol be : Az első dolog, amire rá kell mutatnom az, hogy a népszámlálás végeredménye, vagyis a megszámolt lakosság összlétszáma alatta maradt annak a várakozásnak, amit sokan a háború alatti be- özönléshez fűztek. Ez azonban nemcsak Egerben volt igy, hanem az ország más városaiban is. Budapest sz.főváros lakosságát hiszen elég gyakran hallottunk róla — a vérmesen túlzók P5—2.000,000-ra becsülték, holott, a most megtartott nép- számlálás adatai szerint, a főváros összlakossága 1.085,000 lelket tesz ki. Ugyanez a helyzet nálunk is. Egerben is igen sokan voltak, akik a város lakosságának háborús szaporulatával az összlétszámot 38—40,000-re becsülték. Megerősíteni látszott eme feltevést az ellátatlanok tulnagy száma, akik a több szőrös revisio dacára sem fogytak. Ennek magyarázata a kettős ellátásra való jelentkezésben rejlik. Nem állítom, hogy a népszámlálás munkája absolut jó; mert hiszen a nép- számlálók között, sajnos, akadtak olyanok is, akik kötelességüket nem a legkifogás- talanubbul teljesítették, föiületesek és lassúak voltak, ami a felülvizsgálok munkájának idejekorán való teljesítését hátráltatta és gátolta. Egyesek azonban, — dicséretükre legyen mondva, — igen precíz és gyors munkát végeztek. Egerben a jelenlegi népszámlálásnál számbavétetett 28,643 jelenlevő és 2296 távollevő, ami összesen 30,939 lelket tesz ki. Ezzel szemben, az 1910.-í népszámlálás alkalmával felvétetett 26,901 -jelenlevő és 1,059 távollevő, ami 27,960 embernek felel meg. — A tiz év alatti szaporulat tehát, 31 egyén híján, kereken 3,000 lélek; vagyis a szaporulat, a normális viszonyok közötti 10%-os természetes szaporodásnak a jelenlegi időben sem maradt alatta. Az a körülmény, hogy Egernek 38— 40.000 lakosa volna, nem valószínűsíthető. Ez a szám a tiz év előtti léiekszámot 10— 12.000 emberrel haladná-meg; tehát a szaporulat egy akkora nagyságú és népességű városnak vagy községnek felelne meg, mint például Heves megyeben Tiszafüred, vagy Heves. Már pedig bajos volna elképzelni, hogy az említett községek bármelyike is Eger minden nagyobbmérvü fejlesztése és számottevő lényeges építkezés nélkül, ide behelyezhető volna, bármennyire összezsúfolódnék is a régi tör- zsökös egri lakosság. Az kétségtelen, hogy a háború alatti években jóval népesebb volt Eger; a szaporulatot azonban akkor az itt nagy létszámban koncentrált katonaság s a katonáknak itt tartózkodó hozzátartozói idézték elő. A katonaság azonban a háború után leszerelt s a proletár diktatúra után megkezdődött a kellemetlen idegenek eltávolítása Egerből, ami ismét lényegesen apasztőiag hatott a létszámra. Igen sokan a tiz év előtti egri lakosok közül Budapestre, majd pedig, a nehéz megélhetési viszonyok következtében, a vidékre költöztek, s az utolsó időben, ilietve években lényegesen fogyott a női- és férfi-kórházban elhelyezett betegek létszáma is. A különbözet a beteglétszámnáEa kórházakban és árvaházban pár százat lesz, ki. Végül nem hagyhatom figyelmen kívül azt a körülményt sem, hogy a népesedési statisztika Egerben már hosszú évek óta passzív volt, ami annyit jelent, hogy a születési eseteket a halálozások állandóan felülmúlták. Hogy a Statisztikai Hivatalnak feladatát az összehasonlítási munkálatokat illetőleg megkönnyitsem, az összeírást az 1910. évi népszámlálás szerinti városnegyedek, illetve az azon belül 34 csoportra elosztott körzet szerint végeztettem. Ezen alapon, az egyes negyedek szerinti lakosság létszámáról áttekinthető kép alkotható. Városnegyedek szerint feltüntetve, a tíz év előtti lakosság s az ezidőszerinti léleksző ninál, az időközi szaporulatot a következő táblázatos kimutatás dokumentálja. ^ Városrész 1910. létszám 1920. létszám foszaporulat fjia Hatvani III. n. 2575 4683 2108 — Hatvani I. n. 2805 3223 4i8 — Hatvani II. n. 2897 3201 404 • ____ H atvani IV. n. 2779 2756 23 Czifrasáncz n. 2243 2701 458 — Makiári I. n. 2405 2624 219 — Város II. n. 2379 2506 127 — Felnémeti n. 2178 2287 109 — Város I. n. 2329 2130 — 199 Makiári II. n. 2183 2024 — 159 Város IV. n. 1760 1501 ____ 2 59 Város III. n. 1347 1303 — 44 A fentebbi kimutatást a jelenlegi leg^ népesebb városnegyedek sorrendjében állítottam össze. A két népszámlálás eredményének egybevetéséből kitűnik, hogy
