Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-01-23 / 18. szám
2 mig hét városnegyedben a lakosság szaporodott, addig ötben fogyott. Legnagyobb a szaporulat a hatvani negyedekben, ame- jyok mindig is a legnépesebb negyedek voltak s ezek közül is a hatvani III. negyedben, ami részben az ottani kaszárnyákkal, illetve katonasággal, részben pedig a legutóbbi tiz év alatti ottani nagymérvű városfejlesztéssel magyarázható. A hatvani II. és III. negyedben, továbbá az I. negyedben fejlődött a város az utóbbi két évtized alatt a legintenzivebben. A csökkenés különösen a belvárosi negyedben tapasztalható. Magyarázata ennek a Város T. és Város IV. negyedében a női és férfikórházak beteglétszámának nagymérvű csökkenése, az árvaház feloszlatása s nem lényegtelen az a körülmény sem, hogy sok belvárosi lakás, a fejlődő kereskedelmi és ipari érdekekre való tekintettel, a legutóbbi években, lakás helyett, iroda- és üzlethelyiségekké rendeztetett be. A lakosság elhelyezkedését illetőleg a következő statisztikai adatok nyújtanak feivilágoSitásí. Az utasítás értelmében házigyüjtőivet minden lakóházról kell kiállítani; még pedig nemcsak a tulajdonképeni lakóházakról, hanem egyéb olyan épületekről is, amelyek egészben, vagy részben, lakási célra szolgálnak. 1910-ben ki lett állitva 3425 házi gyüj- tőiv, a mostani összeírásnál 3587; a szaporulat tehát 135. Lakott magánlakás volt 1910-ben 6295, most 6941. Nem lakott lakás a múlt népszámláláskor 368, ezidószerint 57. Ezek az adatok arra mutatnak, hogy lakásokul nerncsupán az ezen célra épített épületrészek is felhasználtatnak, ami viszont igazolja azt, hogy lakás terén a fejlődés még sok kívánni valót hagy hátra. A népszámlálási munkálatokkal kapcsa latban, illetve egyidejűleg, az 1918. nov. 25. óta megszállott területről Egerbe költözött menekültek is összeirattak. Kiállíttatott 237 menekültlap, összesen 763 család tagról. Eszerint Egerben 763 menekült lélek lakik. Nem lösz érdektelen felemlíteni Eger nek a legutóbbi népszámlálás óta, — figyeli mmel a háborús évekre — a népmozgalmi statisztikáját. A háború első évében 1914-ben a születések száma az elhalálozásokét 2'59-el haladt meg. 1915-től kezdődőleg az arány fordított, a halálozás jóval felülmúlta a születéseket; és pedig: 1915 ben 396 tál: 1916 ban 468 al; 1917-ben 473-mal; 1918 ban 525-tel; ezidő- től kezdve a halálozási szám csökkent, úgyhogy 1919 ben a halálesetek száma már csak 53-mal, mig 1920 ban mindössze 21-gyel múlta felül az azon évi születések számát. Igaz, hogy ezen körülménynél a háború alatt az itten_ kórházakban elhalt katonákat sem szabad teljesen figyelmen kivül hagyni: de hogy a népesség száma nem emelkedett, mutatja az a körülmény, hogy míg 1914 ben, tehát a háború első ■"évében 929 születési eset volt, addig 1915.- ben már 719-re; 1916 bánj 451-re; 1917ben 417-re és 1918 baű 482-re redukálódott. 1919 óta a születési esetek emelkedő irányzatot mutatnak; bár a háború előtti kedvező statisztikai adatokat meg mindig nem érték el. E szerint 1919-ben 800 születés, 1920 ban 736 születési eset jelentetett be az anyakönyvi hivatalnál. Dr. Nagy János füzesabonyi választói között. Dr. Nagy János nemzet- gyűlési képv. csütörtökön délután népes hallgatóság előtt az aktuális pénzügyi és politikai kérdésekről tájékoztatta a füzesabonyi választókat. Az értékes előadást általános nagy érdeklődéssel hallgatták s a hallgatók a nehéz pénzügyi, de a bo; nyolult politikai kérdésekről is tiszta képet alkotlak maguknak. Mint értesülünk, kép- yis lónk legközelebb az egész választó- kerületet újra meglátogatja. EGRI NÉPÚJSÁG. 704 227 426 érk. Eger ind. 1230 2*9 959 620 142 A 340 nd. Füzesabony érk. Hl 330 1040 950 — i4 1 » M.-nyékládháza 305 — 552 — — 500 » Mezőcsát » 6®1 — ___ 9 25 — 135 » Miskolcz szpu. » 330 — 700 — — 605 » Bánréve » 520 — — — — 343 » Tornanádaska » 700 — 7£> — 10” » Szerencs 5” — 807 555 __ Sió » Sátoraljaújhely 730 9-15 — — 5no » Hidasnémeti 6|ő — — — 554 — » Tiszafüred > — *628 ___ — . 410 **** » Debrecen » __ **742 — 310 102 — » Kálkápolna > — 359 1222 j— 120 » Kisköre » — — 1230 — 626 » Kisterenye » — 329 204 1211 — » Vámosgyörk — 506 103 ll” 1033 — , » Gyöngyös » — 645 7" 140 3Eí — » Jászapáti*** » — 856 654 too 1 * 31 ■a ' íu\ •: » Hatvan » — 605 1 55 115 5_ — » Salgótarján » — HOT 7Ö8 510 710 — ‘ • » Szolnok » v _ 10£ 635 940 900 — ind. Budapest kpu. érk. — 845 600 \ Egerből indúl d. u. 2 ó. 40 p.-kor, Putnokra érkezik este 8 ó. 22 p.-kor. Putnokról indul reggel 4 ó. 16 p -kor, Egerbe érkezik d. e. 9 óra 58 p.-kor. Jegyzetek. * Csak minden kedden és csütörtökön. ** Csak minden szerdán és pénteken. *** Csak minden hétfőn, kedden és csütörtökön. **** Csak minden hétfőn. Este 6 óra és reggel 5 ó. 59 p. közti idő a percek aláhúzásával van jelezve. 2. Szombaton Egerből nem indul vonat, csak reggel 7 ó. 04 p.-kor érkezik a táblázat szerinti csatlakozással. 3. Vasárnap Egerbe nem érkezik vonat, csak este 9 ó. 59 pkor indul Füzesabonyba. Csatlakozása Miskolc szpura van, hová reggel 7 órakor érkezik. Budapest felé nincs csatlakozás. HÍREK. Eger, 1921 január 22. Közvetlen vasúti kocsikat Egernek! A nehéz utazási viszonyok nagyon is indokolttá teszik, hogy a közlekedés és vasúti összeköttetés ierép annyira elhanyagol 1 Eger városán legalább közvetlen vasúti kocsik beiktatásával segítsünk. Az egri ember, ha felül az egri vicinálisra, cseppet sem biztos abban, hogy Füzesabonynál tovább is eljuthat. A Miskolcz ról jövő személyvonat utasokkal zsúfoltan fut be. Nincs hely ! hangzik a könyörtelen válasz. Milyen egyszerű volna ezen úgy segíteni, hogy 3—4 kocsit, mint Budapest felé közvetlen kocsit kapcsolnának be már Egerben s Füzesabonyban egy szerűen hozzácsatolnák a Budapest felé menő személ y vonalhoz. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül azt a körülményt, hogy Füzesabonyban az állomási és vonatszemélyzet kincs segítségére a közönségnek áz átszállásnál. Mikor az egri vonat befut, lőhalálban kell átszáüni Pest felé. Igen ám! ha lehetne. De a budapesti vonat'ajtói gondosan be vannak zárva, hiába zörget, könyörög az egri utas, legföllebb egy két sikerületlen vicc a válasz. A személyzet, ahelyett, hogy Iíözt belépne, némán nézi a szerencsétlen utas vergődését. E sorainkban foglaltakra felhívjuk a miskolezi keresk. iparkamara egri tagjainak figyelmét, valamint a városi tanácsét is. Nemkülönben intézkedést kérümr a füzesabonyi állomásfőnökség részéről is. Jogi vizsga — kitüntetéssel. A «Hivatalos Közlöny» közli azoknak a névjegyzékét, akik az 1919—20. tanévben a magyarországi egyetemeken, műegyetemen és jogakadénliákon kitüntetéssel, illetőleg dicsérettel tettek vizsgálatot. Az egri érseki jogliceumon kitüntetéssel vizsgáztak: Első jogi alapvizsgálatok: Eisele Tibor, Gál Károly, Hincsár Sándor, Jan- kovits Lajos, Szalay Sándor, Tolvay Tibor, Wallandt Ernő. Második jogi alapvizsgálatok: Jan- kovits Lajos, Kakasy Jenő, Wallandt Ernő, Fekecs Sándor, Ferrári Nándor, Jankovits Béia, Szegheő Kálmán, Tolvay Tibor. Harmadik jogi alapvizsgálatok: Bá- tori Sándor, Jankovits Béla, Kolb Sándor, Ürményi Béla, Wallandt Ernő. Államtud. államvizsgálat: Kultsár ' István. A Hazai Általános Biztositó címzetes egri főügynök’ségét önálló, kötvén jr- kiállitó fóügynökségő szervezte át s ebbői az alkalomból a főügynökség vezetőjévé Marossy József titkárt, a társaság volt miskolezi íoiisztviselőjét nevezte ki. A Missió szociális kurzusa. A Missió szociális kurzusán a legutóbbi előadást dr. Horváth Géza főorvos, a közismert és kiváló sebész tartotta. Háromnegyedórás felolvasása a téma tudományos jellege mellett is mindvégig lebilincselte a hallgatóság figyelmét. Az előadó a fertőző betegségeket, azok okozóit, s az ellenük való védekezésnek a módozatait fejtegette. A felolvasás sikerét főleg a fertőzés előidézőinek az egyes korszakokban való kutatása és a védekezésnek a letűnt időkben szokásos, naiv módozatai, illetve mindezeknek a sorrendszerü ügyes bemutatása, biztosította leginkább. — A pusztító járgányokkal szemben hajdan tehetetlen volt az emberiség, s a védekezése i-> hatástalan, legtöbbször pedig babonában merül ki. Kornoty hipotézisekkel ugyan már a Krisztus előtti időkben is találkozunk, mindazonáltal a hosszú évszázadok gigászi tépeiődései, amelyek az okot és a védekezést keresték csak a múlt században derítettek világosságot az emberiséget boritó tudatlanságra. Ekkor derült ki, hogy az ok: a baktérium s a védekezés: a beoltás. A minden részében értékes előadást dr. Horváth Géza érdekesebbnél érdekesebb példákkal színezte s átlátszó levezetéseivel a publikum viharos tetszését vívta ki. Menekültnap Egerben. Az Országos Menekültügyi Hivatal f. hó 29-én és 30-án nagy propaganda menekült napot rendez Egerben, melynek fővédnökei Érsek fő- pásZtorunk, gr. Bethlen István, és br Pét- ricsevics Horváth Emil államtitkár. A fényesnek Ígérkező ünnepségek f. hó 29-én a vármegyeház dísztermében d. u. ‘/a4 kor tartandó propaganda gyűléssel veszik kezdetüket. Ezen a gyűlésen Isaák Gyula, a vármegye alispánja üdvözli a vendégeket, gr. Bethlen István és br. Petricsevies Horvátit Emil beszédet mond, Wallandt Ernő szaval. Este 7 órakor br. Petricsevies Horváth Emil «Mikes» c. irredenta színmüvének díszelőadása a városi színházban. 31-éu délelőtt 9 órakor ünnepi szent mise a fő- székesegyházban, d.e. 11 órakor propaganda gyűlés a főgimnázium tornatermében, melyet Rusztek Károly kír. tanfelügyelő nyit meg, beszédet mond Hankó Elemér, Ko- lozsvármegye alispánja és Márky István ezredes, szaval dr. Pataky István. Délután fél négy órakor a «Mikes» másodszori előadás^. Este 7 órai kezdettel a városi színházban a Gyurkovics Lányok, H rezeg Ferencz életképe kerül előadásra. A szin- darabokat a «Miskolezi Műkedvelők Köre» adja elő Tibor Dezső színművész rendezésével. A nagyszabású ünnepségeken az Orsz. Men. Hivatal több tagja, a Hivatal Miskolezi kirendeltségének vezetője: dr. gróf HaJler József s kíséretében többen vesznek részt. A propaganda gyűlésekre belépődíj nincs. A színházi előadások helyárait plakátokon fogja közölni a rendezőség. A Keresztény Szoc. Egyesület ma délelőtt V211 órakor tartja XVI. évi közgyűlését, mikor is a tísztujitást is megejtik. Minden tag ott legyen. A makiár II. negyedbeli Olvasókör f. é. január 30 án d. u. 2 órakor közgyűlést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az Elnökség. Meghívó. Az egri Keresztény Iparoskor f. hó 23-án, vasárnap d. e. 11 órakor tartja rendes évi közgyűlését, melyre a tagokat ezúton tisztelettel meghívja. Eger. 1921. január 10. Lestál Miklós titkár, Balkay Béla elnök. A Hevesvármegyei Törvényhatósági Szabadoktatási Bizottság 23-án, vasárnap d. e. 11 órakor a földmivesek és iparosok részére a következő népies ismeretterjesztő előadásokat tartja: I. A Kertész utcai gazd. népiskolában Bartók Egyed ciszt. főgimn. tanár A városok történetéről. _ Személyvonatok menetrendje. 1 Szombat és vasárnap kivételével naponkint.
