Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-06-15 / 133. szám
Ära 2 korona. XX Vili. é fi. 133. sas. Eger, 1921. j trams 15. szerda. «» Előfizetést tüjzk postai szállítással i Kg|ésj, és félévi előfizetést nem fogadnak el. lagged évte 110 K. — Egg hóra 40 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerfcesztőtég t Egér, Líceum. Kiadóhivatal» Líceumi ugomds. Telefon szsm 11. A magyar jövő.*' Vasárnap ünnepelte az ifjúság s az ifjúsággal együtt mi mindnyájan a «Magyar Jövő» megható, szívet emelő ünnepét. Az iskolák nagytermeiben felhangzottak az örökszép Himnusz dallamai. Az ifjú ajkakról forrón, meggyőzően törtek elő a minden igazi magyar szívet lelkesítő eszmék, vágyak, remények és fájdalmasan a minden igaz magyar szívet emésztő fájdalmak. A hatalmas erejű ünnepi beszédek felkorbácsolták a netalán szunnyadó lelkeket; élesztették a parazsat, a szikrát, nehogy hamu alá rejtőzzék és apránként megszűnjék világítani, melegíteni, gyújtani. Az igyekezet nem volt meddő. A szikra felvillant és világít majd; a parázs izzik és bármely pillanatban gyújtani képes. . . . És mi látjuk a jövőt, a magyarok tündöklő jövendőjét, amelynek tüneményes képe, fénye úgy villan felénk, mint ahogy léli ködön keresztül villan a fényes napsugár. Mindnyájan odanézünk. Mindnyájan csak azt látjuk. Ennek a melegében, ennek a lényében sütkérezünk . . . s amíg látjuk: elfelejtjük, hogy tél van. Több az életerőnk, több az akaratunk, erősebb a kitartásunk; hiszen tudjuk, hogy minden nap közelébb hozza, minden nap éltetőbbé teszi számunkra ezt az elővillanő, teremtő napsugarat. Mert így kell lennie, mint ahogy jönnie kell a tavasznak a tél után. Minél * Ezt a lelkeshangu cikket egy lelkes magyar asszonytól kaptuk, aki a vasárnapi események hatása alatt vetette papirosra szép gondolatait. Szerk. keményebb a tél, annál dicsőségesebb, annál életerósebb a tavaszi feltámadás. De ezt hinni kell és élesztgetni, melegíteni dermedő lelkünket hitünk és akaratunk szent tüzével, hogy meg ne fagyjon, el ne pusztűljon idő előtt, mint téli fagyban a tévelygő, hajléktalan koldus. Magyar jövő! . . . ügy villan felénk, mint ahogy téli ködön keresztül villan a fényes napsugár! . . . Vájjon ki nem látja közülünk ezt a fényes napsugarat? . . . A nagy jövő ünnepén minden szónál, minden rímnél, minden akkordnál szebben, világosabban beszélt erről a jövőről az az ifjú sereg, amelyik a katonazene hangjai mellett fölvonúlt vasárnap délután az Érsekkertbe. Tanúságot akart tenni és tett is arról, hogy a magyar fiúk karjaiban van erő és a szívükben van akarat. S mi, akik láttuk, szentül meg j vagyunk győződve, hogy ezt a fejlődő erőt s ezt a kifejlett akaratot nem fogják j ezek a fiúk haszontalanul elpródálni. Ezé- I ken az erős, fiatal karokon s az ifjú szíveket eltöltő erős akaraton fog felépülni a magyar jövő. Ezek tömörítik beléje azt a fényt és meleget, mely képes a kopár, fagyos földön új életet, új tavaszt teremteni. Időszerűbben nem lehetett volna beilleszteni a tornaünnepélyt, mint ahogy beillesztették az illetékesek, a «Magyar 1 Jövő» ünnepének napjába. Ott volt előttünk a magyar jövő. Ki nem látta? Vékony, de eróslábú, rövidnadrágos, az anyai kéz simogatásától fényeshajú fiúcskák és erős, tagbaszakadt, árvalány- haj kalapos legények! Egy szív,. . egy lélek,. . . egy akarat. Kell-e ennél szebb bizonyság a «Magyar Jövő» felől ? Olyan megcáfolhatatlan bizonyság ez, ahol nem a sző, hanem a tett beszél. Magyar fiúk, akik végre megértik egymást és kézfogva lépnek arra az útra, amely a boldoguláshoz visz. Hát nem ez-e az alapja a «Magyar Jövődnek? De igen. Ez az, ami fényt adhat neki. Ez az, ami életre keltheti. Ez az, ami természetfölötti erővel tartja fönn, mint az isteni erő a csillagok milliárdjait. És ez az az erő, amin nincs hatalma semminek; egy szív, egy lélek, egy akarat! Jó úton vagyunk. Csak ne legyen visszatérés. Csak előre!-Ez az iit visz a boldogító, a fényes, a nagy jövő felé. — né. Nemzetgyűlési beszéd *— a közoht. tárca költségvetésének tárgyalásánál.* — I. A művelődés fontossága. A vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetése a magyar műveltség és művelődés fokmérője. Hogy népünk művelt* Nagy János dr., Eger nemzetgyűlési képviselője, két ízben is felszólalt a költségvetés tárgyalásánál. Mivel beszédeit hézagosán, sőt itt-ott elferdítve hozták a fővárosi lapok, ezért közöljük. Sajnos, csak kivonatosan, mert a beszéd igen nagy terjedelmű. Szerk. TÁRCA A császári vagyon sorsa — Külföldi lapok szemléje. — Bécsi lapok Írják, hpgy a volt uralkodóház és az oldalágak vagyona részint az állam tulajdonába megy át, részint a : adirokkant-alap céljaira használják föl. A hadirokkant-alap megkapja a bécsi és bádeni bérházakat, az alsóausztriai bir- , tokokat, továbbá a felsőausztriai és stájer- j országi gazdaságokat. Ugyancsak megkapja a Prátert, az Augartent, a lainzi állatkertet, Laxemburgot és Hetzendorfot. Az állam részére jut a régi és űj Hofburg, a Művészettörténeti Múzeum, az Albertina, a Természetrajzi Múzeum, az Udvari Könyvtár, a császári Házi Könyvtár, Frigyes volt főherceg felső és alsó palotája, az alsó és felső Belvedere, Schönbrunn, az innsbrucki udvari kastély, a salzburgi rezidencia, az ambrasi kastély Tirol- i ban és az egész művészeti vagyon, igy ! különösen a két volt udvari színház, a világi és egyházi kincses-kamara a mű- gyüjtöménnyel, a gobelin gyűjtemények és az ambrasi kastély fegyvergyűjteménye. ! Schönbrunnt egész teljességében még nem ítélték oda az államnak. Még nem intéződött el a Salzburg melletti Hellbrunn hovatartozandósága sem. Valószínű, hogy ezt vagy az államnak, vagy Salzburg városának ítélik oda. Ferenc József annak idején a Mirabel-kertet már odaajándékozta Salzburg városának. A Hofburg kocsiparkjából a művészi vagy történelmi jelentőségű kocsikat az állam kapja, a használható kocsikat pedig a rokkant alap. Ugyanilyen módon osztják el a lovakat és lószerszámokat. Törvényes felhatalmazás alapján az állam a hetzendorfi és laxemburgi festményeket, Franzensburg egész felszerelését az állami festészeti hivatal felügyelete alá helyezi. Azután a hetzendorfi és laxemburgi volt császári kastélyok egyes festményeit Ifiválasztják a múzeumok részére, a múzeumi szőnyegeket pedig a kereskedelmi minisztérium alá tartozó osztrák múzeumnak adják át kiállítási célokra. Végül állami tulajdonnak nyilvánítják az udvari evőeszköz- és porcellán-kamarát is a fölvett leltár alapján. Ezzel kapcsolatban egyéb értékek és i műkincsek is gazdát cserélnek a mágnáscsaládok kincses kamráiból. Nemrégiben árverezték el Pálffy Já í nos gróf műkincseit, köztük I. Napóleonnak a malmaisoni kastélyból származó iró | asztalát, amelyért a francia kormány is i versenyzett. Az asztalt Reitzes János bécsi j bankár vásárolta meg 13 miliő koronáért. Ebből a vételből azután nagy szenzáció ; keletkezett. Amikor a bankár hazavitte az iró- i asztalt, kutatni kezdett a fiókokban és az egyik fiók hátsó lapján egy gombocskát pillantott meg. Megnyomta a gombot, mire fölpattant egy kis titkos fiók zárja. Ebből a fiókból egy megsárgult levélpapiros kandikált elő. Mohó kíváncsisággal kapta kezébe a papirost és a legnagyobb meglepetéssel ismerte föl benne Napóleonnak egy sajátkezüleg Írott levelét, melyet el vált feleségéhez, Josephine-hez intézett. A levél igy hangzik : Bonaparte Asszonynak! Amikor Ön házasságunk alkalmával közölte velem, hogy Barras engem iog kinevezni az olasz-
