Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-06-15 / 133. szám
2 sége minél magasabbra emelkedjék, minden áldozatot meg kell hozni, mert történeti tény, hogy nagyműveltségö népeket a föld színéről eltörölni nem lehet. Most, mikor alacsony műveltségű népek darabolták szét hazánkat: kötelességünk a magyar műveltséget minél magasabbra fejleszteni. Hogyan biztosítsuk Nagy-Magyaror- szág szellemi, műveltségi integritását? Az a körülmény, hogy Nagy-Magyarországból csak az Alföld maradt meg, kétszeres kötelességünkké teszi a magyar nép műveltségének fejlesztését, mert egyrészt a régi politika elhanyagolta az Alföld műveltségét, tehát ezt pótolni kell; másrészt pedig a Felföld és Erdély államiságunk nemzeti művelődés szempontjából mindig lelkét alkotta Nagy-Magyarországnak Hogy most ezeket erőszakosan elszakították tőlünk, ezt az Alföld lelkének művelésével kell pótolnunk. Ezután áttért a kultusz-programra fejtegetésére, melyben megjelölte a következő vezérelveket. Jellemnevelés. A magyar művelődés és nevelés legelső sarkpontjának a jellemnevelésnek kell lennie. Ezért az egész kultusz kormány viselkedésének és irányzatának olyannak kell lennie, hogy az országban mindenki kiérezze belőle azt a sarkigazságot, hogy agyafúrt szélhámosokra, gyengejellemű, izgága emberekre nincs szükség a szellemi pályákon, ahonnan irányozni és fegyelmezni kell a társadalmat. Ez a vezéreszme irányítsa a minisztereket a kinevezéseknél. Ez irányítsa a. nevelőket a képesítésnél. A bizonyítványban ne csak a «jeles», «jó> legyen feltüntetve, hanem -— amj a legfontosabb — az is, hogy milyen az ifjémak a jelleme, lelkűlete. Ezt azonban az ismeretek száraz közlésével és az órák egyszerű megtartásával elérni nem lehet. Legyen ott tehát a tanító, a tanár a gyermek és az ifjú játékánál, szórakozásánál, sportjánál, munkájánál, hogy kiismerje jellemét és tudja azt fejleszteni. Hogy azonban a nemzetnevelésnek ezt a magasztos feladatát a nevelő elvéországi hadsereg főparancsnokának, én igy szóltam Önhöz: — Azt hiszi Ön, hogy az Ön protekciójára szükségem van nekem az előmenetelemhez V Boldogok lesznek Önök még egykor, ha nem vonom meg az enyémet Önöktől. Kardommal még sokra fogom vinni. Most mindegy nekem, hogy Katalin nagyhercegnőt, vagy Mária Luiza főhercegnőt teszem-e császárnévá. Ha egykor Josephine de la Pagerienek, özv. Beauhar- nais-nak Bonapartéval kötött házassága mezaliánsz volt reá nézve, most ez, ugyanaz reám nézve! Akinek megvan a hatalma, ott vesz, ahol talál. Búcsűzásul ez enne! Önnek ajándékozom Malmaisont.*) Mindezek dacára ezerszer csókolom az én Jo- zephine-emet. Bonaparte. Napóleonnak ez az eddig még ismeretlen levele, melyet kétségtelenül a cserbenhagyott Josephine császárné rejtett el a titkos fiókban, nagy örömmel töltötte el Reitzes bankárt, akinek fogalma sem volt arról, hogy a drága íróasztal ilyen értékes ráadást rejt magában. Bencze. *) Egy kissé valószínűtlen, mert Josephine It évvel az elválás előtt maga vette M.-t. Szerk. EGRI NÉPÚJSÁG gezhesse: meg kell adni a tanítónak és tanárnak minden anyagi föltételt, hogy egész leikével a népnevelésnek szentelhesse magát, de meg kell adni a társadalmi becsülést is. Ezért kívánatos, hogy a tanítóképzés kétéves tanfolyaméi szakiskola, igazi pedagőgíum legyen, ahová ne négy középiskolával, hanem érettségivel menjen a tanítójelölt. így a falu intelligenciája egyforma képesítésűnek tekinti majd egymást. A jeilemnevelés alapja nem más, mint a vallás igazságain kifejleszteni az egyes emberekben az erkölcsi érzéket, a felelősségérzetet és lelkiismeretet. Ez a keresztény kultuszprogram alapja. Ezt vigye keresztül a kultuszkormány a nevelésnek és az iskoláztatásnak minden vonalán. Ezután aposztrofálta képviselőnk a liberális politikusokat és szabad-gondolkodó nevelőket, akik nem neveltek, hanem csak szabadságot adtak, hogy járjon ki-ki a maga lábán úgy, ahogy tud. Volt is bukdácsolás annyi, hogy az ország is feldőlt bele. Azután igazságának bizonyítására rámutatott azokra a szomorú tapasztalatokra, amelyeken az összeomlás és a forradalmak alatt átmentünk s kimutatta, hogy mindazért — ami legyőzetésünkben és összeomlásunkban oly piszkos és bűnös volt; ami annyira méltatlan volt a magyar lélekhez, magyar becsülethez: — mindezért azok felelősek, akik tollúkkal és tanításukkal az újságban és katedrákon a csatornák záróköveit felpiszkálták és igy a forradalmak megrázkódtatásával a csatornák tartalmát erre a szegény nemzetre ráeresztették. Mert mindaz, ami történt, annak az erkölcsi érzéketlenségnek volt a következménye, amit hirdettek. Rámutatott továbbá arra, hogy véleményeken, filozófiai rendszereken, amelyek 20 éven- kint váltogatják egymást és tudományos hipotéziseken jellemet nevelni nem lehet. A jellem a meggyőződésből fakad, a meggyőződés pedig az alapelvek szilárdságától függ. —- Ezeknek az igazságoknak élő szobra Apponyi Albert gróf, akibe most annyira szeretnek belekapaszkodni a keresztény irányzat ellenségei és akinek a liberális újságok legnagyobb bűnéül rótták fel azelőtt, hogy a kalks- burgi jezsuiták növendéke volt, pedig nemzetünk ezen legnagyobbját a keresztény erkölcsi nevelés tette azzá, ami s ezt maga a nagy férfiú is elismerte, amikor jubileuma alkalmával háláját fejezte ki. (Folytatjitk.) Gazdasági politikánk és a korona javulása. A magyar koronaérték további folytatólagos javulása csakis a helyes gazdasági politikától várható. E helyos gazdaságpolitika első feltétele a külső kereskedelmi forgalomnak lehető legnagyobb mértékben való megindítása. A váltóárfolyam tudvalévőén attól függ, hogy egyes külföldi államokkal szemben miként alakul fizetési mérlegünk. Más szóval : a magyar valifta csak akkor javulhat továbbra, ha mezőgazdasági és ipari termelésünk kivitelre képes cikkeket állítana elő és ezeket a magyar kereskedelem el is tudja helyezni a külföldön. Először tehát meg kell engednünk minden export-lehetőség érvényesülését, rögtönösen megszüntetve mindenféle exporfr- monopoliumot. Másodszor pedig föltétlenül szakítanunk kell a kiviteli engedélyek rendszerével és csak az olyan cikkek kivitelét szabad hatósági ellenőrzés alá he lyeznünk, amelyekből nincsen elégséges készletünk, vagy termelésünk a belföldi fogyasztás fedezésére. Valuta-javulásunk gazdasági feltétele továbbá az általános gazdasági és társa dalmi politika. Nem szabad többé megtörténnie iának, hogy megfelelő árajánlat esetén, bizonyos magyar export cikkek na mehessenek ki a külföldre. A gabonatermés jónak Ígérkezik és remélhetően elég szép exportfölöslegünk lesz. Már most gondoskodjék tehát a kormány arról, hogy azt az időbeli elsőbbséget, amelyet földrajzi fekvésünk a magyar gabonatermésnek biztosít, a külföldön megfelelően kihasználhassuk. De a kormány törekvései is meddők: maradnak, ha a gazdatársadaiomfnem számol le a reális tényekkel és az exportgabona árát oly magasan szabja meg, hogy a világversenyben részt ne vehessen. Ugyanígy állunk a gyümölcs, főzelék, a bor és egyéb termények kivitelével. Állatállományunk nagy megnövekedése az állat-exportot is lehetővé tenné, ha gazdaközönségünk rászánná magát arra, hogy a lényegesen olcsóbb román kiviteli árak színvonalára szállítsa le az árakat. Az önmérsékletnek ez a politikája annyival is inkább érdekében áll a gazdaközönsógnak, mert az export elmaradása esetén akkora készletek rekednének az országban, amelyek az árakat idebenn rendkívüli módon lenyomnák. A gazdaközönséget vezérei és érdekképviseletei oktassák ki arra, hogy a kivitelre szánt termékek árköveteléseinél tanúsított engedékenység oly befektetés, amely pénzünk értékének erőteljes javuld sában bőségesen megtalálja a kárpótlást. Ha azt akarjuk, hogy valutánk tovább emelkedjék, meg kell indulnia az exportnak. Ennek lehetővé tételé egyrészt a kormány helyes gazdaság-politikájától, a kivitelnek minden irányú megkönnyítésétől és előmozdításától, másrészt pedig a gazda- közönség bölcs önmérsékletétől és belátásától függ. P — HÍREK. Eger, 1921. junius 15.. A közigazgatási tanfolyam évzáró ünnepélye. Az egyéves jegyzőtanfolyaro. véget ért. Az osztály-vizsgák már meg voltak, június 19-én d. e. 10 órakor lesz i lyceum kápolnájában a Te Deum, utáni pedig a díszteremben a záróünnepély. A képesítői vizsgálatok 20-án kezdődnek és három vizsgáztató bizottság előtt folynak le. A bizottságok elnökei: dr. Bobory György főispán, Isaák Gyula alispán, Puchlin Lajos vm. főjegyző. Pártkalandorok. Ezzel a címmel irt a mai helyzetre pompásan találó vezér cikket az Uj Nemzedék jun. 14-iki számába Dr. Nagy János, városunk nemzetgyűlési képviselője. Cikkében rámutat arra, hogy a politikai porond mai bajnokai alárende lik az ország és a nemzet egyetemes érdé keit a pártérdekeknek vagy éppen saját önös kis céljaiknak; ezzel lelkiismeretiemül veszélyeztetve Magyarország jövőjét, ami: pedig elsősorban pénzügyi ás külügyi helyzetünk javulásától függ és amit a. kicsinyeskedő torzsalkodó pártpolitika lehetetlenné tesz. Bár megszívlelnék az illetékesek képviselőnk komoly intelmét.
