Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-05-26 / 117. szám

4 EGRI NÉPÚJSÁG. Művelődési mozgalmaink jövője érdekében! Felhívjuk a községek vezetőit (lelké­szeket, tanítókat, a néppel állandó érint­kezésben lévő közigazgatási férfiakat, úgy­szintén az olvasókörök, szövetkezetek és egyesületek vezetőségeit), hogy lennének figyelemmel ama fontos kötelességekre, me­lyeket a mai súlyos idők rónak rájuk. Amilyen bizonyos, hogy a legkitű­nőbb faragású ágas ős gém a legsikerül­tebb vederrel s a legmélyebb ásatú, leg­édesebb vizű kút is csak akkor használ­ható, ha gém és veder között célszerű os­tor is van, amely a megmentést és a víz felhúzását lehetségessé teszi: ép’ olyan bi­zonyos, hogy a magyar falu működésének, fejlődésének, a magyar falu megerősödésé­nek, erényes szomjazásának üditő vize fel­menthető egy-egy vederrel, és odaszállít­ható a legtávolibb falu tüzelő ajkához is, hacsak elég olcsón juthatunk egy-egy ilyen nagyon szükséges kútostorhoz, mely hozzásegít eltikkasztó elmaradottságunk­ban az életrekeltő művelődéshez. Egy vármegye népe együtt egy nagy test, amelyik test nem választódhatik kü­lön legfelső részétől. A vármegye székhe­lye ugyanúgy érez, gondolkozik és tervez, irányít, figyel és fékez a vármegye testét alkotó népszervezetben, mint a fej a sza- badakaratú lények testében. Melyik rész jár jobban : az a törzs e, amely a fejjel állandóan összefügg, vagy az a kéz, v. láb, mely levágatván — szerencsétlen sorsa a fej intézőhatalmából örökre ki­vetette ? Az élet az összetartozandóságon kí­vül az összedolgozás kötelességét is meg­határozta. E nélkül lehet senyvedés, de nem lehet erőtől duzzadó élet. Csakhogy mikép tudjon Heves vármegye 114 község­ből egyesült teste e duzzadó életerőbe fej lődni, ha a fejjel, a vármegye székhelyé­vel nem egyesül ? Ha nem követi hűen azon irányításokat, mik a főben megfo- gamzanak. Hogy az egymás közötti hasznos ver­sengésben a haladás mértékét minden köz­ség láthassa, szüksége van olyan tájékoz­tatóra, mely rövid időközökben figyelmes­sé teszi az idő haladására s a vármegye más részeinek fejlődésére. Alkalmas folyóirat előállítása ma pól- dányonkint 10—15 koronába kerülne. A pénzre nagyon kellvén már vigyáznunk, örömmel fogadtuk el e lap kiadójának azon hazafias áldozatkészségét, mellyel e lap csütörtöki példányainak előfizetősét a vidéki érdekeltségek javára megállapította. E szerint negyedévi 20 koronáért megkap­ják e lapot a Vármegye Szabadoktatási Bizottságának hivatalos lapjaként azok, akik a kir. tanfelügyelőséghez ezen össze­get portómentes postautalványon 8 napon belül iskola, v. elöljáróság útján beküldik­Akik hívatottak arra, hogy egyesüle­teikben a rendezettséget és megerősödést meggyőződéssé neveljék, azok gondoskod­janak arról, hogy részükre e lap csütör­töki száma hozzáférhetővé legyen. Egyé­nek megterhelése nem célunk. Nem a lap­nak van itt új olvasókra szüksége, hanem az egyesítő igazságnak. Nem képzelhetünk olyan számottevő tagot a testben, mely az idegrendszerbe tartozásról anélkül mondhatna le, hogy maga is meg ne bénulna. Ezért kérjük, biztosítsák magukat;, hogy a további összeköttetést megtarthas­sák. Mind nagyobb szükség van arra, hogy a falu 1—1 ;számottevő tényezője a vm. hivatalos bizottságok közleményeit ismerje ! Heves vármegyei Szabadoktatási és ______Testnevelési Tanácsok Elnöksége. A múlt hét a belpolitikában. (Május 17—24.) Május 19.-én végre komoly lépés tör­tént a destruktiv lapok megrendszabályo- zása terén. A belügyminiszter az ország egész területén .megtiltotta az »Est« és a »Világ« című újságok utcai árusítását, fel­háborító valótlanságokat tartalmazó és a közrend ellen izgató cikkek miatt. A sza- badoncok berkeiből felhangzó fülsiketítő gezéresz mutatja, mennyire helyén való és • szükséges volt ez a rendelkezés. Május 20. án nagy beszédet mondott a nemzetgyűlésen a fővárosi demokrata destrukció atyamestere : Vázsonyi Vilmos. A külpolitikára vonatkozó több találó meg­jegyzés után a zsidók és a szabadoncok ismert sérelmeit és panaszait kötötte bok­rétába. A karzaton összegyűlt lipótvárosi fajrokonok szemmellátható megelégedésére szavalt a kivételes hatalom ellen, az inter­nálásnál követett eljárás és a cenzúra el­len, Védelmébe vette a megrendszabályo- zott »Est« et és »Világ«-ot, kárhoztatta a zsidótőke elevenébe vágó mozirendeletet s természetesen a zsidóságnak a főiskolákon való tultengése ellon hozott korlátozó ren­delkezésekkel szemben (numerus clausus) is kifejezte nemtetszését. Beszédére Gyöngyös város népszerű képviselőjétől: Dr. Bozsik Páltól kapta meg május 23-án a méltó választ. Dr. Bo­zsik Pál kifejtette, hogy a zsidókérdés ma is éppoly akut, mint volt bármikor, mert a zsidók ma éppoly aggresszive viselked­nek, mint régebben. Az igazsága tudatá­ban levő ember határozottságával és bá­torságával olvassa Vázsonyi fejére, hogy ő volt az, aki a destrukciót előkészítette, s az országot a bolsevizmusig juttatta, amelytől azonban már ő maga is vissza­riadt. Ha Vázsonyi nem dolgozott volna egész életében a destrukció szolgálatában, a bolsevizmus nem következett volna be. Ö volt az, aki a magyar történelem hőseit kulturbestiáknak nevezte, s hamisítatlan zsidó pökhendiséggel és cinizmussal Ke­mény Simont, Hunyady János Strohmann- jának nevezte, s ezzel magyar történel­münk egyik legkimagaslóbb alakját be- piszkolni igyekezett. A tekintélyek lejára­tásában Vázsonyinak oroszlánrésze volt. Továbbá Vázsonyi igazságügyminiszter volt az, aki a bíróságokat zsidókkal rakta meg, s aki a fajtájabeli bűnös hadsereg- szállítókat futni engedte. Ő volt az, aki a székesfőváros törvényhatóságában a zsidó uralmat megteremtette, s mint választójogi miniszter is csupa zsidót emelt maga mellé. Bozsik Pál mázsás igazságai nagy hatást tettek a nemzetgyűlésre. Nevezetes eseménye továbbá a múlt hétnek Bernolák Nándor debreczeni be­számolója (május 22.-én), mely alkalommal a miniszter bejelentette, hogy a inunkás- biztositást ki akarja terjeszteni a segéd nélkül dolgozó kisiparosokra, valamint a mezőgazdasági munkásokra és a közszol­gálati alkalmazottakra is. Meg akarja csi­nálni az aggkori munkásbiztositást: mun­kásnyugdijat is. 1710.) Nyomatúit az érseki líceumi nyomdában. Külpolitikai hírek. Összeültek Bernben Magyarország és Ausztria kiküldöttei, hogy a nyugatma­gyarországi kérdés megoldásáról tanács­kozzanak. Az osztrák politikai körökben azt várták, hogy a magyarok részletesen kidolgozott elfogadható előterjesztéseket fognak tenni Nyugatmagyarország ügyére vonatkozólag. A kérdés — ránk nézve kedvező megoldása — mindinkább remélhető. A csehek és jugoszlávok ugyanis azt szeret­nék keresztül vinni, hogy Nyugatmagyar­ország közöttük osztassák fel. Ez esetre ők Korridort alkotnának Magyarország és Ausztria között s bennünket minden oldal­ról körülvennének. Miután ez épűgy sérti Ausztria érdekeit is, mint a mienket, osztrák körökben úgy látják, hogy a jó­zanabb belátás fog felülkerekedni. Hírek a vármegyéből. Könyvtár beszerzése érdekében for­dultak hozzánk az új egyletek. Az Egri vagyonmentőt keressék fel (Telekessy űtca) ahol sok könyv vár vevőre. Besenyőtelek fejlődése. Az ifjúság rugőlabdamérközősén 1400, az azt követő táncvigalom után 4000 K. bevétellel zárta eddigi anyagi sikereit. Kell is, mert a nép­ház, melyre minden falunak óriási szük­sége van, alapot kíván. Újabban mozgó­színházat terveznek az ifjúság oktatásá­val kapcsolatban. A sikerek az értelmiség összedolgozásának eredményei. Irredenta előadás Füzesabonyban. Az Egermentén dobogó honleányi szívek­ben ‘ermett szent akarat 6100 koronás jövedelmet hozott. Előadatták: Csoor Pi­roska : Reménységünk c. ifjúsági darab­ját. A fáradságot nem ismerő hölgyek : Pap Irénke és Ida, Tassy Teréz és Rózsi. Dormándon szépen sikerült ifjúsági előadást rendeztek. Akik soh'sem halnak meg. Scholtz Arthur birtokos 40.000 koronával megaln pította az iskolás gyermekek fölsegítését Ecséden. Ez a cselekedet azok közé tar­tozik, melyek örök életet adnak. Élet Ecséden. Tűzoltósága, ifjúsági köre ős a komolyan vett testedzés követ­keztében pezsgő élet fejlődött Ecséden. Szőke Benedek tanító tevékenységét az egész község szeretettel tekinti. Lélektelen milliók. Szűcsi és Rózsa- szentmárton környékén van az óriási Tévén-gazdaság, melyről azt hittük eddig, hogy az erkölcsi jólétnek is olyan tanyája, mint az anyaginak. Sajnos, nem így van. A sok millió jövedelemből nem jut arra, hogy a gazdaság területén lakó tanköte­lesek iskoláztatása javuljon. Majd meg­látjuk, ősszel is így lesz-e? Detken 55 ifjú Lieszkovszky Károly tanító vezénylése mellett gyakorolja a test­edzést. Dicséretet érdemel az az önfelál­dozó fáradság, mit a sok meglepő nélkü­lözést nyújtó faluban az önzetlen jóakarat kifejt. Ez fog győzni! Nagyrédén Sipos Szilárd jegyző el­nökletével, Molnár János és Sike Miklós tanítók közreműködésével alakult meg az ifjúsági egyesület. Egyházi dalkör is van. Mit újságolnak a menükültek? A csikszépvízi oláh szolgabiró 50 botra és 2000 lei büntetésre ítélte az ottani korcs- márosnét, aki oláh asszony, mert a mezőn dolgozó Ferenczy Ödön bírót oláh ren­dőrökkel élverette. Haragjában, mert a magyar községben magyar ember lett a biró. Az oláh pap kijárta a szolgabirőnál az Ítélet megszüntetését (ott ezt is lehet). A magyaroknak pedig azt felelte, feleb- bezzenek a magyarok Istenéhez. Vigyáz­zon a tisztelt szolgabiró úr, ha ezt a fel­lebbezést meg találnák hallgatni!!

Next

/
Thumbnails
Contents