Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-05-12 / 106. szám
4 EGRI NEPU TfeAG. Politikai hírek. «Jóvátétel!» Ismeretes, hogy a «győzelmes» nagyhatalmak a békeszerződések készítése alkalmával, minden erejükkel arra törekedtek, hogy a «legyőzött» ellenséget teljesen életképtelenné tegyék. Ennek a célnak áll szolgálatában az a megdöbbentő követelés is, mellyel jóvátétel címén hű szövetségesünk, a rettegve gyűlölt Németország ellen föllépnek. A világ legnagyobb nemzetét teljesen le akarják tiporni, hogy versenytárs nélkül álljanak. Naponként olvassuk a lesújtó híreket Németország kőszéngazdag területeinek, a Rajna vidéknek,idegen csapatok által való megszállásáról, újabb 40 ezer millió korona jővátételi összegnek 25 nap alatti lefizetéséről. Ezek a körülmények Németországban is kormányválságot, de minden valószínűség szerint inkább rendszerváltozást hoznak magukkal. Általános már Németországban is a kiábrándulás. Mindenki várja, hogy a néme* nemzet végre megszabaduljon a rajta élősködő zsidó szociáldemokrácia rákfenéjének erkölcsi pusztításától. A békeszerződés jóvátétel címén hazánkat is végső nyomorba taszíthatja. Az antant gazdasági érvágásába könnyen elvérezhetünk. Gyűjtsük az erőt az összetartásra ! Csonka-Magyarország 7 millió lakosa. Magyarország megnyomorított térképe mellett, most már a legutóbbi népszámlálás adatai is hirdetik a trianoni béke pusztításait. Tíz év előtt húsz millió lakosa volt a boldog Magyarországnak. Ennek több mint 60 százalékát szakította el tőlünk az antant. A központi statisztikai hivatal a napokban tette közzé az 1920. évi januári népszámlálás adatait. E szerint Csonka- Magyarországnak mindössze alig 8 millió lakosa maradt. A legnagyobb igazságtalansága ez a világtörténelemnek. A legnagyobb bűn, melyet valaha történelmi hi vatásának magaslatán álló nemzet ellen elkövettek. Mit adjunk a koldusnak ? Milliók szanaszét...! Ha munkaképes embert koldulni látok, szemrehányást teszek a társadalomnak türelme miatt. Mert a koldulás a legkisebb megerőltetést sem kivan, mégis nagyon jövedelmező. Legyen a hatóság éber, koldulási igazolványt olyen időre, mikor kincseket lehet kis jóakarattal szerezni, ne adjon, csak megokolt esetben. Mostanában egész télre valót megkereshet az, aki az orvosi székfű és bodza virágzatát, kökény, gyöngyvirág, orvosi kankalin, szagos ibolya, akácfa virágát pongyola-pitypang, gyöngyvirág, tüdőfü, papsajt, útifű, vidraelecke, csalán, cickafarka és szagos ibolya levelét, az árvácska leveles, virágos szárát, foltos bürök mezei zsurló, apró bojtorján, májfű-kökör- csin, mezei kökörcsin, orvosi kanáltorma, orvosi füstike, kerek repkény, szagos müge, kakukfü, leveles szárát, a kosbor gumóját, a fehérzászpa gyökértörzsét, a masz- lagos nadragulya gyökerét, az erdei fenyő fiatal ágvégeit, az izlandi zuzmó telepeit összegyűjti. Ha ezekből a május— júniusban gyűjthető növényrészekből any- nyit terem a vidék, hogy azt gyűjteni érdemes, szegény családokat, kis erejű munkásokat, (gyerekek, rokkantak, öregek) biztassunk a gyűjtésre. Czélszerű a legközelebbi gyógyszerésztől megkérdezni, mennyit vesz meg. Ha ilyen a közelben nincs, forduljunk a m. kir. földmivelésügyi minisztérium gyógy- és ipari növényforgalmi irodájához (Bpest, VI. Lónyai-útca 7.) ahonnan nemcsak utbaigazitást kapunk, honnan azt is megírják, hogy a beküldött minta-növény micsoda és gyári feldolgozásra érdemes-e gyűjteni ? Tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyit gyüjtsünk, egy-egy növényből. A hársfa, székfűvirág, boróka, szappangyökér olyan mennyiségben fogy, hogy azt bármikor eladhatjuk. Csakhogy az értékes fajok mellett rokon fajok is fordulhatnak elő, melyek mit sem érnek. Pl : A jófajta nagylevelű és kislevelű hársfák mellett a kis értékű ezüst hársfa, a fekete bodza mellett a gyalog bodza virágát, a jószagú és értékes székfűvirágos földeken nagyon hasonló, de haszontalan pipitért is megtaláljuk, amit á jók közé szedni nem szabad, mert a kevert árut nem veszik meg. Mindezeket azért| keresik, mert gyógyításra, vagy ipari célra való anyag van bennük. Fontos tehát, hogy olyan időben szedjük őket, amikor a legtöbb hatóanyagot tartalmazzák. A leveleket virágzáskor, vagy valamivel előbb (bimbózáskor), a virágokat aznap, mikor felnyíltak, (szóval lehúllva és hervadtan nem), a terméseket és magvakat éréskor, néha közvetlen érés előtt kell begyűjteni, (ha kiperegnének)i füveket virágzás kezdetén. Gyökereket, gyökértörzseket, vagy gumókat kora tavasszal, v. késő ősszel kell ásni, még pedig lehetőleg száraz időben. Reggeli óra vezet a jóra, mikor a harmat már felszáradt. Minden gyűjtött anyagot szárítanunk kell, hogy raktározhassuk ; magunknak .ártanánk, ha nedvesen gyüjtenők. A gyűjtést a szárításnak kell nyomon követnie. Napra csak olyat teregetünk, amit az meg nem bont. Gyepes térség, tiszta padlás, üres iskolaterem jól megfelel erre nyáron ! Többször megforgatjuk. Ha nagyon gazdag vidéken aratunk, sás, nád, v. vesszőfonatos szárítókereteket készítünk, (2 m. hosszú, 1 m. széles), üres pajtákban polcokat csinálunk ezekből. Mesterséges száritót (aszalót) használunk, ha sokat, rövid idő alatt akarunk kiszárítani. Ezekben nedvesen gyűjtött .anyagot is száríthatunk. Akárhogy szárítsunk is, törékenyre ki ne szárítsuk ! A száraz árú nem fülled meg az utón, amire megfelelő csomagolás kell, hogy a törődés, porlódás ős elszórődástől megmentsük az árút. Télen át háziipari munkánkon számos papírbélésű léckeretes, dobozt, gyékényfftnású kosarat, papirzsákot stb. készíthetünk e célra. Törekedjünk arra, hogy a parlag területek, vasúti töltések, erdők mente, futóhomokos, vizenyős, alacsony vízállású mocsaras területek betelepittessenek a vadontermő gyógynövényekkel, hogy aratásuk még érdemesebb legyen. Hiszen csak az első mag szertesző- rás ad itt munkát Ökörfarkkóró, izsóp, orvosi zsálya, fehér üröm lejtős helyeket, dombos területeket szívesen belep. A méhészek is örülnek ezeknek. Erdőmentes, félárnyas helyekre : beléndek, maszlag, macskagyökér. Árnyékba : nadragulya, farkasrépa, fekete és zöld hunyor, bodza jól elfér. Homokterületeken: a szappangyökér. Nyirkos helyen a kutyabenge, mocsaras helyeken meg a kálmosgyökér és keserű vidrafű honosítandó meg. Szóval mindenütt lehet aratni. Más földjén is, ha tisztességesek vagyunk, nem ' 1668 ) Nuomatoft az érseki líceumi nyomdában. teszünk kárt és megszerezzük az engedélyt. Ismereteket nyújt az iskola, a tanító úr, a plébános .ur, ha pedig magunk is otthon akarunk ezekben lenni, rendeljük meg a földmivelésügyi miniszter növényforgalmi irodájából (Bpest, Lónyai-u. 7.) a vadontermő gyógynövények gyűjtéséhez irt utasítást. Ez tele van képpel megismerjük belőle a növényt és részeit, minden utasítást megtalálunk. Nem is drága, 40 Korona. Minden gazda igyekezzék tanúlni, mert nem úgy van már, mint volt régen. Nem elég ha csak kalendárium a család könyvtára. A jó és hasznos könyvek közé számítom ezt is, amelyben ezek az útszéli kincsek vannak összeírva. Orvosság, iparcikk lesz belőlük. Kivisszük az összegyűjtött holmit a határon, aranyat fizetnek érte! Ki szedte össze ezeket ? Gyenge gyerekek, töpörödött anyókák, meg elnyomorodottak, kik a munkát ennyire is ha bírják, már hásználtak. Használtak maguknak és ennek a kifosztottál! is kincseket termő Csonka-Magyarország- nak ! Csak koldusokat nem bir el a jóra- való nép földje ! — RAB. — Hírek a vármegyéből. A feldebrői szövetkezet jótékonysága. A feldebrői fogyasztási szövetkezet a múlt héten tartotta évi közgyűlését és ez alkalomból a tiszta nyereségből 2500 koronát a helybeli hadiárváknak, 1500 koronát pedig a harang-alap javára adományozott. Ugyancsak most tartotta közgyűlését a múlt év végén alakúit hitel- szövetkezet, szintén nagyon szép eredménnyel. Mindkét szövetkezet ügyes, eredményes munkája erős kezességet nyújt arra, hogy ezen a téren is boldogúlni fog a magyarság. Ä Vármegyei Testnevelési Tanács május 20 án d. e. a vármegyeházán ülést tart, melyen a meghívottakon kívül részt vehetnek azon tanítók, kik az ifjúság testi nevelése érdekében eddig is tevékenykedtek, vagy a testnevelésből a jövőben részt kérnek. A vidéki tanítóság érdeklődése kívánatos. A Stefánia Szövetség fiókja Hatvanban «Anya éo csecsemővédő szövetség» címmel, 312 taggai megalakult. Elnöke Okolicsányi Imréné lett. Csak a magunk egészségére! Szigorú intézkedések készülnek az olyan esetleges visszaélések megtorlására, ha valamely községben nem az ifjúsági egyesület javára táncmulatság engedélyeztetnék. Minthogy nyilvános táncmulatság csak főszolgabírói engedéllyel tartható, az elöljáróságok felelősek az engedély nélküli, u„ n. zugtáncok eltűréséért. Művelődés csak ott lehetséges, ahol minden tényező megteszi a magáét érte. Székelyek Gyöngyösön. Családiasán tartanak össze a gyöngyösi székelyek, kik között Párizsa Ferencné izzó és kitartó lelkesedéssel igyekszik arra, hogy minél nagyobb érdeklődést kelthessenek az ország gyöngye, Erdély iránt. Székelyek Besenyőtelken. Az Erdélyi Magyar-Székely Szövetség két lelkes apostola Szilágyi Béla székely főhadnagy, költő és Murgács Kálmán irredenta dalköltő 7000 korona jövedelmet hozó dalestet rendeztek az elszakított területek visz- szaszerzését szolgáló szövetség javára. Vámosgyörk ifjai Visontai Kovács László dr. nagybirtokos védnökségével, Matiz János áll. isk. igazgató vezetésével megalakították egyletüket. Műkedvelő körüket : Barsy ZcJtán, a torna és dalkört : Tóth Aladár tanító, a tűzoltó képzést: Szedmák Gergely yezeti. Panniin Péter plébános hazafias öröme teljes lehet, mert községének népe teljes egységben követi \ a művelődés utján.
