Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-28 / 95. szám

4 Oroszország megtámadja Oláhországot. Egyik legtekintélyesebb francia lap jelentése szerint Szovjet Oroszország má­jus havában erős támadást szándékozik indítani Oláhország ellen. Az orosz csa­patok, — melyeknek létszámát a fenti jelen­tés 17 gyalogsági és 8, lovassági hadosz­tályra s megfelelő tüzérségre teszi, — egye­lőre Besszarábiát akarják hatalmukba ke­ríteni. Amennyire kivánjuk, hogy a zsebrák oláh hordákat végre alaposan megleckéz­tessék, annyira fel kell készülnünk, hogy az Oláhországban esetleg fellángoló vörös veszedelemmel szemben magunkat bizto sitsuk, s tettre készen várjuk, hogy a ma­gyarországi kommunizmus leverésével tett »jó szolgálatai kát« hasonló szolgálatokkal viszonozzuk. Tirol a Németországhoz való csatlakozás mellett A trianoni béke a régi osztrák csá­szárság egyik legszebb tartományát, Tirolt, Olaszországba akarja bekebelezni. A be­kebelezés előtt azonban népszavazásra bo­csátották a kérdést. Beadtak 112.000 sza­vazatott s a szavazók között csak 1500 (2°/«) ember kívánta, hogy a tartomány a »győ­zelmes« Olaszországhoz csatoltassék, mig llO.OOO lélek a »legyőzött, megalázott* Né­metországhoz való csatolását követelte. Ta­nuljunk józanságot, előrelátást és össze­tartást a tiroloiaktól, Hofer András tiroli szabadsághós dicső unokáitól. Uj helyzet, fokozott munka. Általánosan tudja mindegyikünk, hogy szőlőink a hosszas háború forgatagéba n erősen megtépázódtak. Alig van oly, nem szőlővidékünk, de szőlőgazdaságunk, a- mely legalább annyira le nem volna ron- gyolódva, hogy alig győzzük a tatarozá­sát. Nincs ojtványunk, nincs vesszőnk a pótláshoz, nincs karónk az elkorhadtak pótlásához, nincs szénkénegünk filloksze- rás szőlőink megmentéséhez stb. A legtá­gabb tér nyílik tehát, úgy az állam, min t az egyesek nem hétköznapi, de megeről- tetettebb munkájához is! Mindenekelőtt oda kell hatnunk min­den erőnkkel, hogy a sző’őinkben mutat­kozó hézagok kiegészítést nyerjenek és pedig nem elhírtelenkedve, meg nem en­gedett vagy legalább is célhoz nem ve­zető eljárások alkalmazásával, hanem a már kipróbált és bevált pótlási módok va­lamelyikével. Igaz, hogy igy lassabban ju­tunk eredményhez, de biztosan odajutunk, mig ellenben a sok, legtöbbször mende­mondán, vagy »azt mondják«on alapuló el­járásokkal, csak jobban belerántjuk ma­gunkat a hínárba! Jelszavunk legyen: in­kább várni, s a hiányzó tőkék helyeit eset­leg más növények odaültetésével (bab, paradicsom stb.) hasznosítani, mint oly hi­bát elkövetni, mely később keservesen meg­bosszulhatja magát! Részemről a hézagok eltüntetéséhez, a köztes növények alkalmazása helyett, in­kább tudom a szakszerűség erősebb igény­bevételét ajánlani. Tanuljuk meg, hogy megfelelő trágyázás, metszés stb. mellett kevés tőkével ép oly eredményt lehet el­érni, mint sok tökével felületes kezelés mellett. Tartsuk mindig szemünk előtt ama jő magyar közmondást: »Markolj csak keveset, de azt jól megszorítsd; ne a föl­det, de a munkát szaporítsd.« Ilyen nézetek és irányelvek megtartása mellett szőlőinket erősebbé és edzettebbé tesszük s mint ilyenek azután az egyes növényi és állati betegségeknek is köny- nyebben ellent tudnak állani. Végeredmé­nyében tehát itt is csak előnyösebb hely­zetbe kerülünk, mert ez által a többszöri és drága védekezés egy részétől megsza­badulhatunk. Ne felejtsük el sohasem, hogy talán egy növény sem annyira hálás a jó ke­zelés iránt, mint épen a szőlő ; hogy azon­ban siker is koronázza fáradozásunk, min­denkor és minden egyes munkát a maga idejében kell elvégeznünk. Mert a meny­nyire igaz előbbi állításom, épen annyira eső után esernyő felnyitása az a munka teljesítmény is, melyet nem a maga ide­jében végeztet vagy végez a gazda el. Hogy csak egy gyakorlati példát, vagy munkáját említsek a szőlőnek, itt van a permetezés. Nemde permetezhet már a Peronospora fellépése után bárki, bármily szorgalmasan és gyakran, a betegséget ki nem küszöböli többé. Azonkívül ne a rosszakarat, egymás félrevezetése, lebegjen szemeink előtt, ha­nem a vállvetett támogatás. Ne rejtse vé­ka alá senki oly megfigyelését, vagy ta­pasztalatát, melynek egyik vagy másik gazdatársa hasznát láthatná. Gondoljuk meg jól, hogy minél többen kerülünk ked­vezőbb viszonyok közé, annál nagyobb megelégedettség, és annál gazdagabb is az ország. Ezek a mintegy dióhéjba szoritottul- talános nézetek azok, melyeket ma be kell tartanunk. A munkakör széles és tág, jut­hat abból bőven mindenkinek, csak akar­ni kell! Lehangoltságra, tétovázásra nin­csen okunk, teljesítse ki-ki kötelességét; s igy sokkal hamarabb elérhetjük azt, mit mindennapi imádságában, minddn igaz ma­gyar ember őszintén kíván : »Hazánk visz- szaszerzésének lehetősége.« Halászy Lajos, vincellériskola igazgató. (Eger). A munkáscsaládok áldása. B. e. Györgyényi kanonok 40 évvel ezelőtt Kisvárdán, majd Egerben nyári menedékházakat emelt. A nemes lelkű pa­pot az a cél vezette, hogy a földmivelő nép apró gyermekei biztos helyen legye­nek, mig az apa, az anya, a testvérek oda- künt a mezőn, a szőlőben dolgoznak, ide- jöket játékkal, apró versek, énekek, dalok, szavalatok, imák betanulásával töltsék el, sziveiket nemesítsék. Azóta sok menedék­ház létesült. A háború alatt a menedékház szel­lemi irányitója voltam, a gyermekek kez­detben sírva, azután örömmel mentek Aranka nénihez, ki kedveskedéseivel lekö­tötte figyelmüket, meghódította szívókét, kézmozdulattal irányította dolgaikat. Ér­dekes kis világ volt ez, a hol a gyermeki lélek örömben úszott. Ez lett a falu leg­népszerűbb intézménye. A gyermekker- tésznő fizetését társadalmi utón biztosítot­tuk. A községi pénztár, a hitel és a fo­gyasztási szövetkezet pénzzel, a szülők adományaikkal viszonozták Aranka néni fáradozását. Már az első lépéssel megnyertük a falut. Három hetente mesedélutánokat ren deztünk. Az apróságok énekeltek, játszot­tak, szavaltak, párbeszédeket adtak elő, a felnőttek ének, zeneszámokkal szórakoz­tatták a hallgatóságot. Szóval a nyári me­nedékház a falu ligete lett. Szükséges jó a nyári gyermekmene- dékház. Éltető lelke — a jó néni, a gyer- mekkertésznő. Mig az anyakéz szorgalmasan ültet a jó magyar földbe, addig a gyermekkor ­'602 * Nyomatott as érseki líceumi nyomdában. tésznő ügyes keze gyönyörű virágokat "fa­kaszt a gyermekek szivecskéiben. Az okos magyar ember pedig tudja, hogy ezeken az ültetéseken és virágfakadásokon van a tartós Istenáldás és a gondtalan öregség. (Dr. Cs. L.) _ H irek a vármegyéből Jubileum Dorogházán. Bobok László, 30 éves néptanítói működését május 15 én megünnepelik. Szinielőadással, melyet maga az ünnepelt irt és rendez. A jövedelem a dorogházai hősök emlékének megörökíté­sét segíti elő. Füzetes előadásokat kérőknek. Ilye­neket az «Orsz. Közművelődési Tanács» adott ki és a régi jó világban ingyen inegküldötte azoknak, kik a népet művelni akarták. Ugyanaz adta ki a «Vasárnapi könyvet» is. Óim Budapest. Ferenciek tere 4. Ostrom 18 kilométerről. A szomszéd megyéből Borsodszemerőről már most ost­romolnak bennünket a földmivesek, hogy z jövő téli főiskolai tanfolyamra akár Egerbe járhassanak. Pogonyi Bernát plé­bánost dicséri ez, aki a falu népének ér­telmi és erkölcsi emelkedésére törekszik. A. füzesabonyi szabadoktatás a le­folyt télen 6 igen értékes előadásra terjedt ki. A közérdekű heti események ismertetése is lelkes érdeklődést vált ki. A vele szom­szédos Besesnyőtelek lakossága példátlan lelkesedéssel fogadta a téli előadásokat, melyeket Szabó Elek plébános és Paraviciai Lajos tanító rendeztek. Füzesabony és kör­nyéke részére a jövő télre valószínűleg sikerülni fog a népfőiskolái tanfolyamot megnyitni. Sport egylet alakúit a hatvani áll. polgári fiúiskola kebelében. A cifratéri áll. népiskola és ifjak egy­lete vasárnap fél tízkor kereszt ünnepélyt tart, a művészi kereszteket a minorita rend­ház ajándékozta. A vármegye szabadoktatási bizott­ságának üzenetei. Minden tanító urat és iskolai hatóságot kérünk, hogy a várme­gye hivatalos lapjának az elöljárósághoz járó' példányát kísérjék figyelemmel és az abban megjelent, rájuk vonatkozó részeket irattáruk részére lemásolás útján szerezzék meg. A mostani szegénységben mindenkorr a uj lappéldányok nem küldhetők. (Eddig megjelent ilyen rendelkezések: testnevelési, románkárok megtérítése középületeknél, jelentkezés járási m. kir. testnevelői állá­sokra) kérjük azonkívül a szokott módon értesítésüket, hogy az eddigi vasárnapi tájékoztatások milyen érdeklődéssel és ha­tással jártak. Minden adat fontos, mint a hogy cseppekböl áll a tenger is. Egy or­szág népének művelődése lassan indúl meg. A falu népénél kezdetben — hosszú időa át csak néhány fő gondolkodik egysége­sen, de zsenge gyermekből fejlődött ki Herkules is. Hagyomány-ápolás. Amely nemzet kiválóságait nem beceüli, elzüllik. Ha büsz­kén emlegeti a család egy-egy tagjának rendkivüliségét, erényeit, ez illő és köte­lező is. Az utódok követik a jeles példát, ennél jobb, jellemfejlesztőbb nem kell. A családnál népesebb társadalmi fog­lalat a falu. Jelességekkel, erényekkel ékes falu ugyanolyan kegyelettel törekszik ki­váló polgára emlékének megőrzésére, mint az önérzetes család. A jó falu népe nem­csak középületeinek rendességére kényes, nemcsak azokat tarja jő karban, hanem derék szülöttei emlékét is. Városok, ha polgárai nemesen éreznek, még inkább megteszik ezt. Majd ha az igaz magyar nemzeti ér­zésünk nemcsak az ajkainkon jelentkezik, ha művelődésünk terjed, külsejükben is elárulják községeink, hogy az érdemeket feledni nem akarják. Ma azonban, keveset árúi el pl. Gyöngyös — külsőleg — Vachmtt Sándorról, vagy Szűcsi — Bajzáról, hogy csa:c a régieket említsük. Az élni akaró nemzet művelődik, a művelődés fokát az érdemeikben elismert tekintélyek becsüle- sével kezdik mérni.

Next

/
Thumbnails
Contents