Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-04-27 / 94. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921 április 27. szerda. XXV Jí. évi. 94. sz. iíifjfissetési «dijaik postai szállítással! Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. | Negged évre 110 K. •— Eí$g Mrs 40 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: BHEZNÄY IfflEE. Felelősszejrkesztő: BÄRSY EÍBOLY dr. Szerkesztőség t Eg«r, iicess. Kisdékivnial % líceumi ngeaar?-^. Telefon szára 13. Mur mm A tiroli vadászok szavaztak. Gyönyörű, fenséges tüntetés volt ez a szavazás, a nemzeti egység, az érzésében, nyelvében, hagyományaiban színtiszta német nép történelmi jogaihoz való ragaszkodás mellett és a lehetetlen és végrehajthatatlan békeszerződések ellen. Az antánt papiroson eldöntötte Tirol sorsát. Olaszországnak ítélte Dől- ős Kö- zéptirolt, még a Brenner-hágót is. Jól tudják, kik fegyverzaj közepette keresztül- kasul járták Tirolt, hogy inig Déltirol tiszta olasz, addig Közép- és Északtirolt Salurn-tól kezdve fajtiszta német nép lakja. Olyan nép az, mely görcsösen ragaszkodik hagyományaihoz, nyelvéhez, havasaihoz, ősi szabadságához, melyet nem lehet chartákkal és szerződésekkel egyik államalakulatból a másikba tologatni. Akik a háború eseményeit nyitott szemmel figyelték és látták a mozgató erők alakulását s már 1916-ban tisztában voltak a végzettel: azok jól tudták, hogy Déltirol szinolasz népe nem maradhat meg az Ausztriának nevezett állam-egyvelegben. Nem is maradt. Ám evés közben jön meg az étvágy. A hódítók ugyanabba a hibába estek, amit a régi hódítók elkövettek. Ausztria a fegyver jogán szakította el egykor Déltirolt, mely földrajzilag sem függ szorosan össze az Insbruck—Brenner hegycsoport által határolt területtel: most Olaszország ugyancsak a fegyver jogán veszi el Középtirolt, mely stratégiailag, földrajzilag, nyelvileg és hagyományaiban csakis a németséghez tartozhatik. Ez hibás művelet volt. A bozeni sortüz, az 50 halott és sebesült jelzi, hogy az ilyen hódítás csak a szuronyok hegyével tartható fenn. Már pedig Bismarck megmondotta, hogy szuronyok hegyén nem lehet sokáig uralkodni. 112 ezer ember szavazott a Németországhoz való szavazás mellett és csupán ezerötszáz ellene. Nem kérdezett a tiroli vadász senkit, hogy szabad e szavazni, szabad-e sorsa fölött dönteni. Szavazott és döntött és az uj Hofer Andrások adtak példát arra, hogy mi az a függetlenség és szabadság! Ha Tirolnak nem lenne évszázados kultúrája; ha a tiroli nép nem lenne mélységesen hazafias és vallásos; ha nem fűzné össze az alpesi vadászokat az elemekkel való örök küzdelem s a havasok bűbájos varázsának közös sorsa: — akkor értenék, hogy az olasz kultúra a magasabb rendűség törvénye alapján venné birtokába Tirolt. De nem így áll a dolog... Mikor olvassuk a tiroli népszavazásról szóló híreket, valamijóleső érzés szállja meg szivünket s ügy érezzük, hogy nincs messze az az idő, mikor elszakított országrészeink követni fogják a tiroli példát. _ Mert ha Tirolnak volt Hofer Andrása, nekünk volt Hunyadínk, Rákóczink, Bethlenünk, Bocskaink ős számtalan nagyunk. Ha Tirolnak van évszázados kultúrája, mi is hivatkozhatunk Nagy Lajosra, Mátyás királyra és az ezeréves államalakulásra. A nyelvi egység ugyan nem teljes, de annál teljesebb a földrajzi egység. S az idegen anyanyelvű magyarok mindig hű polgárai voltak e hazának, elismerve a magyar kultúra fensőbbségét. A győző, egységes, nagy kultúrájú olasz nemzet új szerzeményét vitássá tették a tiroliak. Vájjon mi lehet a sorsa azoknak a területeknek, amelyeket csekély műveltségű, apró népek szakítottak le az egységes Magyarország területéről ? Csak egy van, amiben — sajnos — nem versenyezhetünk Tirol népével: az összetartás és egymás kölesönös megbecsülése. A nemzetet ért csapás még jobban összeforrasztotta a tiroli népet. A minket ért csapás mintha még inkább szétválasztotta volna a magyart a magyartól? Vájjon képesek lennénk-e mi hasonló egységes erőkifejtésre? Eger mint fürdőváros. — Második (befejező) közlemémj. — Kétségtelen és bebizonyításra sem szőrűi, hogy a tegnap vázolt fürdőépítési tervezet önmagában kivihetetlen, vagyis inkább célhoz nem vezető lenne, ha egyéb járulékokról s a telep szebb és kényelmesebb megközelítéséről nem gondoskodunk a Városfejlesztő R.-T.-gal karöltve. A mai helyzet nem lehet annak a nagyszabású tervnek megfelelő kerete. Az első lépés a keret megvalósításához tulajdonkép elvben már megvan. Hiszen az új vasúti állomás, szinte végleges megállapodás szerint, nem lehet másütt, csak a villamgyár és a vágóhíd összekötő útvonalától délre. Akkor pedig — ez szintén véglegesnek tekinthető terv — a városba hozó út csak a patak jobb partján lehet úgy, hogy annak folytatása a kiszélesítendő Pyrker-utca lenne. Valóban remek perspektíva s világ- fürdőhöz is méltó útvonal, mely mintegy másfél kilométer hosszú, nyílegyenes, 25 méter széles! Két oldalon hatalmas fák sorakoznak s az egész út pompás kertet, nagy, parkszerű kertet szel át. Mellette tiszta vizű, kőfallal határolt s betonteknőjű patak csörgedezik. A patakon túl s az út másik oldalán is fa, bokor, gyep, virág. . . A Városfejlesztő úgy tervezi, hogy ennek a fő közlekedési útnak létesítése esetén a várossal közösen szabályoznák az Eger medrét a mostani (fürdő utcai) hídtól le a Vágóhidig. Kiépítenék a partfalat, a medernek gyorsabb lejtést adnának s betonnal dolgoznák ki, hogy semmi szenny le ne rakódhassák, semmi ne ronthassa a levegőt. Az Érsekkert előtti földeket, amennyiben lehetséges, megvásárolnák s a Fürdőutca frontján villaszerű stílusban különálló nagy épületet terveznek, amelyben apró (egy-, kétszobás) lakások lennének konyhával olyan vendégek részére, akik saját háztartással fürdőznének Egerben. Itt lennének a csöndesebb szállodai szobák is. Magától értetődik, hogy úgy a Pyrker-, mint a Fürdő-utcát ki kell aszfaltozni. A fürdő-kertből tervezett uj hídtól balra, részben a mai Érsekkert északkeleti sarkába szögellően, szintén díszes épület jönne, mely magában foglalná a kúrszalon helyiségeit (olvasó-, játék-, zene-terem stb.) megfelelő terraszokkal. Ugyancsak itt lenne egy nagy hangverseny-terem is, amelyre Egernek már régóta olyan nagy szüksége van. Az uj fürdő-építkezésekbe — a már említett városszabályzással kapcsolatban — az Érsekkert fölhasználása a következőkép illeszkedik be: A város tulajdonában levő Érsekkert nyilvános jellegének fenntartása mellett fürdőpark céljaira szolgálna, díszes virágágyakkal, séta-utakkal, pihenő helyekkel, zene pavillonnal stb. ellátva. A kertnek a patak felől eső felerésze (amely t. i. a 25 m. széles út kihasítása után fennmaradna) lenne a tulajdonképeni fürdőpark, eleven sövénnyel kerítve, hogy nagyobb nőpmulatságok alkalmával a közönség rongálásától meg lehessen óvni az ültetvényeket. A jelenlegi állomás felől eső negyedrész maradna sporttelep, mig a felső (Korona felőli)faegyed lenne a tulaj- donképeni népliget, amelyben épülne egy fedett tánchelyiség vendéglővel, kávéházzal és cukrászdával, előtte széles nyílt térség, hogy mulatságok szép időben a szabadban legyenek tarthatók. íme, ez nagyjában az Egri Város- fejlesztő R. T. fürdőépítési terve. Mivel Egernek fontos, sőt életbevágó érdekeiről van sző, szükségesnek tartottuk, hogy felőle tájékoztassuk olvasóinkat. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amea.
