Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-04-27 / 94. szám
2 A vármegyei tisztviselők gyakorlati kiképzése. A hétfői törvényhatósági közgyűlés tárgysorozatának jelentőségében egyik legsúlyosabb pontja volt az a szabályrendelet-tervezet, melyet Puchlin Lajos vm. főjegyző készített s a vármegye alispánja terjesztett a közgyűlés elé, hol azt el is fogadták. A közigazgatási tisztviselőktől az 1883:1. t.-c. csak jogvégzettséget s államtudományi államvizsgálat letételét követeli. Ez — ha talán nyújt is kellő elméleti tudást — a gyakorlati képzettségnek azt a mértékét, mely megkívánható pl. egy szolgabirótól, ki hatósági jogokat gyakorol, semmi esetre sem adja meg. A gyakorlati ismeretek hiányának pedig legelsősorban a közigazgatás vallja kárát. Érezték ezt maguk a törvényhozók is, mert a fentjelzett törvény is kiláiásba helyezte a közigazgatási vizsgálat életbe léptetését. Ez azonban mindmáig elmaradt. Most azután a törvényhatóság vette kezébe a dolgot s szabályrendelet útján kivánja megvalósítani azt, ami a törvényben Írott malaszt maradt. A szabályrendelet kimondja, hogy mindazok a jelenlegi vármegvei tisztviselők, kiknek még nincs 3 évi szolgálatuk, valamint a később szolgálatba lépő« kötelesek legalább két hónapot községi jegyzői irodában gyakorlatban eltölteni. A gyakorlati idő tényleges eltöltése után a tisztviselő egy — a vármegye alispánjának elnöklete alatt álló — bizottság előtt gyakorlati közigazgatási vizsgálatot köteles letenni. A vizsgálat letétele előtt a tisztviselő magasabb fizetési osztályba nem léphet elő és magasabb állásra nem választható meg. Ez a szabályrendelet látnivalóan egyformán szolgálja a közigazgatás és a tisztviselők érdekeit, akik ha törekvők és lelkiismeretesek voltak, a jelenlegi körülmények között csak igen fáradságos önképzés utján szerezhették meg a szükséges gyakorlati ismereteket. Mindamellett a patinás vármegyei életben oly merész újításnak látszik, hogy ugyancsak meg fogja mozgatni a jóváhagyásra illetékes felsőbb fórumokat, de meg a szakirodalmat is. A napokban megindul a jégüzem. A villamgyár igazgatósága most dolgozik a jégüzem megindításán. Az enyhe tél miatt az idén valószínűen több jégre lesz szükség, mint más években. Az igazgatóság tehát azzal a tervvel foglalkozik, hogy a jégtermelést a lehetőséghez képest fokozni fogja. Ezt azonban a mostani éjjeli világítás mellett lehetetlenség elérni. Arról pedig nem lehet szó, hogy a me glévő olaj-motorok nappal is járjanak a jéggyártás kedvéért, mert a villanyvezetékek berendezése olyan, hogy nappal is világítani kellene az utcákat, ami aztán nagyon megdrágítaná a jeget. Hogy tehát a fokozódott szükségletet kielégíthessék, egy újabb, 25—30 lóerős motort kellene beszerezni. Ringelhann Béla igazgató úgy nyilatkozott, hogy bár ez a befektetés 600 ezer korona költséget jelent, a kivitele elől nem zárkózik el. A jégüzem kibővítését azonban csak akkor vállalhatja a gyár, ha az említett befektetendő összegnek az idén legalább is egyharmaEGKI NÉPÚJSÁG. dát be tudja hozni. Az újonnan vásárolt gép ugyanis jövőre (pláne két óv múlva!) már sokat veszít értékéből, az igazgatóságnak tehát éppen emiatt, számolnia kell a körülményetekéi. Az uj gép beállításával naponta 540 tábla jeget lehetne előállítani és ha a villanygyár biztosítékot kap, hogy a kitermelt mennyiség elfogy : az esetben a terv keresztülvitelét semmi nem akadályozná. Mezőkövesd már lekötött naponta 6 mázsa jeget és ha az egri nagy fogyasztók (a vendéglők, cukrászok, mészárosok) is bejelentenék igényüket: a jég árát valószínűleg a tavalyi 20 K-ban lehetne megállapítani. Ha aránylag csak kevés fogyasztó jelentkezik, egy tábla jég 25 koronába fog kerülni. HÍREK. Eger, 1921. április 27. Pillanatfölvételek Egerből. 1. A Pyrker-utca fáit kivágták, ellenben villanyoszlopokkal jól teleültették. Kiváncsi vagyok: vájjon gyökeret ereszt-nének-e ezek az oszlopok, ha a tövüket öntöznék?! 2. A «Tündérpart» egyike városunk legszebb és legjobban használt sétányainak. Egy nagy baja van azonban, hogy a — fa és bokor hiányaik belőle. Lehet, hogy a tündéreknek ez tetszik, mi azonban, — ha jól vélem, — nem vagyunk tündérek, mi «Tündérpark»-ot akarunk. 3. A Deák Ferenc-utca vén csatár utcasöprőjét érdemes megfigyelni. Az öreg a trágyát gondosan összesöpri és szinte szeretettel raktározza el, ellenben a szemétre haragszik. Ezt egyszerűen, de annál dühösebben lesöpri az aszfaltról. Jó volna megtudni, miért haragszik a szemétre. 4. A «Korcsolyapálya» híres tava lassan kiürül: a víz elpárolog, az «ürű» ott marad. Ez, mint baktérium telep, kincseket érhet, a környéke pedig éppen nyaralóknak való. Én egy szanatóriumot óhajtanék a közepébe építeni. Tüdőbetegek jelentkezhetnek. Fölvételi vizsga. Vizsgálati díj elég drága. 5. A Városfejlesztő r. t. erősen hirdeti, hogy a mosodája megnyílt, még pedig s ez a hajmeresztő: a «Lakatos-gyárral szemben.» 6. Egyben közhírré teszem, hogy pil- lanatfölvételek a napnak bármely szakában »eszközöltetnek.« Idöföivételek következnek. Koncz Menyhért apát-kanonok temetése. Tegnap kísérték utolsó útjára Koncz Menyhért apát kanonokot. Temetésén jelen voltak: dr. Szmrecsányi Lajos érsek főpásztor, a főpapság, a főiskolák, a nemzeti hadsereg képviselői, a vármegyei és a váiosi közhivatalok. Az elhunyt főpap tetemét a főszókesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. A Katolikus Kör választmánya ma délután 5 órakor ülést tart a Kör helyiségében. Doktorrá avatás. Jankovits Bélát f. hő 23-án az állam-tudományok doktorává avatták a kolozsvári tudományegyetemen. Adakozás. A siketnémák egri intézete javára Csekó Gábor prelátus-kanonok s az Osztrák-magyar Bank egri fiókintézete 1000—1000 K-t, az Egercsehi kőszénkánya r. t. 1416 K-t, az Egri Gőzmalom r. t., Gröber Jenő szőlőbirtokos, Heves város és vidéke Takarékpénztár, Preszler Miklós ny. műszaki főtanácsos, az Egri Városfejlesztő r. t„ Szabó Kálmán puszta- tenki földbirtokos 500—500 K-t, és Lipcsey Ákos tiszafüredi földbirtokos 800 K. értékű élelmiszert adományoztak. Az árvizsgáló bizottság ina d. e.Gl órakor gyűlést tart a városház kis tanácstermében. A dupla kréta. (Levél a szerkesztőhöz.) Tekintetes Szerkesztő Űr! Igen kérem, szíveskedjék alábbi soraimnak b. lapjában helyt adni. . . Úgy néha-napján rászánom magamat, hogy t gy-egy mulatságba elmenjek. Ha pedig már ott vagyok, nem állhatom meg, hogy valamit ne egyem, yagy igyam, no meg megpróbálom néha öregedő lábaimat mozgásba hozni egy-egy csárdás erejéig. (A van-szteppet, amit mostanában olyan erősen táncolnak, nem tudom !) Valamelyik mulatságon történt, hogy hazafelé készülődvén, fizetni akartam. Majd leestem azonban a székről, amikor egy szerény adagolásu sültért s egy liter borért 200 koronán felül számolt a pincér. Nem akartam feltűnést kelteni, hát ellentmondás nélkül fizettem. .De már azt még sem állítatom meg, hogy a nyilvánosság előtt szóvá ne tegyem a dolgot. Tisztelettel : Egy ritkán mulató egri polgár. A szerkesztő megjegyzése. A levelet megmutattuk az érdekeit vendéglősöknek s azt a választ kaptuk, hogy bizony nagyobb összejöveteleknél, a vendéglős legnagyobb ébersége ellenére is, előfordulnak ilyen szabálytalanságok. Jól teszik tehát a vendégek, ha megfigyelik az étlapon feltüntetett árakat s azonnal szóváteszik a a dolgot. Még helyesebb, ha a tulajdonosnak tesznek jelentést. Bákosi L. tánciskoláját bezárták. Az államrendőrség visszavonta Rákosi Lipót íánctanítőtől a tanítási engedélyt, mert iskolájában tiltott táncokat tanított 14 éven aluli gyermekeknek. Rákosi az elsőfokú ítélet ellen fellebbezett, tanítania azonban már most se szabad. A bor ára a kfildföldön. A cseh megszállott területen 27,000 hektár szőlő van. A borkereslet itt is csökkent, mégis az árak szilárdak: 12—13 cseh korona. Az 1920. évi borok olyan minőségnek, mint az 1917. évbeliek. Szerb megszállott területen a kereskedelem nagyon csendes. Az 1920. évi borban van egy kis kereslet, mert ez a bor nagyon jóminőségű. A literenkint ár 14 —21 jugoszláv korona. Franciaországban olyan nagy a krízis, hogy a minisztertanács parlamenten kívüli szakbizottságot hivott össze. A parlamentben pedig 340 képviselő kéri a borforgalmi adó leszállítását és a vasúti tarifák csökkentését. Az árak körülbelül 50 százalékkal estek. Olyan olcsó lett a francia bor, hogy ha a frank mai árfolyamán számítjuk, akkor a magyar borok ára 1260—1500 koronának, illetve a nehéz boroknál 2660 koronának felelne meg. Olaszországban az árcsökkenés hasonlóan nagy. A kereslet erős, aminek oka a magyar pénz értékének javulása. Az olasz borok elsősorban való felvevője Bécs. Németországban nincs borüzlet. Mindenütt csökkennek az árak. Öreg borokért magyar koronára átszámítva 8000 koronát fizetnek hektoliterenkint. Spanyolországban a borpiacon nagy a nyugalom. Az országban alig látható jóminőségű bor. A hibás borikat a szesz főzdék veszik át a termelőktől. A záróra. A belügyminiszter, mint tudvalévő, elrendelte, hogy a nyilvános étkezőhelyiségeket (vendéglők, korcsmák, italmérő vagy elárúsítóhelyek és más hasonló üzletek, kávéházak stb.) éjjeli 12 óráig tarthatók nyitva. Budapest területén a záróra 1 órában van megállapítva. Szin-