Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-04-26 / 93. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921 április 26. kedd. XXVilf. évi. 93. sz. Előfizetési dljsk postai szállítással t Egész és félévi előfizetést nem fogadnak el Negged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. — POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: BBEZNÄY Iifi.BE. FelelősszeVkesztő: BHRSY KÁBOLY dr, Szerkesztőség s Eger, Licenm. Kiaddhivatal 2 Lkenís! ngatnő.i. Telefoß szám Sí. Vármegyei közgyűlés. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága f. évi április 25 én tartotta rendes tavaszi közgyűlését. A közgyűlésnek hatalmas programmot kellett letárgyalnia. Mintegy 500 pont szerepelt a fő- és pőt-tárgyjegyzékekben. Az így előálló munkalorlódást elkerülendő, egyhangú helyesléssel járult hozzá a törvényhatósági bizottság Kassa Kristóf törvényhatósági bizottsági tagnak azon indítványához, hogy térjenek vissza a régi szokáshoz, s a törvényhatósági bizottság minden negyed évben tartson közgyűlést, mint 1913. év előtt. Ennek megfelelően a legközelebbi rendes közgyűlést f. évi junius 13-ra tűzték ki, a belügyminiszteri jóváhagyástól feltételezetten, • A közgyűlésen Bobory György dr. főispán elnökölt. Puchlin Lajos főjegyző felolvasta az elmúlt félévről szóló jelentést. Meleg hangon emlékszik meg Szmrecsányi Lajos egri érsekről, kPa napokban töltötte be hetvenedik életévét. A vármegye s a törvényhatósági bizottság feliratilag üdvözli az érseket. ElparentáJja az elmúlt félévben elhunyt Szabó György, Malatiuszky György, Debreczeni János és Koncz Menyhért megyebizottsági tagokat. Foglalkozott a bizottság Esztergom vármegye közönségének átiratával a sza- badkőmívesség és a destruktív sajtó elleni intézkedések ügyében. A kérdéshez Dutkay Pál apátkanonok szólott. Nagyszabású beszédben fejtette ki, hogy az ország tönkretételében nagy része van a szabadkőművességnek. A lelkek for- radalmosításában, a destrukció terjesztésében vezérszerepe volt a szabadkőművességnek. Ainig az angol és német páholyok erősen sovének, addig a magyarok határozottan internacionalista, forradalmi szellemben működtek. A külszín tetszetős volt. Mert ha pl. megolvassuk a szabadkőműves káténak azt a mondatát, hogy: *aki nem hunyászkodik meg a mindenkori hatalom előtt és szívből jót tesz, az szabadkőműves« — és ezzel összevetjük kifejtett működésüket, teljes kóntrasztot találunk. A szabadkőművesség nagy érdekszövetkezet, melynek hatalma mindenhová elért. Amit a kormány tett, az kevés. Nem elég a páholyok működését beszüntetni, hanem vizsgálatot kell indítani a közszolgálatban lévő volt szabadkőművesek ellen. Különösen pedig azok ellen, kik vezető állásban vannak. A megtévedtek, beugratottak és a szabadkőműves eszméktől áthatottak között mindenesetre distingválni kell. A destruktív sajtó szerepét ismerjük. Ez ellen a legnagyobb szigor és erély jogosult. Zajos taps és tetszés közepette járult hozzá a közgyűlés Dutkay Pál indítványához. Csepela Lajos, bizottsági tag hasonló értelemben sziláit, fel igen tartalmasán. Majd a választásokat ejtették meg. Árvaszéki ülnök lett: dr. Szabó Oszkár, aljegyző: Búzás Endre7 szolgabirák : Tilless Béla és Gröber Ferenc. Az esküt a közgyűlés színe előtt letették. Vitát provokált a kápolnai plébános deputatum-váltság ügye, úgyszintén Eger- bakta és Egerszalók községek határozata a szénkutatási jog bérbeadása tárgyában. Az előbbire nézve a Közgyűlés méltányosnak tartotta a váltság fölemelését, az utóbbi határozatokat feloldotta. A többi tárgyat csekély érdeklődés mellett tárgyalta le a közgyűlés. Koncz Menyhértf Az egri Főkáptalannak ismét gyásza van. Egy hónap alatt immár másodszor. 23-án délután meghalt Koncz Menyhért prépost-kanonok. A boldogult igen visszavonult életet ólt, mivel súlyos betegsége évek óta kínozta s különösen 1918. óta szenvedett roppant sokat. Most végre keresztényi türelemmel viselt kínjaitól megváltotta a halál. Koncz Menyhért szód kort ért meg, mennyiben 1842-ben ápr. 9.-én született Ernődön, Borsodmegyében. Iskoláit Mis- kolczon és Egerben végezte s 1865-ben július 25-én szentelte föl Bartakovics Béla érsek. 1865-től 1878. nyaráig segédlelkész volt: Erdőkövesden, Gyöngyöshalászon, Kerecsenden, Mezőkövesden, Kunszentmár- tonban, Jászberényben és a gyöngyösi felső plébánián. 1880-ban Szuhogyi, 1883-ban pedig jászberényi lelkész lett s 1886-ban u. ott invesztitúrát kapott. 1890- ben a B. Szűzről nevezett Buda várelőtti címzetes prépost, 1893-ban a felső jászsági kerület esperese, 1905-b^n patai főesperes, 1907. december 11-én pedig egri kanonok lett. 1908-ban az egyházm. papnyugdíjin- intézet és kántortanítói nyugdíjalap gondnoka, 1915-ben pedig székesegyházi főesperes lett. 1915-ben mondotta aranymiséjét. A Koncz Menyhért neve országszerte ismert volt a politikában. Mint jászberényi plébános, lelke volt a gróf Apponyi Albert kerületének. Tántoríthatatlan hűséggel ragaszkodott nemzetünk e nagy fiához s minél hevesebb volt ellene a támadás, annál nagyobb kitartással dől- * gozott a nemzeti párt érdekében. Az 1896-diki Bánffy-féle erőszakos választás alkalmával nagy része volt a kormány jászberényi jelöltjének bukásában. Akkor történt hogy a szolnokmegyei főispán rendeletére le is tartóztatták a választás napján. Az idő szomorúan igazolta Koncz Menyhértet, mert a liberális politika veszedelembe döntötte az országot. * Haláláról úgy a Főkáptalan, mint a család gyászjelentőt adtak ki s temetése ma délelőtt — a 9 órakor bemutatandó engesztelő álaozat után — 10 órakor lesz káptalan utcai lakásáról. Az ö. v. f. n. Az ebkiállítás és a rendőrkutya-verseny eredménye. A kutya-kiállításra az ország minden részéből érkeztek be nevezések. A szakértőkből álló zsűri a Kánitz-laktanyában osztályozta az ebeket. A legtöbb dijat egri tulajdonosok kutyái nyerték. Első dijat nyert: Hováth Dezső «Gym» nevű angol agara, Illés János mezőtárkányi malom- tulajdonos «Lord» német vizslája, Tersz- tyánszky Dezső «Éva Hunds» szálkásszőrü vizslája, Perlaky Elemér «Pick» gordonszettere, Lukács Béla foxterrierje és Sza- bovics Ernő őrnagy szuka foxterrierje azonkívül csaknem minden típusból egy- egy kutyája, Borhy György kuvasz »Portása«, Haller Ágoston «Hektor» német juhászebe, ugyanebből a típusból Nagy Géza főhadnagy «Kapúi»-ja harmadik dijat nyert. Első dijat nyert Szalay Ottó angol bulldog «Kilburnodin» a és Lillyje. Második és harmadik dijat nyertek dr. Studinka Elemér rövidszőrü német vizslái. Első dijat nyert még Szász Imre patkányfogója, Jakobovics Dezső bernáthegyije, II. dijat Baghy Margit «Vénusza». Vasárnap reggel 9 órától kezdve rókafogás és rendőrkutya-verseny volt az Érsekkertben. A hűvös, borult idő ellenére az érdeklődés még nagyobb és látoga- tottabb volt a szombatinál is, különösen a délutáni órákban. A kotorék verseny eredménye kezdőversenyben : I. Szabovits Ernő Miskolcz drótszőrü szukája «Kati Hazátlan«. II. Szabovits Ernő Miskolcz drótszőrü szukája «Duci Hazátlan«. III. Bárdos Iván Kalocsa drótszőrü kanja «Ruszki Ivanov«. A nyiltversenyben rókára: I. Szabovits Ernő simaszőrü kanja «Oh. Fredy Surány«. II. Mihályi István Tarnaszentmiklós drótszőrü kanja «Meczu«.
