Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-26 / 93. szám

2 III. Bárdos István drótszőrü kanja «Rusbi Cusi« és Szabovits Ernő drótszőrü szukája »Duci Hazátlan«. Bajnokversenyben rókára: I. Szabovits Ernő drótszőrü szukája «Oh. Kiss mequick«. II. Lipcsey András Miskolcz drótszőrü kanja «Ch. Mokassin von der Oder«. III. Bárdos Iván drót­szőrü kanja «Ruski Dusi«. IV. Mihályi István drótszőrü kanja «Meczu«. A rendőrkutya verseny eredményei: I. «Lux« német juhászkutya kan, tu­lajdonosa Félix főhadnagy Budapest. II. «Laurin« német juhászkutya kan, tulajdo­nosa Zajcsek Alfonz Miskolcz. III. «Nap­hegy be szép vagy« dőbermann szuka, tulajdonosa Kelemen Emil Budapest. IV. «Castor« német juhászkutya kan, tulajdo­nosa Radványi István Budapest. V. «Vanda« német juhászkutya szuka, tulajdonosa Korba Sándor Miskolcz. VI. «Naphegy Buzgó« doberinann kan, tulajdonosa Ko­lo vits Ferenc Budapest. A kiállításra 115 kutya volt benevezve. A kiállított anyag a bírák részéről a legnagyobb megelégedést váltotta ki. Az elsőrendű ebek I. díjjal és tiszte­letdíjjal, a kiállított anyag közül jóknak talált egyedek I. díjat nyertek. Az I., II. és III. díjas kutyák oklevelet kaptak. Eger mint fürdőváros. — Első közlemény. — Nagyszabású, szinte európai méretű fürdő tervével foglalkozik az Egri Város- fejlesztő R.-T. Volt alkalmunk látni a terveket, ame­lyek Hegedűs és Böhm budapesti műépí­tészek alkotásai. Mindketten szaktekinté­lyek a fürdőtervezés terén. Az ő nevük­höz fűződik a pöstyéni fürdő és nagy­szálloda, valamint a trencséntepliczi fürdő­építkezések tervezése. Hegedűs ezenkívül részt vett a pesti Gellért-fürdő tervezésé­ben s az ő alkotó szellemét dicsérik az ottani belső díszítések, amelyek valóban mesteri kézre vallanak. Ezek valameny- nyien együtt a magyar építőművészet európai színvonalát mutatják. E gyönyörű tervek megvalósításához adva van az alap : a csodás gazdagságú forrás, mely naponkint 16 ezer köbméter,. vagyis százhatvanezer hektoliter vizet szolgáltat. Olyan vizet, amelynek gyóJ gyító hatását (sokféle betegségben) már a múlt század első felében fölismerték és hirdették is. Sajnos, a helyzet nem volt olyan, hogy a fürdőt országos jelentősé­gűvé lehetett volna fejleszteni. így azután ez a gondviselés-adta víztömeg — vállal­kozás hiányában — évszázadok óta külö­nösebb jövedelmet nem hajthatott. Most, hogy a Városfejlesztő R.-T. bir­tokába jutottak e források, már is meg kezdődött e nagyszerű viz kihasználása a külön uszoda létesítésével, most pedig ko­molyan foglalkoznak az egész fürdőtelep fokozatos kifejlesztésének tervével. I. E tervek első csoportjába tartozik a most megnyílt gőzmosodával kapcsola­tos fürdő. Ez az u. n. kismelegviz meden­céjének vizét használja fel s a hozzátar­tozó hármas telken létesül. Terveznek itt a medence teljes kitisz­tításával modern népfürdőt, melyben lesz­nek magán fürdőszobák, közös (külön a férfiaknak s külön a nőknek) fürdőmeden­cék és egy tágas népuszoda. E fürdők, EGRI KÉPÚJSÁG. melyek a mostani <ötkrajcáros«-nak mo­dern helyettesítői lesznek, a lehető legol­csóbb áron nyújtanak alkalmat a tisztál­kodásra a legegyszerűbb embereknek és katonáknak. Lesz azonkívül egy nyílt mo­soda is, de nem a régi rendszerben, ha­nem úgy, hogy mindenki külön beton­teknőben mossa az oda vitt ruhát, hogy a fertőzésnek elejét vegyék. Ugyanezen a telken lesz az egész fürdőtelepnek kazán- ős gépháza is. II. A főtelep ott lesz, ahol ma is van a fürdő, a férfi-uszoda, a malom. Ez föl­használja az egész telket le a patakig. Itt elsősorban kiépítik a fürdőházat. Ennek földszintjén lesz a gőzfürdő 3 (hi­deg, langyos, meleg) medencével. E me­dencék egyike lesz a régi kupolás török fürdő, melyet később négy felé osztottak választófalakkal s csinálták belőle a mai 1., 2., 3. és 4. számú tiikörfürdőket. Lesz ebben a gőzfürdőben: 2 hőlégkamra (szá­raz) és 2 gőzkamra; tussok, előfürdők; masszírozó, szárító, ezenkívül borbély mű­hely, manikür és pedikür helyiségek. Az I. emeleten 124 öltöző kabin s a pihenő terem 28 ággyal. Ugyancsak az I. emelet mai frontján lesznek a fürdőigazgatóság irodái. A II. emeleten 32 kádfürdő talál el­helyezést. Ennek folytatásaképen, egészen a pa­takig épül a tulajdonképeni uj gyógyfürdő, melyben lesz fedett uszoda, 8—10 tükör­fürdő, szalon-iszapfürdő iszapborogató he­lyiségek (külön férfiaknak s külön a nők­nek). Emeletén orvos-lakás, ezenkívül 20 szalon-kádfürdő, . Zander-terem, villamos fény-fürdő, szénsav-fürdő, hidegvíz-gyógy­intézet s fenn a tetőn nap- és homokfür­dők (mindenik külön a férfiaknak és kü­lön a nőknek). A férfi-uszoda kibővítetnék észak felé s nap- és homokfürdőt kapna. (Itt említjük meg, hogy a különálló női uszoda kifejlesztését is felöleli a terv, mely 50 X 25 m. méretű medencét létesítene. Itt is lenne nap- és homokfürdő s emele­tesre tervezett kabinsorok.) A mai malom helyén, annak elő­terére s kertjének területén épül a négy- emeletes szálló (félemelettel és manzard- tetővel). A szállót a fürdő-épülettel, a férfi­uszoda nyugati vonala mellett, fedett folyosó köti össze. Itt lenne az ivócsarnok is, a bevezetni szándékolt Preszler-féle jődvíz számára. A szálló földszintjén nagy éttermek és kávőház lesznek. Az I. emelet déli oldalán széles fedett terrasz s a négy emeleten összesen 100 szoba, valamennyi teljes kényelemmel berendezve. Ezek az építmények egy kisebb pi­henő díszkertet kereteznének, amely le­nyúlna a patakig. A kert déli részén a fürdőépület uj szárnya lesz, keletről az összekötő folyosó határolná, nyugatról sza­bad, az északi hideg légáramlatot pe­dig a hatalmas szálló fogná fel úgy, hogy a melegforrásokkal fűtött talaj s ez a kedvező építkezés valóságos kis Riviérát teremt e helyen. A kis díszkertből híd vezet át á patakon, körülbelül a mostani két híd között lévő távolság közepe táján. — Hogy azután ez az egész fürdő­telep milyen keretben helyezkednék el: arról legközelébb. HIIIEK. 1921. április 26. A vasárnapi Te Deum alkalmából zsúfolásig megtelt a főszékesegvház ájta- toskodó hivekkel, akik bensőséges érzel­mekkel énekelték a Te. Deurnot s mise vé­gén a «Jó Atyánkért esdeklünk . . .« kez­detű éneket. Érsek főpásztorunk 70-edik születésnapján Ridáfqsik Imre prépost- kanonok misézett nagy segédlettel. A há- l^ádó istentiszteleten int voltak a polgári hatóságok, a katonatiszti kar, az iskolák stb. ".Ir, A buzaszentelési körmenet, a zord szél is a csepergős idő miatt, nem vonul­hatott ki. Ezért a főszókeoCgyházban vé­gezte a szertartást Hámán András apát- kanoúok. Örvendetesen Tapasztaltuk az áhitat fölemelő hangulatát, bár a tágas templom majdnem szűknek bizonyult a hivek befogadására. Választás. A Hevesvármegyei Gazda­sági Egyesület választmánya f. hó 24-én tartott ülésén Póka József, volt krassó- szörénymegyei gazdasági egyesületi titkárt a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület titkárává választotta. A színházban szerdán nagy kacagó estély lesz. Színre kerül: «Én vagyok a néni» vígjáték, Heltai igazgató felléptével. A »Lengyelvér« operettet a jemlezek ipegérkeztéig el kellett halasztani. Csütör­tökön Rákosi ünnep: »Magdolna«. Péntek, szombat, hétfő: »Ju-shy.« Hivatalvesztés. A ni. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Kucharik József miskolczi kir. kath. főgymnáziumi r. torna­tanítót, a proletárdiktatúra támogatásával elkövetett fegyelmi vétség miatt, az 1883. évi XXX. t. c. 36. §-a alapján III. fokú fegyelmi büntetésre, hivatalvesztésre ítélte. — Nevezett az 1883. évi XXX. t. c. 40. §-a értelmében az elmozdítástól számítandó 6 évig semmiféle tanintézetben nem alkal­mazható. Betonhomok-bánya. Kápolnán beton- gyártásra alkalmas homokot leltek. A ho­mokréteg több méter vastag s a Tárná mellett a közbirtokosság legelője alatt hú­zódik el. A több ezer vaggon szemcsés homokot a Tárná rakta le és rakja le, valahányszor vizáradás jön a Mátrából. A homokot szekereken, újabban teherau­tón szállítják — főleg Gyöngyösre. A köz­birtokosság 8 koronáért adja a homokot szekerenkint s 20 koronáért köbméterea- kint. Nem lehetetlen, hogy betongyár léte­sül a Tárná mellett, amely iparilag fogja feldolgozni a kitűnő anyagot. Tekintve a nagyobbarányú építkezéseket, a gyár jö­vőnek, a lakosság pedig jó keresetnek nézhet elébe. Olvasta már az Egri Népkönyvtár füzeteit? Vayszada: Aranytanácsok a földmíveseknek. 60 f. Pogonyi: Mit olvas­sunk? 1 K. 60 f. Kriston: A két Daru testvér. 1 K. 20 f. Kriston: Kesergők lec­kéje. 40 f. Mikes: Vigasztaló Fájdalmas Szűz. 60 f. Vágássy : Égitestek keletkezése. 40 f. — Megvehetők a Keresztény Sajtó- szövetkezetben, Eger, alapítványi ház. Az egri Koszorús Dalkör ma este 6 órakor próbát tart. Elnökség. 1 — Elveszett. Király-u. 1. számtól, a Rossztemplom kaszárnya előtt a nagy­templom mellett, a parkon át, Mórász cukrászdáig vezető úton egy német, And- reás Péíerffy névre szóló fontos okirat. Kérjük, a megtalálóra nézve értéktelea iratot, a kiadóhivatalba beadni. »Monte Christó« az Urániában. Ma és hol­nap a »Monte Christó« első része kerül műsorra, míg a további három rész részenként három egymást kő­vető kedd és szerdán,kerül bemutatásra. — Csütörtö­kön Star-műsor: »Szent Mihály« Werner Emilia re­génye, Balogh Béla művészi rendezésében főszere­peit Makay Margit és Petrovich Szvetiszlav alakít­ják. — Pénteken, szombaton és vasárnap a *Xa—X«« a világ legnagyobb áilatfilmje, mely »The Lost City« néven Amerika idei legnagyobb filmszenzációja volt. Az amerikai Selig-filmgyár alkotása e nagy film. A Selig-gyárnak saját menazsériái vannak, óriási terüle­teken mint az őserdőkben, teljesen otthonias miliőben élnek ezek az állatok, s hogy a fenntartási költsége­kről fogalmunk legyen, megemlítjük, hogy az állatok­nak pusztán az etetése évenként másfélmillió dollárba kerül. — Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdébe«. 21-

Next

/
Thumbnails
Contents