Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-14 / 83. szám

4

EG Ki í-ÉPinSAG.

A mult hét a belpolitikában.

(Április 5-12.)

A belpolitikát e héten is a királylátogatás utórezgóse foglalkoztatta.

A király április 5-én délután 4 órakor elhagyta az országot. Elutazását diplomáciai tárgyalások előzték meg, mert kormányunknak gondoskodnia kellett arról, hogy akinek fejére sz. István koronáját helyezte a nemzet, azt útközben kellemetlenség ne érje, s tőle a kellő tiszteletet sehol meg ne tagadják.

A király, távozása előtt, a miniszter- elnökhöz intézett nyilatkozatában kifejti jövetelének és távozásának indító okait, hogy azok világosan álljanak az ország előtt. A király e nagy horderejű nyilatkozatában a magyar közjog alapelveivel teljesen egyezően szabatosan megállapítja, hogy: »megszűnt az 1867-ki kiegyezés és a pragmatika szankciónak a feloszthatatlan és elválaszthatatlan birtoklásra vonatkozó része és helyreállott Magyarország teljes állami függetlensége, amelyet gondosan megőrizni nekem is egyik főtörekvésem.«

Az elutazást követő napon a külügyminiszter tájékoztatta a nemzetgyűlést a király látogatásával kapcsolatos külpolitikai helyzetről, s a magyar önérzet hangján utasította vissza a kis és nagy ántánt államainak a belpolitikába való illetéktelen beavatkozását. Az erőszak által letiport nemzetnek ez a történelmi nevezetességű tiltakozása maradandó megbélyegzése a magukat erősöknek nevező államok hatalmi őrjöngésének: »A történelemben

példátlan az, — mondja a külügyminiszter, — amit a szomszéd államok velünk szemben ezúttal elkövettek, hogy idegen kormányok háborúval való fenyegetéssel kényszerítsenek egy államot, — amelynek függetlenségét ők maguk szerződésbe iktatták — nemcsak arra, hogy kormányformájának megállapításánál és uralkodójának megválasztásánál figyelembe vegyék az ő szeszélyüket és állítólagos érdekeiket, hanem kényszerítsék arra is, hogy valakit, akinek mint magyar állampolgárnak joga van magyar területen tartózkodnia, ahol ez idő szerint egyedül van otthona, a fennálló magyar törvények ellenére eltávolitson. A beavatkozás belső ügyeinkbe, visszaélés a hatalommal, és mint ilyen, szemben áll a jog fogalmával. A nagyhatalmak tanácsának eljárásában nem az a fenkölt szellem nyilatkozik meg, mely az angol és francia történelemben mindenkor megnyilvánult, hanem a balkáni szellem.«

— Nevezetes eseménye még szt. István koronája alá tartozó országoknak az, hogy nyilvánosságra került a horvát köz- társasági parasztpártnak február 11. és 12 ki ülésében készült, a Sándor szerb régenshez eljuttatott emlékirata, amelyet a Radics-párt 48 tagja irt alá. Horvát testvéreink tiltakoznak a szerb elnyomás ellen, s kifejtik, hogy a horvát nép 1918. november 1.' óta nem felszabaditottnak, hanem olyan elnyomottnak érzi magát, niint története során eddig soha, s az egész horvát nép osztály, politikai pártós vallásfelekezeti különbség nélkül annyira el van keseredve, hogy a történelem hasonló elkeseredést nem ismer.

(m. k.)

Külpolitikai események.

Köztudomású dolog, hogy országrabló szomszédaink, — az úgynevezett kis antant — a legerélyesebben tiltakoztak az ellen, hogy IV. Károly a királyi hatalom gyakorlását tényleg átvegye. A szerbek, oláhok, csehek egyöntetüleg haderejük mozgósításával óhajtottak tiltakozásuknak nagyobb súlyt kölcsönözni. — Miután a békeszerződésnek nevezett tákolmány biztosítja Magyarországnak azt a jogot, hogy belpolitikai életét függetlenül intézze, a kis antant közbelépésének nyilvánvalóan alapos okai voltak. — A

szerbek attól tartanak, hogy :?a Jugoszláviába bekebelezett horvátokat, és szlovéneket, kiknek túlnyomó része ma is királypárti és feltétlenül hű a régi uralkodó házhoz, Károly királynak tényleges ural kodása magához vonzza a s a felfújt Jugoszláv hólyag szétrobban. — Csehország s a megszállott felvidék értelmisége és józanul gondolkodó népe már torkig van a kommunizmussal kacérkodó sociálae- mokrata cseh politikával. A józan ész fölülkerekedésével mindinkább általánossá válik az a meggyőződés, hogy csak erélyes királyi hatalom vethet véget a hazátlan politikai törtetők garázdálkodásainak.

Az oláhok is jól tudják, hogy erős kezű királyság képes Csonkamagyaror- szágon oly általános rendet és nyugalmat teremteni, mely az ő nagy-romániai áb rándozásukat romba dönti s az elorzott országrészeket Szent István koronája alatt újból egyesíti.

Gondolkozzunk a rabló szomszédok jogtalan tiltakozása felett, ők bizonyára azért tiltakoznak erélyesen a magyar királyság intézményszerű tényleges visszaállítása ellen, mert az rájok nézve csak hátrányos lehet. Eljárásukból vonjuk le a tanulságot! Ne pártoskodjunk, hanem az ország üdve érdekében józanul és higgadtan gondolkozzunk.

Állatvásár-telep és gépkiállitás.

E hó 10-én nyitotta meg Horthy Miklós kormányzó az országos tenyész- és haszonállat vásártelepét, valamint az állat- és gépkiállítást Budapesten, a Kőbányai vasúti állomás mögött.

A kormányzót Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter fogadta és ismertette a telep célját.

A kormányzó örömét fejezte ki, hogy a gazdák céltudatos és kitartó fáradozásának sikere van és hogy a kormány s a székesfőváros közremunkálásával az országos tenyész- és haszonállat-vásártelep létesült. Elismerését és köszönetét fejezi kiszoknak, akik hosszú éveken át lankadatlanul fáradtak a telep létesítésén. Meggyőződése hogy a mezőgazdaság és az állattenyésztés fejlesztése egyik előfeltétele az ország talpraállitásának és megerősítésének. A kormányzó a kiállítás megnyitása után megtekintette a telepet, a kiállított állatokat és meg is vásárolt négy üszőt a rácalmási gazdaságból.

A kiállításon 255 db. szarvas marha 329 sertés, 366 juh volt. Az állatárak minőség szerint változók. A bika 60—100 ezer, tehén 40—75, üsző 20—40, sertés 10—16, kos 8—30 ezer korona drbonkint.

Igen szép a gépkiállitás is. Különösen feltűnt egy »Mewa« nevű szitával kombinált hengerszék, mely a főző- és kenyérlisztet, korpát az első őrlés után szétválasztja és úgyszólván teljes malom berendezést pótol.

A gazdák azonban legnagyobb érdeklődéssel a Bussard motoreke működését nézték, amely az eddigi motoreke rendszereket messze fölül múlja. De van a kiállításon sok cséplőgég, arató és fűkaszáló gép. Igen érdekes egy benzin motoros daráló malom, amely egyidejűleg egy körfűrészt is hajt. Nagy számban vannak szecska ős répavágók, répa-kapák, zsákok, ponyvák kéve kötők. — De a kiállítás legnagyobb érdekessége egy magyar találmány a Malonyay-gépeke. Ez az új szántó gép lehetővé teszi a kis gazdáknak is a gépszántást, mert csak egy erőgépet igényel. (A cséplő gép lokomobilja csekély kiegészítéssel alkalmas erre anélkül, hogy eredeti rendeltetésétől elvonatnék.) Nincs szüksége horgony kocsira sem és végül kiküszöböli a motoros ekéknek ezt a hátrányát, hogy önsúlyúkat az egész szántás alá kerülő területen végigvonszolni kénytelenek. A gép feltalálóját a kormányzó megszólítással tüntette ki és megelégedését nyilvánította.

A kiállítást igen sok kisgazda nagy érdeklődéssel látogatja és igy remélhető* hogy úgy a, mezőgazdaságban, mint az állattenyésztőkben hamarosan mutatkozik áldásos hatása.

Hírek a vármegyéből.

Hevesvarmegye Szabadoktatási Bizottsága a községek népéhez kíván szólni. Ae Egri Kér. Sajtószövetkezet adta meg a módot, amellyel a legtávolabbi falunak iá szólhatunk. Az Egri Népújságnak mindé* csütörtöki negyedik oldalát — igazi neme* megértéssel — átengedték azért, hogy itt találkozzék a vármegye és annak népe. Itt fogjuk minden héten elmondani világosan azokat a közgazdasági, belügyi m külügyi dolgokat, mik nélkül Csonka- Magyarország népe meg nem maradhat, Nem lesz itt szó pártoskodásról, csak arréi, ami egyesíti erőnket, hogy újra nagyok, újra erősek legyünk.

fflaklár példája. A hazafias áldozat- készségnek követésre méltó gyönyörű példáját mutatja Makiár község lakossága. A 2400 lelket számláló község a Terület- védő Ligának 1920. és 1921. évekre tizezer- tizezer koronát szavazott meg, amelyet a gazdák arányos kivetés alapján fizetnek. Ezzel megváltják az egyébként szokásos gyűjtéseket, amelyek aránytalanul terhelnék a lakosságot. Bár sok"követőre találna a nemes példa !

Hz egri cifránegyedi áll. népiskolá- val kapcsolatos Ifjúsági Egyesület vasárnap délutáni rendes ülésén megjelent Pályi Sándor az Országos Szabadoktatási tanács titkára, aki népszerű előadást tartott arról, mire van szüksége a magyar népnek, mit kell tanulnia, hogy a röghöz ne tapadjon, hogy lélekben fölemelkedjék és hogy úgy tudja hatalmassá és gazdaggá tenni országunkat, mint a kis Dánia. A népfőiskola megvalósítására az egri népet alkalmasnak mondotta és ennek megnyitását őszre kilátásba helyezte.

Beszédének hatását jellemzi, hogy azonnal jelentkeztek olyanok is, akik a még létesítendő népfőiskolába már beiratkoznának.

Rusztek Károly kir. tanfelügyelő elmondta, hogy mit tudott 2 óv alatt alkotai. Erdélyben van az a minta falu melyben az első ifj. egyesületet létesítette. A háborús évek alatt kezdették bár az egyesülést, mégis az első év végén már népházat létesítettek. A népházban kapott helyet * fogyasztási és értékesítő szövetkezet, a hitelszövetkezet, az állatbiztosító, a dalkör, a községháza és jegyzői lakás. Az épület fenntartása» örök időkre biztosítva van a behelyezett intézmények lakbérével. Ugyanott a kopár falut betelepítettek gyümölcsfákkal, minden ifjúsági egyleti tag örömmel^ ős büszkén ápolta háza előtt azokat. Úgy is kell, az is magyar föld, ahol az a fa nő.

Beszédét nagy megértéssel hallgatták meg és megéljenezték.

Trak Géza h. polgármester szólalt fel és örömének megnyilatkozása volt az a dicséret, amit az egri ifjúsági egyesület tagjainak szemmellátható erkölcsi fejlődéséről mondott. Megmondta, hogy az ifjak egyesülés nélkül, sohasem tudnának jő utat találni; még a mulatságban sem tudnák azt az igazán élvezetes gyönyört megtalálni, amit a tisztességes magyar ember mulatságától várni lehet. Buzdításait örömmel fogadták az ifjak és az egyletatyák egyaránt.

Hammel Árpád egyleti igazgató üdvözölte és búcsúztatta el az egyesület díszes vendégeit.

Eger ifjúsága, Eger népe jó úton halad. Nagy öröm ez a látvány mindea igaz magyarnak. Leányok, ifjak már énekelnek 4 hangon dalokat. A világháborúban hallottuk a népet, katonákat és csodálkoztunk, hogy a mi nőtás népünket nem halljuk. Ma már ezt is halljuk. Ahol a nép megérti tanítóját, ahol a nép is, a tanítói is a keresztény erkölcsöt gyako- 1 rolja . . . ott nem marad el az eredmény.