Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-07 / 77. szám

4

Hevesvármegye Szabadoktatási Bizottsága a községek népéhez kíván szólni. Az Egri Kér. Sajtószövetkezet adta meg a módot, amellyel a legtávolabbi falunak is szólhatunk. Az Egri Népújságnak minden «sütörtöki negyedik oldalát — igazi nemes megértéssel — átengedték azért, hogy itt találkozzék a vármegye és annak népe. Itt fogjuk minden héten elmondani világosan azokat a közgazdasági, belügyi és külügyi dolgokat, mik nélkül Csonka- Magyarország népe meg nem maradhat. Nem lesz itt szó pártoskodásról, csak arról, ami egyesíti erőnket, hogy újra nagyok, újra erősek legyünk.

Az elmúlt hét a belpolitikában.

március 29— április 5.

A múlt hét eseményei közül IV. Károly királynak az országba való visszatérése foglalta le úgy a politikusok, iriint a nagyközönség egész érdeklődését. A nevezetes eseményről a vidék csak a csütörtöki (márc. 31.) fővárosi lapokból értesült.

A király nagyszombaton (március

26-án) este féltizenegy órakor váratlanul Szombathelyre érkezett, ahol a püspöknél szállt meg. Reggel autón Budapestre indult, ahova délután félkettőkor érkezett meg. Nyomban felkereste a kormányzót, akinél két és félórát időzött, azután ugyancsak autón visszatért Szombathelyre, ahol pár napig tartózkodott.

A felelős tényezőket teljesen váratlanul érte a király visszatérése, de kellő körültekintéssel és tapasztalattal sikerült felesleges izgalmaknak és bonyodalmaknak elejét venni. A nemzetgyűlés a nagy horderejű esemény hatása alatt félbeszakította húsvéti szünetét, s pénteken (április 1.) ülést tartott, amelyben Hencz Károly javaslatára egyhangúlag elfogadott határozatban leszögezte azt a természetszerű álláspontot, hogy az általa alkotott 1920 : I. tc.-ben megállapított közjogi rendhez ragaszkodik. Meslcó Zoltán képviselő ezután indítványt tett az iránt, hogy a nemzetgyűlés adjon kifejezést hódolatteljes ős törhetetlen ragaszkodásának a kormányzó iránt a nemzet ^érdekeit szolgáló alkotmányos magatartásáért. Miután a nemzetgyűlés nagy tekintélyű tagjai közül többnek az volt a véleménye, hogy az ál íamfő tényeinek akár gáncsoló, akár elismerő bírálata a parlamentarizmussal ellenkezik, ez okból Meskó Zoltán javaslata csak szótöbbséggel fogadtatott el. Végül Bállá Aladár képviselő , tett eredménytelen kísérletet, hogy a Ház móltőságos magatartásába az izgalmak csóváját bedobja, s azt fejtegette, hogy Szerbiát a mi diplomáciánk éveken át provokálta, s ezzzel tulajdonképen mi idéztük fel a háborút Kérdést intézett a kormányhoz az iránt, hogy milyen magatartást tanúsítanak a magyar királykérdésben a kisantant államai, amire Szilágyi Lajos a magyar ön-, érzet hangján jegyezte meg, hogy Magyarországnak ebbe a belső ügyébe a kis- antánt államainak nincs beleszólásuk.

A magyar lapok szűkszavú hivatalos közleményeket adnak le a király vissza térésével kapcsolatos eseményekről, rendkívül érdekes azonban az, amit a kisán- tánt nyugtalanságának okairól a bécsi Neue Freie Pressében olvasunk: «Ha Magyarországon olyan személyiség lépne a trónra, aki megesküdött, hogv a magyar korona országainak egységét fentartja, aki még akarata ellenére is ennek a magyar államegysőgnek a szimbóluma — ez az esemény a nemzetközi viszonylatokban legsúlyosabb nyugtalanságok forrása len ne, s kiinduló pontjaivá válnék beláthatatlan bonyodalmaknak.»

Ugyancsak a Neue Freie Presse ezt Írja a magyar közvéleménynek e kérdésben várandó kialakulásáról: »Magyar országot olyan nép lakja, amely nem moot kezd politikával foglalkozni, s amely e téren tapasztalatokkal rendelkezik s iskolázva van. Ez az ország “az önuralomEGKi NEPU TbAu

nak ős az okosságnak uj jelét adná, s ezzel régi jó hírét öregbbitené, ha ezt a mostani epizódot is a rend megzavarása nélkül élné át. Államok és népek történetében vannak pillanatok — amikor nehéz próbára van téve a hidegvér ős a megfontoltság, de éppen ilyenkor különös dicsőség a józanság megtartása.« (m. k.)

Ä kompolti magnemesitő telep.

Idestova két éve lesz annak, hogy a kompolti magnemesitő telepet, mely 1918. évben a Magyar Föld Rt. bérleturadalmán létesült, első ízben megszemlélhettem.

Kalauzom Fleischmann felügyelő volt, aki szívesen mutogatta akkor 30, ma már 60 holdas telepét. Németes kiejtésén, mon- datfüzósén át megéreztem, hogy Fleischmann olyan szakemberek közül való akik foglalkozásukat a rajongásig szeretik. Csupa elevenség, öröm tükröződött le minden magyarázatából.

A tengeri épen érés előtt volt. Két méteres szárak.; hosszú vastag csövek mutatták a föld jóságát, a kezelés előhaladott voltát. Jött a magyarázat. Egy a tábla nemesített tengeri. Ruinában 20 éven át kísérleteztem vele. Korán éró, bőtermő. Itt Kompolton még szebb egyedeket. neveltem. Letört egyet. Olvassuk meg a szemeket. 780 szem. A csutka súlya száradás után csak 15—16%, az itteni cinquantinál 22—26°/o. Négy szálon egy kgr. tengeri terem, holdanként 22—25 q. Ezzel szemben a kis gazdák átlagos tei’mése 8—9 métermázsa.

A következő évben már beszereztem néhány kgrmot vetőmagnak és a többi tengerihez viszonyítva — termésem 25%- kal nagyobb volt a nemesített tengeri folytán. Ez évben termésemet a nemesített tengerire alapítottam.

Megtekintettem huzaféleségeit. A fe hér kalászos 166 os nemesített búza szereti legjobban talajunkat, klímáinkat. Gyönyörű buzakalász —példányokat mutatott be tavaly Fleischmann, amikor a magne- mesitők vándorgyűlésüket tartották Kompolton.

*

Most koratavasszal állítottam be a telepre. A len, a zab, a rozs, a lucerna, a fűfélék nemesítése van művelés alatt.

A figyelmes felügyelő svéd, német, magyar rozs fajtákat mutat. A német rozs rosszult telelt, a svéd jobban bírta a száraz hideget, de legedzettebb a magyar volt. Reméli ho^y a magyar fajta nemesítéssel az ablakosságot, a magyar zab kultúrájával a porüszköt kiküszöböli.

Egy perjeféle vonja magára a figyelmet. Csuda fű, mentői jobban tapossák és vágják, annál szebben, dűsabban nő. Magját szintén itt találta, ezt szaporítani — fontos gazdasági érdek. A leghamarább indul fejlődésnek, azért korán legeltethető A csikók, birkák meghíznak majd az uj legelőn, fait ha beállítunk, megtakarítunk sok takarmányt dr. Siudonka igazgatónk örömére. A laboratóriumba érünk. Egyszerű nagy terem.

Üvegszekrények alatt magvak. A sarokban 350 centis kenderszár, azzal pókhálóznak, a plafonról lelóg néhány bab- bokor. Épen fejtik a summás leányok. Egy bokron 60—80 hüvely, egy hüvely- ben 5—6 babszem. A béruradalom kisasszonytéri tanyáján termelték 30 holdas táblán. Elmondta a termelés módját is.

Egy szemet vetnek a fészekbe, 40 centi távolságban készítik a fészkeket. Egy babszemről sok száz babszem. A szemek aprók ugyan, levesben, főzelékben, garnirung- ban íze vetekedik a többi babéval.

Megmutatja könyveit is. Valóságos családfa az egyedekről, azok leszármazásáról. Előftem meguiult egy percre az a szép gondos anyakönyvezés, mit nénai Dessewffy Miklós gróf ügető lovairól vezetett.

?478.) Nyomatott az érseki líceumi nyomdában.

...Búcsút veszünk. Búcsúzáskor megsúgom, hogy a múlt ősszel már én is nemesebb búzát vetettem. A korai vetés a száraz időjárás miatt hiányos; a későbbi vetés — ami csekély darabon volt —- szép, öröm ránézni. A babbal is teszek kísérletet. Majd meglátjuk.

Kezet szorítunk. Elválunk és visszaszólok a ragyogó arcú Fleschmann felügyelőnek: «Istené az áldás, — emberé a rhunka».

Ja! Ja! A nemesített tengeriből eladtunk már 220 mázsát, még van 50 m. A szomszédos érseki uradalom is vett 1# mmázsát.

Búzánkból sok vaggonnal szállítottunk vetőmagul. Ja es geht! Wir hoffen Zum Wiedersehen . .

Magamban felsóhajtottam— Istenem, áldd meg törekvéseinket . ! A kultúra felemeli szegény hazánkat!

Hirek a vármegyéből,

Tiszafüreden megalakulóban van a Területvédő Liga helyi csoportja. A megszervezés munkálatait Kadocsa Béla polgári iskolai igazgató, a Liga helyi megbízottja végzi.

Házi ipari tanfolyam. A vármegyei törv. hat. Szabadoktatási Bizottság Sarudon kosárfonó tanfolyamot rendezett a télen, amelyen 44 ifjú tanulta meg a kosárfonást. A jövő év telén több községben tervez a bizottság, kosár, gyékényfonó és faragászati tanfolyamot.

Ä Területvédő Liga javára Csányoa rendezett impozáns március 15-iki ünnepély alkalmával az ottani hazafias közönség dicséretes áldozatkészségéről is tett tanúbizonyságot, amennyiben ezen ünnepély szép anyagi támogatáshoz is juttatta a Ligát dr. Bertók István plébános és Pet- róczy József kántortanító ebből kifolyólag lelkes sorok kíséretében 830 koronát küldtek be a »Tevéi« propaganda céljaira.

• Ég a nagybátonyi erdő. Nagybátony- ban 200 hold erdó lángokban áll. — A főszolgabíró rögtön jntézkedett, hogy a tűzet lokalizálják és eloltsák, de a kár igy is óriási.

Ä pásztói önkéntes tűzoltó testület

jól sikerült szinelőadást rendezett; másnap az előadást tánc is követte.

Kereszt-föltétel. Az egri belváros áll. el. iskolában ünnepies pompával és igaz áhítattal helyezték a tantermek fa laira a kereszténység győzelmi jelvényét a szent keresztet.

Először a Himnuszt énekelte el gyermeksereg. Azután Rusztek Károlj kir. tanfelügyelő a gyermekek lelkivilágé hoz alkalmazkodva beszélt a kereszt tör ténetóről és hazafias érzéstől áthatva bűz dította a gyermekeket a kereszten függe Megváltó imádására, kihoz minden alka lommal buzgón fohászkodjanak, hog megcsonkított édes Hazánkat minél hj marabb teljes nagyságában adja .vissz nemzetünknek.

A gyermekek kedves szavalatai utá Vadász Lajos, mint az iskola igazgatőjs atyai gondossággal oltogatta a hatáskör alá tartozó gyermekek leikébe a szén kereszt iránti kötelességüket és átadt minden osztálynak ezen üdvhozó je vényt, mely után szivükbe véste : «Fiain tekintsétek ezt lelketek legdrágább kincs( nek, mert erről sugárzik le egész fők éltetek boldogsága: a legszentebb istei erő!» — Rubovszky Ferenc hitoktat Harkabusz László és Várady Gyula be városi hitoktató fölemelő beszéde után Szózat eléneklésével végződött az ünnepsé

Kérjük a falvak vezetőit, hogy lakóhelyükön történt társadalmi, közm Vblési, hazafias stb mozgalmakról, valami minden nevezetesebb "eseményről szíve kedjenek röviden értesíteni lapunkat.