Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-03-24 / 68. szám
V Ära 2 korona. Eger, 1921. március 24. csütörtök. XXVili. évi. 68. ss. Jön a hatarkiigazitó bizottság s mi ölhetett kézzel várjuk érkezését. Pedig áthallatszik hozzánk szomszédaink hangja : hogy a határkiigazitásnak nem ok- vetetleniil csak Magyarország javára kell történnie. Be kell látnunk, hogy ma jóformán #»ak a meggyőzés és propaganda fegyverei állnak rendelkezésünkre. Használjuk hát ki ezeket. Győzzük meg a külföldi közvéleményt és rázzuk fel a belföldet, különösen az alsóbb néposztályt letargikus közönyéből. Kiáltsuk hangos szóval a világ fülébe: így nem lehet élnünk! Jogunk van a megélhetés elemi föltételeire. Lássuk a Területvédő Ligát hivatása magaslatán! Erdőségeink 87, bányáink 90 százalékát elrabolták. Az erdőipar fejlesztése még csak lehetséges, ámbár elrablóit fenyveseinket erdősítéssel is alig-alig pótolhatjuk ; de hogyan pótoljuk elvesztett bányaiparunkat! A közepes, vagy épen gyenge minőségű szénen kívül alig van bányatermékünk. Szakértők állítása szerint ez a szén is csak pár évtizedre elegendő. Elvesztettük összes sóbányáinkat; összes arany, ezüst, ólom, réz, mangán, horgany, higany, antimon, kobalt, nikkel, kénko- vand és alumínium bányáinkat. Elvesztettük petróleumforrásainkat és földgázterületünk nagy részét. Ez az élet igy nem elet, csak íengő- áés. Ezt be kell látnia az antant bizottságainak, ha egy szememvi érzéke van az igazság iránt. A csehek már dolgoznak. Most csinálják az új népszámlálást. Mert amit nemrégiben rendezteK, az túlságosan kedvezett a magyarságnak. Ók majd tesznek róla, hogy a mostani ne kedvezzen; hogy büszkén mondhassák a megérkező antant missiónak: «íme ! Csehszlovákia csakugyan az, aminek mi kereszteltük! Cseh és szlovák. Az a pár idevetődött gyászmagyar is megbánta, hogy eddig magyarnak vallotta magát!» Ez ellen nekünk minden erőnkkel küzdenünk kell. Mi az a minimum, mit ideiglenesen, addig is, mig rákerül a sor a nagy leszámolásra, követelnünk kell? Pap Károly egyetemi tanár szerint: Az alföldi magyarságnak legnagyobb szüksége van épületfára, sóra és petróleumra; gyáriparunknak pedig szénre és vasra, továbbá bányafára. Ezért Csonkamagyar- országnak, ha lélekzethez akar jutni, azonnal vissza kell kapnia Máramaros vármegyét, ahonnan az erdészet nehány évre el tudna bennünket látni épületfával, a bányászat pedig sóval és petróleummal. Másodsorban pedig vissza kell követelnünk Gömör vármegyét, hol vasbányászatunk súlypontja nyugodott. Föltétlenül szükséges, hogy a Tisza egész folyása ismét a mienk legyen. E célból szükségünk van Ugocsamegye két járására. Mindeme területek alig haladják meg a tizenötezernégyzetkilomótert. Ez pedig egyelőre elég volna ahhoz, hogy legalább egy időre lélegzethez jussunk. «Nulla dies sine liuea» — mondjuk Apellesszel. Egy nap se menjen el tétlenül a fejünk felett. Azoknak a testvéreinknek, akiket az önkény elszakított tőlünk, aüik vérző szívvel bár, de szolgálni kénytelenek az idegen állameszmót, a hódító önkényt* azt üzenjük: «HL, készenlét, önbizalom!» A Területvédő Liga múlt évi működése. Beszámolunk arról a széleskörű tevékenységről, melyet a Liga az elmúlt évben végzett. A Liga első elnökének, Lóczy Lajosnak, halála bizonyos habozást idézett elő a Liga céljait illetőleg. Lóczy Lajos megválasztása ugyanis azzal a céllal függött össze, hogy a Liga különösen a külföldön fejtsen ki tevékenységet. S valóban, Lóczy Lajos révén a világ minden ajtója megnyílt a Liga kiküldöttei előtt. A béketárgyalások előtt és alatt is a külföldi működéssel foglalkozott legtöbbet a Tevéi. Mikor azonban a békeszerződést ratifikálni kellett, mindenkinek szeméről lehullott a hályog. Nyilvánvalóvá lett, hogy a külföld felvilágosítása hiába való volt, mert az antant igazságtalan akar lenni. Ennek következtében # Liga vezetőségének többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy a külföld helyett a belföldi akcióra kell fordítani a nagyobb gondot. Ezért a 8 hőnapon át üresen állé elnöki székbe olyan embert választottak, kinek a magyar politikában jó neve vau anélkül, hogy exponált politikus volna, aki ismeri a magyar közigazgatást és a magyar népet. Ez a férfiú Ráday Gedeon gr. A Liga céljait érintő irányváltozás azonban nem jelenti a külföldi akcióval való teljes szakítást. Arra most is szükség van, hogy szembeszállhassunk a rólunk terjesztett rágalmakkal. A Liga belföldi akciójában arra törekednek, hogy az anyagi eszközöket a társadalom megterhelése nélkül szerezzék TÁRCZA. ! Erős lélek. — Egy őtesztendős hadifogoly levele nagybátyjához. — • Kedves . . . Bátyám! Sok szenvedés után érteni Német- j országba az orosz fogságból. Idestova hat éve, hogy Önnek nem írhattam. Oroszországban, amennyire ez lehetséges volt, nagyon sokat képeztem magam, kivált a nyelvekben, a geológiában, s neki adtam magamat a szintetikus (összetevő) kémia mélyreható és nagyon eredményes tanulmányozásának. Kémiai eszméim többjét •Imóietileg és gyakorlatilag ki is dolgoztam. Ha a körülmények lehetővé teszik ; számomra, végérvényesen kidolgozom eze- j két és szabadalmaztatom. Ezek szép ered- ! »■lényre fognak vezetni, óh, bár olyanhely- | zetben volnék már, hogy dolgozhatnám ‘ rajtuk. Nagyon érdekes tanulmányokat vé- j feztem az összhasonlító nyelvészetben, ! miközben a rokon nyelveket csoportosan j összefoglaltam és ezirányú ismereteimét j kiszélesítettem. Figyelemreméltó grammati- ■ kai hasonlóságokat tapasztaltam a japán I ős a magyar nyelv között. Miután tudom, hogy Önt fölötte érdekelni fogják ezek a szépségek, alkalomadtán ezekről részlete- j sebben fogok Önnek írni. Tudom a német, magyar, orosz, angol j ős francia gyorsírást, külön-külön sajátítván el mindegyiket, teljesen azon az alapon, amint azt az egyes nemzetek egy- j mástól elkülönítve tanítják. Mindamellett j nagyon sok akadályt gördítettek tudomá-'j nyos munkásságom útjáb i a háború, a | fogság és a háború következményei gyanánt fellépett rossz körülmények. Én nagyszabású életpályát tűztem magam elé és í oly sokat dolgoztam életemben annak ! megvalósításáért! Jövőm már úgyszólván í meg volt alapozva, amikor a forradalom \ és rá rövidesen a bolsevizmus kitört. Ezek ! elvágták életpályámat. Én a bolsevizmus- j ről hallani sem akarok és remélem, hogy annak eltűnése után életpályámat folytathatom. Önök ott Magyarországban bizonyára nagyon sokat szenvedtek a bolsevizmus- től. Ügy hallom, hogy Horvátországban is sok bajt okozott. Önöknél azonban szerencsére hamarabb volt résre a bolsevizmusnak, mint Oroszországban. De már ott is az agónia utolsó rángásaival erőlködik, amint erről erősen meg vagyok győződve. A bolsevizmusnak — esztelen és kivihetetlen eszméi miatt — el kell pusztulnia! Minél hamarabb következik ez be, annál jobb! Ezzel a fordulattal függ össze szorosan a volt középponti hatalmak jövő sorsa. Ezek minden bizonnyal szövetségre lépnek Oroszországgal, de nem azzal, amelyik ma még beteges bolsevista eszméken alapul, hanem az ezután következővel, amelyik egészséges politikai alapokon fog felépülni. De akkor a versaillesi-i békefeltételeket nagyon könnyen szerzőiknek fogják feltálalni. Ha a középhatalmak Oroszország szövetségében léptek volna a világháborúba (Mennyire igaza lett Bismarcknak!): akkor a győzelem pálmáját Németország és a középponti hatalmak vitték volna el, a bolsevizmus nem üthette volna fel romlást üvöltő fejőt, s most már bizonyára béke és békés munka uralkodnék az egész földön. Ez be is fog következni, a legfőbb feltétel azonban, hogy a bolsevizmus a föld kerekségéről nyomtalanul elpusztuljon. Akkor lesz eléír munkaalkalom. Kivált Előfizetési dijak postai szállítással; POLITIKAI NAPILAP. * Sierkesztőaég s Eger, Liceans. Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Főszerke sztő: BHEZNÄY IMRE. Ki&dóhivstal > ticeumi agomda. Neetted évre 120 K. — Egp hérs 45 K. - Felelősszerkesztő: BÄRSY KÁROLY dr. T$lefoss SZém lí.
