Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-03-23 / 67. szám

Ara 2 korona XXVili. évi 67. sz. Eger, 1921. március 23. szerda. Előfizetési dijak postai szállítással s JBgész és félévi előfizetést nem fogadnak el. Negged évre 120 E. — Egs hóra 45 K. — POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: BHEZNÄY IflLRE. Felelősszerkesztő: BRRSV KÁROLY dr. Szerkesztőség * Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ajjomda. Telefosa szám 11. Andrássy megállapítása, hogy a «vidéken anarchia van«, gondol­kodóba kell, hogy ejtse a kormányt és körültekintőbb intézkedésekre kell, hogy hírja a közigazgatást. Siótünk kijelenteni, hogy Andrássy megállapitása legalább is túloz. Baj és orvosolni való bőven van, de anarchiáról beszélni, igazán sötéten- látás. A baj gyökere ott van, hogy a há­ború és a forradalmak alatt kiveszett a népből a közösség, az együvétartozás ér­zéke, a törvény föltótien tisztelete, a te­kintély iránti engedelmesség, a magasabb államérdek megértése. És ennek a helyre- állítása fölötte nehéz feladat. Lassú, szívós munkára, erélyes, de a nép érzel­meivel számoló, a nép felfogását ismerő közigazgatásra van szükségünk; amellett a társadalom felvilágosító munkájának sem szabad elmaradni. Mert jól jegyezzük meg: nem egé­szen véletlen dolga, hogy a «vidék» han­gulata oly lassan tér vissza a «jogrend« által határolt, békés mederbe; nem egé­szen véletlen az, hogy a nép bizalmatlan az ország pénzügyi regenerációját célzó intézkedésekkel szemben; s az sem egé­szen megmagyarázhatatlan dolog, hogy mért tanúsít a föld népe bizonyos animo- zitást a gabona beszolgáltatását célzó ren­deletekkel szemben. Nem messze tőlünk történt, hogy egyik nagyobb helységben automobil fu­tott végig, röpiratok repültek le a gép­kocsiról. A röpiratokban a legotrombább izgatás foglaltatott. Házalók lepik el a falvakat; «ártatlan» láncosok, s hogy mi­lyen munkgt végeznek, milyen portékát árulnak, jól mutatja a falu viselkedése. A «jogrend,» az ideális jogrend, mind- ■yájunknak törekvése és eszménye. Ám a közigazgatási hatóságok, melyek a jog­rendet végső fokon védik és megvalósít­ják, ne ugorjának be a jogrendről szóló harsonás ordításnak. A jogrend állam­érdek. De az állam biztonsága is állam­érdek; és a közigazgatásnak tudnia kell a módját, hogy a rosszúl értelmezett jog­rend takarója alatt ne sérttessék meg a legfőbb államérdek, a «salus reipublicae.» Igazságos, de erélyes közigazgatást: a •entrumban, de a perifériákon is. A köz- igazgatás nem nobile officium, nem válasz­tási stratégia, nem atyafiság és komaság, hanem a néppel érintkező, a népet meg­értő, vezető, ha kell oktató és szeretettel megtorló állami funkció. Ahol pedig az állam hatalma súlyával fellep, ott el kell mémulnia minden ellenállásnak, minden kicsinyes szempontnak ás meg nem ér­tésnek. Büszkén mondhatjuk, hogy ezt az állami funkciót, az autonómia keretében Heves vármegye jól tölti be. Andrássy megállapítása — azt hisz- szük — a határszéli területekre vonat­kozott. De vonatkozott légyen bárkire és bármire, egy bizonyos: résen keli len­nünk, résen keli lenniök különösen a fal­vak hivatott vezéreinek, a, közigazgatás legelső őrszemeinek. Vármegyei Kertészeti Egyesület. Lelkes természetbarátok 1885-ben meg­alakították a fővárosban az Országos Ma­gyar Kertészeti Egyesületet. Az egyesület jelentőségét fölösleges hosszasabban mél­tatni akkor, ha csak egy futó pillantást vetünk a magyar kertészet siralmas vol­tára. Hazánkban, más művelt államokhoz viszonyítva, elenyészően csekély a szak­képzett kertész. Pedig a szakszerű kerté­szeti ismeretek nemcsak jövedelmező üz­letágnak alapjai, hanem nagymértékben tényezői az emberek gyönyörűségének, művelődésének, s ezzel együtt a közfel­fogás tisztulásának, nemesedósének is. A magyar népben még most sem ala­kult ki az Egyesület hatékony működése ellenére sóm a fák és növények iránt az a szeretet, az a vonzalom, mely például sajátja a német népnek. Németország köz- utait mindenütt gyümölcsfák szegélyezik, melyek a községek tulajdonai. S még el­vétve sem fordúl elő, hogy valaki is hoz­zányúlna a fák gyümölcseihez. Nálunk pedig . . - erről jobb nem beszélni. Még a városok tereit, utcáit díszítő növényzet is a legmostohább elbánásban részesül. Fel kell ébreszteni tehát népünkben a fák, növények iránti szeretetet, mely szeretet gondos ápolással venné körül a köztulaj­donban levő növényzetet. Azután — külföldön a legkisebb por­tának is elengedhetetlen tartozéka egy kis virágos kert, melyben a tulajdonos szívja az illatos levegőt s gyönyörködik a szebbnél-szebb- virágokban. Nálunk ez is csak hellyel-közzel akad. Műkertészetünk sincs azon a színvo­nalon, mely minket műveltségünknél fogva megilletne. Mindezen hiányok megszüntetésére tö­rekszik az Országos Kertészeti Egyesület, amellett, hogy az egyesület egyedüli érdek­képviselete a kertészeknek, s hogy 1907-ben megbízást nyert a kertószsegédek és ta­nulók nyilvántartására is. Az Egyesület a magyar kertészet és kertészek érdekeinek hathatósabb képvise­lése miatt szükségesnek tartja, hogy a vár­megyék székhelyein Vármegyei Kertészeti Egyesületek alakuljanak. Ezeknek célja a vármegye területén lakó kertészek s a vár- megyei kertészeti ügyek helyi szempontból való istápolása. A távolabbi cél, hogy a Vár- megyei Gazdasági Egyesületek Szövetségé­nek mintájára Vármegyei Kertészeti Egye­sületek Szövetsége jöjjön létre. A Központ a hevesmegyei szervezés munkájával Mititzky Pál, keresk. kertészt bízta meg, aki a helybeli és vidéki kerté­szekkel és kgrtkedvelőkkel megbeszélése­ket folytat az alakuló közgyűlés össze­hívása iránt. Ez a terv megérdemli minden ter­mészetbarát érdeklődését és pártfogását. Reméljük is, hogy városunk életébe mi­hamarabb be fog kapcsolódni egy — az egész vármegyét irányító — virágzó ker­tészeti egyesület, melynek megalakítását éppen a képviselőtestület szombati gyűlé­sén lefolyt vita is nagyon időszerűvé teszi. Az egyesületbe való jelentkezést el­fogad Mititzky Pál keresk. és műkertész. (Eger, Rákóczi-út.) Mire pocsékolták a pénzt a kommunisták ? Legelőször is a világforradalom fel­keltésére. Milliókat költöttek a magyar pénzből arra, hogy a világforradalmat megteremtsék. A bécsi magyar követségnél egyelőre a következő adatokat találták meg: Márc. 28-án Thoman Károly, a bécsi kommunis­ták vezére átvett Kún Béláéktól 250.000 ko­ronát. Április elején Kozma Ignác Két millió koronát adott át a bécsi kommunis­ták pénzkezelőjének. Április végén a bécsi kommunista matróztanács 200.000 koronát kapott. Poór Ernő 250.000 koronát kapott izgatás és vesztegetés céljaira. Neumann Arthur ugyanezen célra április 5-én 10.000, április 10-én 250.000, április 20-án egy millió koronát. Szálfi István elvtárs máre. végén 3500, Lebovics Farkas április kö­zepén 3000, Frischmann Adolf és Kosper János 1000—1000, A1 Aglio Spila 3500, Neufigerl elvtárs 10.000 koronát. Egyik bécsi kommunista lázadás alkalmával el­fogtak egy Steiner nevű elvtársat és 52 drb arany cigarettatárcát találtak nála. Kűm Béla titkárának vallotta magát és azt is bevallotta, hogy 3 millió koronát költött el kommunista izgatásra. 6,982.000 koronával igyekeztek Kún Béláék az osztrák-magyar monarchia he­lyén osztrák-magyar anarchiát csinálni. A magyar nemzet nem pusztulhat el s ha a sirba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. Saim-René Taillandier. I

Next

/
Thumbnails
Contents