Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-03-23 / 67. szám
2 EGRI KÉPÚJSÁG HÍREK. Eger, 1921. március 22. A kereskedelmi árakra vonatkozó mai cikkünkkel kapcsolatban igen érdekes kereskedelmi körlevelet mutatott ma be nálunk egyik olvasónk. A körlevél pár nappal ezelőtt kelt s a többek közt ezeket mondja: • A gazdasági élet legveszedelmesebb korszakát éljük. Valutánk örvendetesen javult, ami kétségtelenül az árak esését vonja maga után. Ezzel párhuzamosan a külföldön is esnek az árak a nagy kínálat következtében. Ennek a nagy kínálatnak az az oka, hogy a győző államok gyáripara többet termel, mint amennyit el tud adni. A fenyegető munkanélküliség megelőzésére tehát a külföldi gyáriparosok elözönlik az elszegényodett keleti államokat árucikkeikkel. Ezért ma a legkisebb haszonnal is meg kell elégedni és az eladási árakat a legalacsonyabbra kell szabni. Abban az esetben, ha valamely raktáron tartott szükségleti cikk nem kelendő, mert a közönség drágába, vagy tartózkodik annak vásárlásától : habozás nélkül le kell ezen cikk árát szálliiani, hogy a közönség vásárolja. Ebből netalán származó veszteségeket mindenkinél ellensúlyozhatja a jő években gyűjtött árutartalék. E célból ajánlatos az ünnepek előtt húsvéti vásárt rendezni a már leszállított árakon.» A «sürgős és fontos» jelzéssel ellátott levél igazolja, hogy mai cikkünk semmiben sem tévedett. A szolid, megbízható kereskedelem csak arra az álláspontra helyezkedhetik, amelyet mi megjelöltünk. * Ä lamentációk, melyek a nagyheti szertartások hangulatának gyönyörű kifejezői, nagyszerdán délután a ferencrendi- eknél 3 órakor, a főszákesegyházban és a szervitáknál pedig félnégykor kezdődnek. Udvarát] László dr. temetése megható és fölemelő volt egyszersmind. A Lyceum kápolnája megtelt a legelőkelőbb közönséggel a gyászmisére, melyet Damb- rovszky Imre dr. jogakadémiai tanár mondott. A temetési szertartás a díszteremben folyt le s Ambrus István dr. jogakadémiai igazgató végezte. A tágas helyiség szűknek bizonyult az elhunyt kiváló férfiú tisztelőinek befogadására. Megjelent a temetésen Szmrecsányi Lajos dr. érsek, továbbá a főkáptalan testületileg, minden rendű és rangú iskola tanári és tanítói testületé. Ott voltak: a vármegye és város tisztviselői kara, a katonaság képviselői, az egri jogász-világ — az elhunytnak esaknem valamennyien tanítványai — teljes számban és Eger hölgytársadalmának legelőkelőbbjei igen nagy számmal. Az Egri Dalkör megható énekkel búcsúztatta az elhunytat, Csutorát László dr. jogakadémiai tanár pedig gyönyörű gyászbeszédben rajzolta meg boldogult tanártársának kristálytiszta jellemét. A temetőben Hunyor Sándor joghallgató búcsúzott el a jogászifjúság nevében a szeretett professzortól. Valóban elmondhatjuk Mikessel: «Amicsoda életet élt, . . . bizonyára megmondatott néki: ma Velem leszesz a paradicsomban.» Az örök világosság fényes- kedjék neki. Eljegyzés. Szabó Olga iirleány és Liscsinszky Béla nemzeti hadseregbeli tényleges hadnagy március 19-én tartották eljegyzésüket. Választás. Gyöngyösoroszi „község képviselőtestülete, a megüresedett községi jegyzői állásra, Tóth Gyula gyöngyöshalászi segédjegyzőt választotta meg. Gondoskodjunk a hadiárvákról. A I hadiárvák elhelyezéséről, nyaraltatásáról már többször cikkeztünk. Felhívtuk a nemes célra a jobbmóduak figyelmét és már többen jelentkeztek is, hogy egy árvát magukhoz fogadnak: Itt jegyezzük meg, hogy e szerencsétlen gyermekek között nagyon sok van, aki jóravaló családból származik és bármilyen munkára, ipari vagy gazdasági foglalkozásra fel lehet használni. Akik tehát iparos inasnak hajlandók felvállalni egyet-kettőt e gyermekek közül, nemes szándékukat jelentsék Frank Tivadar városi fogalmazónak a polgármesteri hivatalban. Megjelent az anyag- és árukészletek felvételéről szóló rendelet. A Budapesti Közlöny március 16. száma közli a pénzügyminiszter rendeletét, amely az ipari és kereskedelmi vállalatok, üzletek és üzemek anyag- ős árukészleteinek felvételét rendeli el. Ez az összeírás «vagyon- váltság összeirási iveken» történik, amelyeket a városi és községi közegek Kézbesítenek az ipari és kereskedelmi vállalat, üzlet és üzem , tulajdonosának. Ezen az ivén minden iparos és kereskedő, ideértve a bizományi és beraktározási vállalatok tulajdonosait is, 1921. április 30-ig vallomást köteles tenni anyag és árukészletéről, továbbá vállalati, üzemi berendezéséről és ingó felszereléséről. Vallomást kell tenniök úgy a természetes, mint a jogi személyeknek, a közkereseti és betéti társaságoknak is. A belföldi részvénytársaságok és szövetkezetek nem tesznek vallomást. Az össze- írási iveket a községi elöljáróságok kézbesítik. A rendelet szerint a kézbesítés elmaradása nem mentesít az adatszolgáltatási kötelezettsége alól, tehát aki össze- írási ivet nem kap, köteles ezt az elöljáróságtól kérni. Az ipari, gyári és kereskedelmi vállalatok üzletek és üzemek tulajdonosai a kérdőív első részének kérdőpontjaira adnak választ. Felelni kell itt arra, hogy ha az anyag- és árukészlet 1920. dec. 31-én tűzkár ellen biztosítva volt, melyik biztosítóintézetnél és mily összegben volt biztosítva, továbbá mi a kötvény kelte és száma? Ha az anyag és árukészlet 1920. dec 31-én egyáltalában nem, vagy csak részben volt biztosítva, mennyi volt a legutolsó mérlegkészítéskor felvett leltárban az anyagok és árúk összes értéke, és ez a felvétel mikor történt? Ha az anyag és árukészlet 1920 december 31-én tűzkár ellen biztosítva nem volt, és az 1920. üzleti évről áruleltár nincs, mennyi az 1921. április 1-i állapot szerint az áruk jelenlegi érteke. Ha az anyag- és árukészletekkel együtt a berendezés és ingó felszerelések 1920. december 31-ón nem voltak tűzkár ellen biztosítva, felelni kell arra a kérdésre is, hogy mennyi a berendezéseknek és felszereléseknek a jelenlegi értéke. Ha a vállalatnak, üzletnek az összeírás helyén kívül másutt is van fiókja, raktára, telepe stb, fel kell sorolni az ezekben levő anyagi és árukészletre, illetve berendezésre és felszereiére vonatkozó adatokat is. Be kell végül jelenteni azokat az anyagokat, árukat, berendezéseket és felszereléseket is, melyek a tulajdonos üzletein, raktárai«, stb. kívül máshol, pld. vasutaknál, közraktárakban stb. tárolnak. A rendelet szerint nem kell leltárt felvenni az esetben, ha az anyag- és árukészlet 1920. december 31-én tűzkár ellen, biztosítva volt, vagy ha a legutóbbi (1920.) üzlet mérlegének készítésekor az anyag- és árukészletről leltár vettek fel. Minden egyes fióküzletről, raktárról, telepről, a fióküzlet stb. helyén külön össze- írási ivet kell kiállítani. Az az üzlettulajdonos, aki főüzletének és fióküzleteinek, telepeinek, raktárainak, anyag- és áruk üzletét, berendc zését, stb. egy biztosítási kötvényben biztosította, vagy egy leltárban vette fel, az összes adatokat a főüzlet összeirási ivében tünteti fel. A fiókok, raktárak stb. helyein kiállított kérdőív vonatkozó kérdőpontjait üresen hagyja, a jegyzet rovatba pedig beírja, hogy az adatokat melyik kérdőíven tüntette fel. Elveszik-e a borkészlet húsz százalékát? Az utóbbi hetekben az a hír ütötte fel Gyöngyösön a fejét, hogy a pénzügyminiszter a borkészletekre is ráteszi a kezét és 20°/o-ot az állam javára lefoglal. Több gazda — mint halljuk — e hir hatása alatt Gyöngyösön is olcsó áron eladta a borát. Bozsik Pál dr. képviselő magát a pénzügyminisztert kérdezte meg e hír valódisága felől. A pénzügyminiszter azt üzente a gyö*- gyösi bortermelőknek, hogy e hírből egy szó sem igaz: a bortermelők borát nem fogja bántani. Husvét után fog benyújtani a pénzügyminiszter egy törvényjavaslatot, melyben kifejezetten borkereskedők borkészletének bizonyos kis hányadát lefoglalja, a bortermelőket azonban e rendelkezés nem érinti. Kántorválasztás. A Kőczián Elemér tragikus halálával megüresedett alsővárosi róm. kath. kántori állást most töltötte be Gyöngyös város képviselőtestülete, — mint kegyur. Pályázott öt képesített kántortanító. Fehér Dezső pálóczi kántort választották meg. Kéményt seper — sonkát lop. A padlásoknak a titkát ki is ismerné jobban, mint a kéményseprő? Sütő András 20 éves kéményseprő-segéd nem annyira a mesterségére fektette a fősúlyt, mint a körültekintésre. A Hold-utca 30. szám alatt feltűnt neki egy pirosra füstölt sonka, egy pár oldal szalonna és még egyéb rövi- debb, hosszabb apróság. Rögtön késze« volt a tervvel s este már végre is hajtotta, amit gondolt. A létrája segítségével fölmászott a padlásra és minden elvihetőt a hátára pakolt. A lopott holmikat azutá» dladta Miskolczon. A kapott pénzből vett magának aranygyűrűt, élt úri módon két napig, jótékonycélra adott 200 koronát é« hazatérve a kirándulásról, önként jelentkezett a rendőrségen. A rongyos bankjegyek beváltása. Tudomásunk szerint a rongált, vagy hiányos postatakarékpénztári pénzeket (10 és 20 K), a közforgalomban nem akarják egymástól elfogadni, holott azok a rendea értékkel bíró pénzek, csak az esetleg hiányzó rész értéke vonatik le. Miért is saját érdekükben figyelmeztetjük az adóz* polgárokat, hogy a fenti pénznemeket, ha csak kopottak, teljes értékben, ha pedig
