Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-03-12 / 58. szám
Ara 2 korona. Eqer, 1921. március 12. szombat. XXVili, évi. 58. sz. Előfizetési dijak postai szállítással! Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. évre 120 K. -- Egg hór* 40 K. POLITIKAI NÄPILÄ Főszerkesztő: BBEZNÄY IMBE. Felelőssze’rkesztő: BÄRSY KÁROLY P. Szerkesztőség; Eger, Licewm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda, dr. Telefon szám 11. Zuhannak az árak. Ügy látszik az «olcsósági hullám« első fodra megérintette Csonka-Magyarország ínséges földjét. Napról-napra újabb áresésekről kell beszámolnunk. A múlt héten tartott füzesabonyi vásáron az élőállat ára 40—45 százalékkel esett s mindamellett lanyha volt a kereslet. Ennek természetes köveí- kezményeképen esnek a húsárak s általában az élelmicikkek árai. Mint jelentéseink mondják, az élelmi- cikkek árának zuhanása országos jelenség és tünetek mutatkoznak, hogy jelentkezik a Hegedűs Loránd által beígért pénzszűke is. Általában megcsappant a vásárlási kedv, sőt egyes cikkeket valósággal bojkottéi a közönség, mi elsősorban a pénzhiányra vezethető vissza. Ügynökök lótnák futnak, erőszakolják árúikat a kereskedőkre. Ebből nyilvánvaló : csak napok kérdése, hogy az ipari cikkek árai is meg- indúlnak — lefelé. A világpiacon, főleg Amerikában, mérhetetlen fölösleg mutatkozik mindenben. Szinte lihegve kínálnak mindent, a kereslet pedig a lehető legcsekélyehb. Nem tudhatni, igaz-e, de mindenesetre jellemző az a híradás, hogy egyik amerikai tröszt inkább megsemmisítette árukészletét, minthogy annak piacrá dobásával előidézze az árak hirtelen zuhanását. A valuták különbözősége, melyet — régen tudjuk — mesterségesen idéztek elő: most kezdi istenigazában megboszulni magát. Régen tudjuk, hogy a magyar valutának erőszakos elnyomása csak börzemanőver, csak praktikázás. Ennek nincs más célja, csak az, hogy bennünket a békeszerződés rettentő paragrafusain kívül, más úton is kiuzsorázhassanak. Mondjuk meg nyíltan: az antant pénzügyi politikája volt ez. Leszorítani a legyőzött államok valutáját s igy kizsákmányolni. Csak egy kicsi, de jellemző esetet hozunk fel: Karácsony előtt Budapestről szállítottak Amerikába gyermek- játékokat, mert a dollár igen magas állásánál fogva, még a szállítási költségeket beszámítva is olcsóbba került a gyermek- játék Budapesten, mint mondjuk New- Yorkban. Ben Blumenthal 40,000 dollárért, potom árért, megvetne a Vígszínházát s ha valamelyik jókedvű amerikai milliárdosnak az a pokoli ötlete támadt volna, hogy szőröstől-bőröstől megvásárol, s gyarmatává tesz bennünket, ennek semmi zsebbevágó lényeges akadálya nem lett volna. A leszorított valutájú államok nem tudnak vásárolni, hisz’ az exportáló államok természetesen a saját, esetleg éppen aranyvalutában való fizetést .kívánnak, így aztán, hogy importszükségleteinket némileg fedezzük, visszatértünk a inai közgazdasági életben oly kezdetleges kompenzációs kereskedelemre: az árút árúért, portékát portékáért cserélő üzletkötésekre. Ennek tarthatatlansága pedig nyilvánvaló, ha meggondoljuk, nogy a kompenzációs üzletek lebonyolítása menynyi adminisztrációval, ellenőrzéssel, jogvitával jár, mily- nehezen hajthatók végre. Annyira, hogy csakis nagy tőkéjű vállalatok, sőt elsősorban az állam képesek rá, ami monopóliumokat, kiviteli egyedárű- ságokat szül, mint azt hazánkban tapasztalhatjuk. A kitűnő valutájú Sweicz panaszkodik, hogy nem látogatják az idegenek Teli országának természeti szépségeit. / Amerika több üzemet kénytelen volt beszüntetni s munkásait elbocsátani. Nem vették, nem tudják venni iparcikkeit. Sőt Csehországból is nagyarányú munkáselbocsátás hire érkezik. A csehországi gyárak már bizományba is hajlandók adni árúkat! Vannak üzletkötések, melyeknél a pár héttel ezelőtti árajánlatokkal szemben 50—60%-os árkülönbözetek mutatkoznak. A külföldi cégek ezért elmennek az előzékenység legvégső határáig, amit a szo- liditásáról nem előnyösen ismert magyar kereskedelem néha nem egészen fair-ül használ ki. Mindehhez járul a belső konszolidáció megszilárdulása, a kijeié egyedül ható erő és fegyelem mutatása. Ennek következménye elsősorban a világkereskedelemben érezhető: az irántunk való bizalom megerősödésében. Nyilvánvaló tehát, hogy az ántánt pénzügyi manővere csütörtököt mondott. A közgazdasági élet vastörvényei elismertetést és érvényesülést követelnek, nyilvánvalóvá tévén, hogy papiros intézkedésekkel, manőverekkel nem lehet a közgazdasági életnek még a világháború által elzsibbasztott lüktetését sem megbénítani. Nem lehet az egészséges óletösztön nyílvánulásait elnyomni; nem,-— legke- vésbbé a világpolitikában nem! A forrongó erők kitörnek és hangos szóval követelik jogaikat. Nincs tehát ok a kétségbeesére. Csak még egy kis türelmet, csak még .egy kis kitartást! Az igazság először a közgazdasági életben talál utat, hogy a logika törvény- szerűségével, törjön előre a politikában is. Már a múlt héten a bécsi tőzsdén l-45 volt a budapesti kifizetés, mig az osztrák bélyegzésit koronát 0'90-el fizették. Nem is oly régen még megfordítva állt a dolog! Ennek megfelelően a magyar értékek ugrásszerűen emelkednek az értékpiacon s a magyar iparvállalatok papírjai a beavatott körök tippjeivé váltak. Pénzünk rohamos javulását, még nagyobb pénzszűkét és árzuhanást várhatunk a pénzkicseréléstől s azoktól a pénzügyi műveletektől, melyeket Hegedűs pénzügyminiszter végre fog hajtani. Ezek azonban — hangsúlyozzuk — égy magukban nem fognak bennünket az ígéret földjére vezetni. Az amerikai nagy háború után 14 évig volt érezhető a nagy gazdasági nyo- mottság. A modern, lüktető közgazdasági élet, az államok szoros egymásrautaltsága, a termelés komplementáris volta nem tűr ilyen hosszú bénulást. Friss vér ömlik szét a közgazdaság életerein, gyógyulnak a háború ütötte sebek. Szabad l°gyen még égj — szerintünk igen fontos — szempontra figyelmeztetni. Pénzügyi elszigeteltségünk, sőt bizonyos tekintetben politikai elszigeteltségünk és megcsonkittatásunk: nem járt I minden haszon és kedvező eredmény nélkül. Igazolásául a régi mondásnak: ninI csen kár haszon nélkül. Kényszerülve voltunk eddig nem kedvelt iparágak művelésébe fogni. Nem tudván megfizetni a drága külföldi árút, magunknak kellett azt előállítanunk. Kifejlődtek tehát eddig ismeretlen i iparágak, vagy az eddig elhanyagoltak alaposabb művelésben részesülnek. Figyelmünk ráterelődött Magyarország nagy természeti kincseire, latens tartalékaira, melyekről a oőség idejében tudomást is alig vettünk. Egerben és Eger környékén fényes példáit látjuk a produktiv munka ^megindulásának. És ha szabad egy köz- gazdasági cikk keretében politizálni: kifejlesztette bennünk — legalább is a jobb hazafiak lelkében — az együvétartozás, a le nem mosolygott hazafiság érzését, az irredentizmus gondolatát. Még egyszer hangsúlyozzuk: nines ok a kicsinyhitű csüggedésre ! Azzal minden józan gondolkodó tisztában volt, hogy ez a mesterséges pénzügyi elnyomás soká nem tarthatja magát. Hisz’ az u. n. Zürich-i jegyzés befelé, miközöltünk soha sem volt tényekben, csakis I papiroson irányadó. Ha valóságban irány- j adó lett volna, akkor egy tojás ára száz magyar korona volna, mert hisz’ a tojás | tucatja Londonban tizenkét shillingbe ke- I rül, ez pedig kereken ezerkótszáz koro- I nát jelent! Konszolidáció, munka, többtermelés, kitartás! Erre van szükségünk. Félre a jelszavakkal, pártviszályokkal, egyéni tör- tetésekkel. Félre az osztályok és embertársaink gyerekes gyűlöletével. Kezdjük meg az építést a romokon! Dr. B. K. A közutak ügye, — Az útadózás új rendje. — Még ez ér folyamán lényeges javulás áll be köz- utaink állapotában. Hosszú idő óta nincs törvényhatő- ! sági közgyűlés, nincs közigazgatási bizottsági ülés, melyen hangos panaszok ne merülnének fel közutaink állapota miatt. És méltán, mert hisz’ a közutak már csaknem járhatatlanokká váltak. Itt nem | egyéni érdekekről van sző, hanem igen fon- I tos közérdekről: a közforgalomról. Bármily súlyosak legyenek is hazánk ■ anyagi viszonyai, itt sürgősen segíteni | kell, mert ha a segítség késik, megáll az | ország vérkeringése : a forgalom. Az illetékes tényezők részéről sok | ígéret hangzott már el s a jóakarat kétségkívül meg is volt, de a kellő anyagi erő hiánya miatt valamennyien arra a következtetésre jutottak, hogy jelentősebb ; változás csak az új útadózási törvény j életbelépésétől várható. Az új törvény : az 1920. évi XXVII. törvénycikk, sőt annak végrehajtási utasítása is megjelent már, s vármegyeszérte íeieoreat az éraemoaes, nogy vájjon - nyűjt-e módot és lehetőséget az új törvény úthálózatunk rendbehozására, járhatóvá tételére ? Lapunk munkatársa fölkereste Jermy
