Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-03-12 / 58. szám

2

Sándor műszaki tanácsost, az egri államépítészeti hivatal főnökét, akitől a következő tájékoztatásokat kapta :

Az új törvénynek kettős alapelve van : Az egyik, hogy a közutak jókarba helyezésénél csak a forgalmi fontosság lesz az irányadó, a másik az, hogy az útadóból és közmunkából befolyó jövedelem az állami közutak kivételével, bármely közút szükségletére felhasználható.

A végrehajtási utasításban (a fenti kettős cél elérése érdekében) a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a községi közlekedési (vicinális) közutak törvény hatósági kezelésbe veendők, anélkül, hogy közúti jellegük megváltoznék. A törvény- hatósági és vicinális közutakra vonatkozó kimerítő és együttes költségvetési előirányzat már a folyó évre is elkészí tendő. Az útadó 1920. január 1-től kezdődően az eddigitől eltérő módon százalékban vetendő ki a folyó állami egyenes adózás alapján. A százalék nagysága a szükségnek lesz megfelelő. A kézi és igás útadó minimumok kivetése teljesen elma rád. A községi közmunka mérvét az új törvény nem változtatta meg.

A közmunka váltság-árának megállapítása a törvényhatósági bizottság hatáskörébe -tartozik. A váltságár a helyi napszámbéreknek megfelelően állapítandó meg. A géperejű járóművek, gőzekék, emelőgépek, stb. összeírandók és egy igás fogathoz viszonyított teljesítő képességükhöz mérten, ugyancsak megrovandók közmunkával.

Minden egyes község legalább egy úttal bekapcsolandó az általános Úthálózatba.

A természetben lerovandó közmunkára nézve az alispán, az államépítészeti hivatal meghallgatásával, megállapítja azt a munkamennyiséget is, melyet egy kézi és igás napszámnak teljesíteni kell

Mindezek folyományaképen az állam építészeti hivatal által kezelendő vármegyei úthálózat 576-194 km. törvényhatósági, kereken 190 km. vicinális s mintegy 24 km. községi közútból fog állaui ; ősz- szesen kereken 790 km. hosszúságban.

Az ezen úthálózatra vonatkozó f. évi együttes költségvetési előirányzat munkában van és a végrehajtási rendelet által teremtett új viszonyokkal összefüggő tetemes adatgyűjtés ellenére, előreláthatóan április hóban letárgyalható lesz.

Általában véve az utadózással járó teherviselés az uj törvény alapján igazságosabb lesz. így pl. az utakat erősen rongáló gépjáróművek megadóztatása révén.

Jelentős újításnak tartom, hogy ezentúl az egész úthálózat fenntartásának ügye az államópítészeti hivatal hatáskörébe tartozik, minek következtében ezen ügykör intézésében műszaki sz inpontból nagyobb egyöntetűség várható.

Várható továbbá, hogy az útadószázaléknak a szükséghez képest történő megállapítása révén valóban rendelkezésre fognak állni azok az anyagi eszközök, melyekre az úthálózat jókarban tartására szükség lesz. Az anyagi erő azonban egy magában nem elégséges. Ezt kellő irányítás és vezetés mellett fel is kell használni. A szakszerű vezetés és fokozott ellenőrzés a műszaki személyzet gyarapítását teszi szükségessé, mert a jelenlegi létszám mellett az uj rendelkezések a hivatal személyzetére emberfeletti munkát rónak.

Az elkövetkező nagy munkához a vármegyei munkaerő nem elégséges, miért is katonai munkásosztagok alkalmazására lesz szükség. Ebben az ügyben a szükséges tárgyalások folyamatban vannak. A törvényhatósági közutak jókarban tartásához szükséges 19.760 köbméter kavics kiszállítására a közigazgatási bizottság már megadta az engedélyt.

Hogy mindezek alapján mikorra várható az uj intézkedések látható eredménye, az pontosan meg nem állapítható, mert ez az államépítészeti hivatalon kivül fekvő körülményektől is függ. A hivatal

KG KI *\EFUJ3A'i.

mindent elkövet, hogy a kőtermelést, a kavics kiszállítását, valamint annak a helyszínen való feldolgozását a lehető legrövidebb idő alatt bonyolítsa le.

Miután azonban igen nagy tömegű anyag beszerzéséről, szállításáról és szakszerű felhasználásáról van szó, az utak karbahelyezése meglehetős hosszú időt vesz igénybe. Remélhető azonban, hogy a személyzet kiegészítése s a munkásosztagok kérdésének kedvező elintézése után, megfeszített munka árán, a legforgalmasabb közutak oly karba lesznek helyezhetők, hogy azokon a közúti forgalom akadály nélkül lesz lebonyolítható. Az utak átépítéséről egyelőre — sajnos — szó sem lehet, legfeljebb csak azok járhatóvá tételéről, még pedig az év folyamán.

Törvényjavaslatok.

Ismerteti Or. Nagy János.

A dohány csempészet és visszaélések ellen is egy újabb törvényjavaslatot nyújtott be a miniszter. E törvény szerint mindenféle dohány és dohánygyártmánynyal elkövetett visszaélés, csempészet után az illetéket 500 gramm súly szerint a régi 80 krajcárról 100 koronára, mely négyszeresétől egész tízszereséig felemelhető. Sőt az 1920. XV. törvényt, vagyis a botbüntetést is rászabja a javaslat.

A törvényjavaslat azért foglal magában oly szigorú intézkedéseket, mert a dohánycsempészet és más visszaélések milliókkal károsították meg az államot. A régi törvény által megállapított csekély bírságot ugyanis mindenki könnyen lefizette a nagy haszonból, amelyet a csempészésből nyert. A miniszter a dohány- termelők termelési kedvének fokozására a folyó évre a 'beváltási árakat emelte, azonkívül holdanként 500 korona jutalmat ad, minőségi prémiumot nyújt 200, 150 koronás tételekben mázsánként. Ha végül a búza ára 1921-ben 800—1000 korona lenne, akkor a beváltási áraknak 10°/o-át, ha a búza ára 1000 koronánál nagyobb lenne, akkor a dohánybeváltási áraknak 20°/o-át fizeti még mint árkülönbözeti pótlékot.

HÍREK.

Eger, 1921 március 11.

Személyi hír. Dr. Bobory György főispán és Isaák Gyula alispán tegnap d. u. hazaérkeztek Budapestről, ahol, mint megírtuk, a földreform ügyében jártak.

Új főesperes. A Dobrányi Károly elhúnytával megüresedett patai főesperes- ségre érsekfőpásztorunk Matüszka Mihály esperest, pásztói plébánost nevezte ki főesperessé.

Helyettesítések. Okolicsányi Imre főszolgabíró a Zahorszky Sándor halálával megüresedett ’hasznosi körjegyzőség teendőivel Lampe Jenő hatvani segódjegyzőt bízta meg, ki ezt az állását már el is foglalta a napokban. — A m. kir. államrendőrség hatvani kirendeltségének vezetésével Révász József négy heti szabadságának tartamára a miskolci rendőrkerületi kapitányság Passuth Ferenc menekült eperjesi főszolgabírót bízta meg.

Ä Katolikus Kör utolsó kulturdél- utánja f. hó 13-án, vasárnap lesz. Kezdete délután ‘/a6 órakor. Veszprémy Dezső főgimnáziumi igazgató fog beszélni a Szabadságharc költészetéről. Popini Nándor, bankigazgató cimbalomjátékával fogja gyönyörködtetni a közönséget. Dr. Liman Emil pénzügyi titkár és felesége, kiknek művészetét már ismeri Eger város közönsége, ének, illetve zeneszámmal szerepelnek. Barsy Károly dr., Shakespere «Julius Caesar»-jának egy jelenetét adja elő, az összes szereplőkkel.

Az egri áll. főreáliskola Segélyző Egyesülete f. hő 13-án (vasárnap) délelőtt

Víll-kor az intézet rajztermében (I. emelet) közgyűlést tart, melynek tárgya: a tisztikar újjászervezése, alapszabálymódosítás, a segélyezés érdekében szükséges teendők megbeszélése. —

A közgyűlés után (körülbelül 11 kor) szülői értekezlet lesz, melyen az igazgató az uj Rendtartásnak, főleg a házi felügyelettel kapcsolatos intézkedéseit fogja ismertetni.

E gyűlésekre a Segélyző Egyesület régi tagjait, a belépni szándékozókat, különösen pedig a szülőket és szállásadókat, nemkülönben az iskola munkája iránt érdeklődőket ezen az úton hivjuk rneg s kérjük szíves megjelenésüket. — -Az áll. főreáliskola igazgatósága.

Az Egri Katolikus Legényegylet921.

évi március hó 13-án d. u. Va6 kor rendezi VII. kultúrdélutánját, melyet a márcusi nagy eszmék ünneplésének szentel. Műsor:

1. Himnusz. Énekli az egyleti énekkar.

2. Talpra magyar! Szavalja: Radler Lajos.

3. Ünnepi beszéd. Tartja: Dr.Óriás Nándor, jogakadémiai tanár. 4. A balzsam. Szavalja : Csipke Józs.ef. 5. Az összeesküvők. Irredenta színmű 1 felv. Szereplők: Tóth Imre, Lukáts Katóka, Tóth Pisiuka, Füsztor János, Kánya Nándor, Kristóff Ferenc,.Kiss Mancika, Kiss Győző, Elek Miklós. 6. Legény- egyleti induló. Énekli az egyleti énekkar. Kötelező belépődíj nincs.

Erdei iparvasut-vonalra előmunkálati engedély. A Borsod—hevesi erdőipar részvénytársaságnak a mátra—kőrösvidóki egyesült helyi érdekű vasutak Mátraballa állomásától kiindulóan Ivád, Pétervására, Bükkszenterzsébet és Tarnalelesz községek érintésével a Lelesz patak völgyében, az ottani erdőségekig vezetendő keskeny nyomtávolságú, gőzüzemű, saját használatú erdei iparvasutvonalra az előmunkálati engedélyt a kereskedelemügyi miniszter egy évre megadta.

Ä sörbojkott Egerben. Az egri vendéglősök, szállodások, kávésok és korcs- márosok folyó hó 9-én tartott közgyűlésen kimondották, hogy csatlakoznak a budapesti kartársak távirati felhívása folytán, az ő határozatukhoz és üzleteikben a sört bojkottálni fogják mindaddig, mig a sör- kartel fel nem oszlik és a gyárak a sör árát lejebb nem szállítják. Felhívja tehát az elnökség a meg nem jelent kartársakat és az összes csemegekereskedőket, hogy a bojkotthoz csatlakozzanak. Schwartz József elnök.

A gazdasági munkaszükséglet az egyes gazdaságok által elsősorban a helybeli munkásokból fedeztessék. Az

elmúlt gazdasági évben szerzett tapasztalatok szerint igen sok gazdaság, a tavaszi és őszi munkák elvégzésének biztosítása végett, nagyobb számban szerződtetett az aratási és cséplési munkálatok lekötése mellett más vidékről való sommás munkásokat.

Ennek következtében a Lginesszebb- menő hatósági beavatkozás dacára az 1920. évi aratási és cséplési munkálatoknál a helybeli gazdasági munkások részére sok esetben csak igen nehezen volt munkaalkalom biztosítható, sőt több helyen a munkások aratás nélkül maradtak.

Ennek megakadályozására a földművelésügyi min. felhívta az alispánt, hogy a rendelkezésre álló minden eszközzel hasson oda, hogy a termelés zavartalansága érdekében a törvényhatósága területén levő gazdaságok az 192-1. évi gazdasági munkálatokra, — beleértve az aratási és csép- lési munkálatokon kívül a tavaszi és őszi mezőgazdasági munkálatokat is, — hacsak ez méltányos feltételek melllett, illetve a gazdaságok érdekeinek különö« sérelme nélkül lehetséges, elsősorban helybeli, illetve amennyiben a munkásszükséglet helybeli munkásokból fedez-« hető nem lenne, a gazdaságokkal szomszédos községek gazdasági munkásait szerződtessék.

Az egri Vagyonmentőben tavaszi cikkek és mindennemű ipari termékek,