Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-03-10 / 56. szám

Ára 2 korona Ea<?r. 1921 március 10. csütörtök. £XXVIII. évf. 56. sz. Előfizetési dijak postai szállítással ( 8 POLITIK Hl NAPILAP. Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. i Főszerkesztő: BfiEZNHY IMRE. Negped évre 120 &. — Egg hóra 40 K. — fi Fele^ősszeirkesztő: BÄRSY KÁROLY dr. Szerkesztőség: Eg-ír, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi agomd-i. Telefon szám 11. Néhány szó a többtermelésről. A hevesvármequei qazdaközönséq figyelmébe. Hazánkban .a legutolsó pontos statisz­tikai kimutatás, az 1911. évi adatok szerint l»űza 6,051.426, tengeri 4,375.851 kát. hol­don, Hevesmegyében pedig bxiza 126.179 és tengeri 39.78*8 kát. holdon termeltetett, vagyis az ország szántóföldi területének 46%-a s megyénk szántóföldi területének 49°/«-a volt ezen növényekkel bevetve, ízen területen Hevesmegyében átlagban 6-8 mm. búza és 8‘5 mm. szemes kukorica termett, mivel pedig az 1911-f esztendő közepes gazdasági évnek mondható, kisebb eltéréssel ezen termések megyénkben át­lag közepesnek mondhatók. Ha most ezen átlagtermést összehasonlítjuk a nyugati államok terméshozamával, amelyeknek pedig talaja a mienknél silányabb, de gazdasági kultúrája fejlettebb, szomorúan állapíthatjuk meg, hogy bizony nemcsak a búza, hanem a kukorica termelés terén is túl vagyunk szárnyalva és az elért ter­méseredményeink korántsem kielégítők. , Szakférfiaink már jó 10 évvel ezelőtt megállapították ezen jelenséget, reá is mutattak erre cikkeikben, de bizony sza­vuk a boldog esztendők korszakáb’ah a pusztába kiáltó szavaiként hangzottak el. A háborúnak kelleti eljönnie a maga ezer­féle nyomorúságával, hogy ébredésre és látásra bírja a gazdaközönség kpzönyös, nagy rétegeit. Többtermelés lett a jelszó. Mindenütt. Ez hangzott szóban és írásban, a gyakor­latban azonban a termés mind kisebb s kisebb lett. Miért? Mert már a nyugati államok mezőgazdasági fejlődésének pél­dája megmutatta, hogy az egyes gazda­sági növények hozamának számottevő nö­vekedése, az igazi többtermelést akkor ér­ték el, amikor azoknak a növényeknek nemcsak jobb életfeltételeket, jobb növe­lést, trágyázást biztosítottak, hanem ami­kor a régieknél jobb, bővebben termő uj fajtákat állítottak elő, tenyésztettek ki. Már pedig nálunk a háborúban sem a kellő trágyázást, növelést nem adhattuk meg kulturnövónyeinknes:. Sem pedig nem szerezhettük be külföldről a kitenyésztett, nemesített, többtermelő növények vető­magjait. És ez — végeredményében jó is volt így, mert a szükség arra kényszerí­tette vetömag-neinesítőinket, hogy ne a kölföldön kitenyésztett és hozzárik beho zott növények magvait honosítsák meg nálunk s terjesszék el, hanem igyekezze-'- aek a mi meghonosodott növényeink kö­zűi a mi viszonyainknak megfelelő, leg­jobb növényfajtákat kikeresni, kitenyész-, feni és elszaporítani. Gazdatársaimnak nem szükséges bővebben fejtegetnem a két eljárás közötti különbséget, hiszen jól tudjuk, hogy sok külföldön bevált fajtát — főleg tengerit — mi nem használha­tunk, csak azon egyszerű okból, mert ko­rán beérni nein tud s a mi éghajlatunk alatt legtöbbször elfagy. Hála hazafias és fáradságot nem íb- naerő növénynemesítőinknek, kiknek nagy tudás, erős küzdelem és laukadást nem ismerő kitartással sikerűit végre, jófor­mán minden fontosabb növényt a sajá­tunkból tökéletesíteni, ellentállőbbakká és többtermőkké tenni és a nemesített faj­tákból annyi vetőmagot előállítani, hogy munkájuk eredménye immár a kisterme­lők gazdaságaiba, az általánosságba is bevihető lett. Termésünk fokozására a kipróbált és bevált fajták vetőmagja a legcélszerűbb és leggyorsabb eszköz, mert a gyakorlat­ban is jónak bizonyult magot elszaporitás után kézről-kézre adják a termelők, ez, mint a futótűz, szinte önmagától a leg­szélesebb rétegekre is kiterjed s ezzel hir­telen emeli a hozamot. Ez a növényneme­sítésnek a legnagyobb értéke és legfon­tosabb jelentősége, mert szemléltetővé teszi az eredményt, beviszi a tudást a gazdakö­zönségnek éppen azokba a rétegeibe, ahová az a szakközleményekből elhatolni csak nehezen képes. Egyik gazda meglátja a nemesített mag eredményét társánál, meg­szerzi tőle a jő magot, majd tovább adja kézről-kézre, inig nem az egyszer csak az egész vidéken elterjed s annak az egész vidéknek meghatványozza a termését. így terjedtek ^el a háború alatt me- gyeszerte a különböző nemesített bűzaféle- ségek. Az állami vetőmag kiosztás keretén beiül a vármegyei gazdasági felügyelőség lehetőleg arra törekedett, hogy bőtermő, nemes kalászos (búza, árpa, zab. stb.) vető­magvakat biztosíthasson a köztermelés részére s hogy ezen törekvése nem volt sikertelen, azt majd a legközelebbi évek s a szabad forgalom fogják igazolni. Hogy pedig a megkezdett akció kiszélesittessék, a felügyelőség a kukorica termelésnek javítását is felvette programmjába s e célból az grszá<í egyik kiváló inaírneme- sítőjétől nagyobb mennyiségű, bőtertno, kukorica magot kötött le a megyei ter­melők részére, melynek kiosztása már megkezdődött. (Utalványok, utasítások és feltétetek a Hevesvármegyei tn. kir. gaz­dasági felügyelőségnél, vármegyeháza, sze­rezhetők be.) Oly kukoricafajta elterjesz­téséről van szó, amely a növénykisérleti állomás feljegyzései és az ellenőrző kísér­letek tanúságai szerint az egyéb jő tulaj­donságuk mellett, mint a koraérés, (érési ideje szeptember közepe), nagy % szem- hozam, (csutka 14%. szemhozam 86V»), erős lombozat, bővebb tápanyag tartalom mel­lett a kisgazdák kezén is kát. holdanként 250—350 kgr.-al nagyobb termést hozott, mint az ellenőrző parcellákon elért hazai fajták bármelyike. A gazdaközönség érdekében áll tehát, hogy kísérletet tegyen s a tudomány által elért eredményt a saját maga, illetve a köz javára fordítsa. Perlaky Elemér, m. kir. gazdasági felügyelő A Szociális Missziótársulat közgyűlése Kedden délután tartotta tisztújító közgyűlését az egri Szociális Missziótár­sulat. A közgyűlésen jelen volt Szmrecsányi Lajos dr. érsekfőpásztor, Csekó Gábor pápai praelátus, Isaák Gyula alispán, Kriston Endre apát-kanonok, P. Bangha Béla £. J., Puchlin Lajos vin. főjegyző, Kálnoky István dr. h. városi főjegyző és nagyszámú hdlgyközönség. Isaák Gyuláné, elnök, bensőséges sza­vakkal nyitotta meg a közgyűlést, majd átadta a szót Puchlin Lajosné alelnöknek, ki felolvasta részletes, a női lélek meleg­ségével fogalmazott évi jelentését. Az egri Szociális Misszió Társulat 1920. év kezdetétől inai napig tartott mű­ködésében már is változatos és intenzív munkásságra tekinthet vissza. Részt vett a város minden hitéleti, jótékonysági, tár­sadalmi mozgalmában s ma már számot­tevő helyet vívott ki. Sok könnyet törölt le, sok fájdalmat enyhített a Társulat s anyagiakban mégsem szenvedett hiányt. Beszámol a jelentés Schlachta Margit missziós nővér nemzetgyűlési képviselővé választásáról. I A szegényügyi szakosztály minden hónapban ülést tartott. A Társulat kezde­ményezésére szép összeg gyűlt össze az egri helyőrség zászlajára s ennek méltó befejezése volt a múlt év szeptember 1.-én tartott zászlőszentelési ünnep. A Társulat helyiségében jönnek össze az Egerben tartózkodó német leányok. 96 szegénye van a Társulatnak, kiket anyagiakkal é» lelkiekben segítenek. Több iskolás gyer­meket tandíjjal és tankönyvvel láttak el. A Katolikus naggyűlésen 48 szervezet, köztük az egri is képviseltette magát. Hálásan emlékszik meg a jelentés Szmrecsányi Lajos dr., érsekfőpásztorrcl, a4d pénzbeli és természetbeli adományai- í yal lehetővé tette a Társulat karitativ I munkáját. A Misszió szociális kurzusát állandóan nagy közönség látogatta. Ka­rácsonyi segélyként 35,000 koronát osz­tottak ki, nem tekintve a számos termé­szetbeli .adományt. (Sajnos, az antant- missziók segélyei nem tudnak Egerig el­jutni) Rósztvesz a Társulat a városi gyer­mek «édelmi bizottságban, valamint be­folyik a városi szegénykataszter összeállí­tásának munkálataiba is. Az amnesztia-rendelet szellőmében ki­fejtendő fogházlátogatási munkát is a Misszió tagjai végezték. A faültetési akció — sajnos — nem részesült kellő felkaro­lásban. A tagok száma 486. A tagdijakat 30 koronára kellett felemelni. Bevétel volt 1920 ban 158,473 K., kiadás 127,715 K. A nagy figyelemmel hallgatott jelen­tés után a pénztáros beszámolója követ­kezett, majd a szegéuyiigyi, csecsemővédő, fogházmissziós szakosztályok vezetői ol­vasták fel jelentésüket. Az eddigi elnökséget és választmányt egyhangú lelkesedéssel újra megválaszt­ván, Bangha Béla Jézustársasági atya emelkedett szólásra. Az ő nagyszerű re-, torikai készségével szólott a nők karitativ munkájáról, Krisztus pélíjabeszédét az ir-, galmas szamaritánusról alkalmazva az irgalmasság gyakorlására. Mesterien ját­szott az érzelmek húrjain; zúgó taps ju­talmazta a lélekből fakadó és a lelkekhez szőlő beszédet. Isaák Gyuláné, elnök, köszönetét mondva a megjelenteknek, az ülést bei«- kesztette. űereszlcüy r ccsk ke^eszténu újságot olvasson!

Next

/
Thumbnails
Contents