Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-03-10 / 56. szám

$ 2 Tör vényj a vasiatok. Ismerteti Dr. Nagy János. A bortermelési adó. Ez az adó Eger bortermelőit köze­lebbről érdekli. Az eddigi literek után fi­zetett 14 fillért 84 fillérre emeli fel, mely­ből az állam 72 fillért, a bortermelő köz­ség 8 fillért, a többi községek 4 fillért kapnak. Tehát a bortermelési adó az ed­diginek hatszorosa lesz. Mi, bortermelő vi­dékről való képviselők, az öreg Bernát bácsi, Hegyalja képviselőjének vezetése alatt egyszerűen a napirendről akartuk levétetni ezt a törvényjavaslatot. De nem sikerült. A pénzügyminiszter támadásain­kat ügyesen verte vissza. Kimutatta, hogy most még kevesebbet kell a bortermelők­nek fizetni, mint azelőtt, mikor 14 fillért fizettek, mert a 14 fillér adó még akkor volt kivetve, mikor a bőreidére 4—6 ko­rona volt, tehát a 14 fillér adó a bor árá­nak 2-3°/o és 3•/*'/• a volt. Most meg a 84 fillér adó a 28—40 koronás boráraknak csak 2*/2°/o—3°/» a. Rámutatott továbbá a miniszter, hogy Németországban a bor árának 15°/«—20°/«-át fizetik adóba, Fran­ciaországban pedig az 1920. június 25-iki törvénnyel tízszeresére emelte az addigi bortermelési adót. ő csak hatszorosára emeli, pedig legyőzött ország vagyunk, neki pedig pénzre van szüksége, hogy terveit keresztül vigye. így a bortermelési adó­ból 100 millió állami bevételre számít. Ha már nem lehetett a napirendről ezt a törvényjavaslatot levenni, de enyhí­tettünk rajta. És pedig keresztűlvittük, hogy a termelő 3 hektoliter bor után csak a régi 14 koronát fizesse, a zsigerbor és lőre adómentes, ha a jég elveri, vagy más elemi csapás tönkreteszi valakinek a sző­lőjét, adóelengedésben részesül, ha a bor ára esik, akkor a miniszter rendeletileg köteles leszállítani az adót. Ezek között nekem két javaslatomat fogadták el. Súlyos rendelkezése a törvénynek, hogy mindenki, akinek birtokában, vagy őrizetében bor van egy hektoliternél több, az köteles a pénzügyi közegeknél beje­lenteni. Aki a bejelentést elmulasztja, vagy kevesebbet jelent be, azt az adó nyolc­szorosára büntetik. A mostani borkészle­tek után pedig literenkint 70 fillért kell befizetni annak, aki már az eddigi 14 fil­lér adót befizette. Aki még nem fizette f>e a régi adót, az 84 fillért fizet. Megpróbáljuk még a nemzetgyűlésen ezt a visszamenő adófizetést leszavazni. Igaz, hogy a pénzügyminiszter azzal fe­nyegetőzik, hogy lemond és ez előtt meg kell hajolni, mert különben az ország pénzügyileg elpusztúl. Intézkedik még a törvény arról is, hogy aki vámkülföldre adja el a bort, annak a befizetett adóból literenkint 72 fillért az állam visszatérít. A vízről. , Borissza emberek voltak elődeink, szent igaz! És az ivóvízzel nem sokat tö­rődtek. Érezzük is most ennek a kárát, mert nekünk nem futja, hogy szomjunkat csak borral enyhítsük, a víz pedig a tár- kányi vizen kívül alig iható. Igazán, ha zsebeim állapota engedné: magam is bú­csút mondanék az egri vizeknek (ne értsd az Irgalmas-félét), nem törődve a közmon­dással : bort innám és — vizet prédikálnék. De így még inkább szót emelek az egri közkutak ellen, melyek a változatos- * ság kedvéért vagy pihennek, vagy nem működnek . . . Vagy egy harmadik eshe­tőség is van: oly vékony sugárban adják a vizet, hogy — mint* tegnap megfigyel­tem a kútnál — egy nyolcvan éves anyóka hosszú élettörténetét beszélhette el, míg a kupája megtelt vízzel. Az egri közkutak igazán »regősö­ket« nevelnek ; élénkítik a hírszolgálatot; feleslegessé teszik a városi dobost s házi­asszonyainknak sárgaságot okoznak. Sze­gényeknek oly sok mérget kell nyelniük, míg Panni, Juli meg Mari türelmük rőzsá­EGRI NGTl’.j.G jával (a vízzel telt kupával) regéktől, hí­rektől, pletykáktól kóválygő fejjel haza­libegnek. — De vizet, afct keveset adnak közkutaink. Dehát mi ennek a vízszegénységnek az oka? A tárkányi források száradnak talán, vagy a dohánygyár vizet csomagol a dohány helyett, vagy végűi — ami leg­valószínűbb — a kutak rosszak?Nem tudom, hová forduljak, hogy segítsenek ez álla­poton, ha lehet. Kérem a hivatalos ura­kat : ne vegyék magukat körül —. mint hajdan a táblabírák a pipafüst-felhőkkel — az illetékességi hatáskör merev bástyái­val s hallják meg öreg fejem kérését, mert ezen a víztelenségen a mai pénzte­lenség idején segíteni igazán kívánatos volna. * * A belváros kútjai, pár kivétellel, mind a patak alatt elhúzódó víz-átnembocsájtó réteg felett meggyülemlett talajvízből kap­ják a vizüket. Ez a víz pedig, ha nem is találunk benne határozottan káros anya­gokat, — nem jó víz. Egy jó ital vizet kérünk szűkös ebédünk után. Hallgassák meg az öreg szavát annál is inkább, mert a borivók népes kara is hangosan zengi, hogy: «Vizet az öregnek«. HÍREK. Eger, 1921. március 9. Személyi hír. Dr. Bobory György főispán és Isaák Gyula alispán Buda­pestre utaztak, ahol pénteken résztvesz- nek a földreform ügyében összehívott an­kéten. Mise és közös áldozás lesz csütör­tökön reggel 7 órakor férfiak részére a Ferencrendiek templomában. Kulturdélután a Kathollkus Körben. Folyó hó 13-án, vasárnap délután */g6 óra­kor lesz a Katholikus Kör utolsó kultur- délutánja. A rendezőség gazdag program- mot állított össze, melyből kiemeljük Veszp rémy Dezső, főgimnáziumi igazgató beszé­dét, Popini Nándor cimbalomjátékát, Barsy Károly dr., előadását. Március idusa a gimnáziumban. 15 én, kedden délután a gimnázum jótékonycélu hazafias ünnepélyt rendez a tornaterem­ben. A műsoron szólóének, szavalatok, a zenekar és énekkar számai szerepelnek. Az ünnepi beszédet dr. Tordai Ányos mondja. Az ünnepélyre külön meghivót nem bocsát ki, hanem az ifjúság és az intézet munkája iránt érdeklődő közön­séget ez utón hívja meg az igazgatóság. Belépőjegy ára 10 kor. A jegyeket pén­tektől kezdve a sajtószövetkezet árusítja. Előjegyzés nincs, csak a legelső sor van fenntartva. Az ünnepély jövedelmét a hábo­rúban hősi halált halt tanulók emlékének megörökítésére szánja az igazgatóság. Az Ünnepély teljes műsorát később fogjuk hozrp. Nyilvános nyugtázás. «Fehér Ma­gyarország» névvel a kormányzó védnök­sége és Zadravecz püspök elnöklete alatt egyesület alakult, mely kulturális célokon kívül célul tűzte ki az ellenforradalomban elesettek özvegyeinek és árváinak támo­gatását. E célra az Egri Főkáptalan 5000 koronát, Eger város 2000 és Gröber Jenő 1000 koronát adományozott. A Kath. Legényegylet utolsó kul- turdéiutánja. A Legényegylet utolsó kul­turdélután ján, amelyet a márciusi nagy eszmék ünneplésének szentel, az ünepi be­szédet dr. Óriás Nándor mondja. Az ün­nepség vasárnap, 13 án, délután fél 6 óra­kor lesz. Köszönetnyilvánítás mindazoknak az ismerősöknek, barátoknak, egyesületeknek és a m. kir. gyalogezrednek, kik megbol­dogult férjem, szeretett Karcsink temetése alkalmával megjelenésükkel és vigaszta­lásukkal mérhetetlen fájdalmunkat enyhí­tették. Özv. Dite Kdrolyné és a gyászoló család. Pályázat nagytőzsdére. A Gyöngyö­sön megüresedett «különlegességi nagy­árudára« pályázatot hirdet az egri m. kir. pénzügyigazgatóság. A részletes pályázati teltételek és az ajánlati minta a pénzügy - igazgatóságnál, a Hevesmegye területé» levő m. kir. állampénztáraknál, pénzügy­őri biztosi kerűletvezetőknél és a pénz­ügyőri szakaszoknál megtekinthetők. Pá­lyázati határidő 1921. április 9 déli 12 óra. Pályázhatnak : hadirokkantak, hadiözve­gyek, hadiárvák, támogatásra szoruló áll. tisztviselők családtagjai, menekült tisztvi­selők, kik önhibájukból nem tudtak elhe­lyezést nyerni. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, akik férjem és apánk temetésén részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni szívesek, voltak ez utón fogadják köszönetünket. Matkulcsik-család. Feltűnő áresés a füzesabonyi vá~ sáron. Vasárnap zajlott le a füzesabonyi országos vásár. Az árak hihetetlen arány­ban estek. Általában 40—45 százalékos esést lehetett észlelni. Mindamellett a vá­sár nagyon tartózkodó volt. Nagy volt a felhajtás s annál kisebb a kereslet. Még akkora olcsóság mellett sem volt vásár­lási kedv. Várják a nagyobb fokú zuha­nást, ami májusra be is következik. A fü­zesabonyi vásár Egerben már éreztette is hatását, elsősorban a piacon, ahol a hús­árak 8—10 K t estek minden maximálás nélkül s a mészárosok mondják, hogy 2—3 héten belül 50 K-órt tudják adni a húst. Ugyancsak érezhető volt a hatás az egri hónapos vásáron, amelyen az ezelőtt egy hónappal 23—26 ezer koronás tehén 15 ezer koronáért kelt. Mindez arra ve­zethető vissza, hogy a pénzünk értéke az utolsó napokban rendkívül sokat javult. Az olcsósági hullám a mezőgazdaságot csapkodta körül először, s hogy ez az ör­vendetes áresés állandósul e, függ az ipar­cikkeknél bekövetkezendő áresés idejétől. Ha ez az árapadás az ipari termékek­nél is hamarosan jelentkezni fog, akkor az árnivellálódás folyamata valóban elkez­dődhet. Ha azonban ez késni fog, abban az esetben a szabadon esés újra megindul a gazdasági termékeknél is — de fölfelé. Nagyon sok függ tehát a jövő kialakulását illetőleg az iparos világ megértésétől és a becsületes szabad versenytől amely szintén mostanában következik el. Legújabb külföldi divatlapok megér­keztek és kizárólag a Keresztény Sajté Szövetkezet könyvkereskedésében kap­hatók. 3—4 Értesítés. Az Egri Keresztény Sajtó­szövetkezet (és nem a Budapesti Központi Sajtóvállalat r.-t.) üzletrészei az 1920. évi osztalékkal együtt, elismervény ellenében f. hó 20-ig átvehetők a Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. 4—S Pincefelvételek. Pénteken délelőtt Vásár-tér, Szvorényi-, Szél-utca és Nagy­templom-tér alatti pincéket veszik fel. A gazdáknak ott kell lenniök a pincéknél. A városi szeszfőző teljes üzemben van. Megtekintettük a szeszfőző működését s megállapítottuk, hogy annak üzembe­állítása valóságos jótétemény úgy Eger városára, mint a város polgárságára. A szeszfőző tekintélyes jövedelmet hoz a vá­rosnak, másrészt pedig a gazdák is jól járnak. A gazdának a szesz literje, az új, felemelt adót is beszámítva, 100 K-ba ke­rül, viszont a szesz literje ma 170 korona! Itt említjük meg, hogy a törkölyfőzés be­fejezéshez közeledik, siessen tehát mindé» gazc(a, akinek kifőzendő anyaga van, je­lentkezni a szeszfőző vezetőségénél. Egy mázsa törkölyből 6—7 liter szeszt főznek ki. A harmadik üst már üzemben van s Kálnoky István dr., ki a szeszfőzés ügyét nagy buzgalommal intézi, negyedik beszer­zésére tesz lépéseket, sőt az őszre a szesz­főző üzemét még szélesebb alapokra kí­vánja fektetni. Uránia. Ma és holnap a nagy sikert aratott Mark Twain regénye »Ä Koldus és királyfi« kettős főszerepét az ismert kedves gyermekszinész, a kis Lubinszky Tibor játsza, Korda Sándor művészi rende­zésében. — Szombaton és vasárnap francia Gaumont- film »Äz elet komédiája« egy elvakult élet története

Next

/
Thumbnails
Contents