Egri Népujság - napilap 1920

1920-11-24 / 270. szám

£XVn évfolyam 270 szám.

Eger, 1920. November 24. Szerda.

Előfizetési dijak postai szállítással : Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Magged évre 76 E. — Egg bora 26 E. Egyes szám ára 1 korona.

POLITIKAI NAPILAP,

Felelős szerkesztőt Barsy Karoly dr.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ugorod-«. Telefon szám 11.

A munkásbetegsegélyző reformja.

A magyar közvélemény, különösen a munkaadók és a józanabb gondolkozásu munkások a kommunizmus bukása után erős hangon követelték a munkásbeteg- segélyző reformját. A népjóléti miniszter még julius hő végén a nemzetgyűlés elé terjesztette a reformokat magában foglaló törvényjavaslatot, melyet a következő hetekben tárgyalni is fog a nemzetgyűlés.

Szükségesnek tartom, hogy a több részletes reformot tartalmazó törvénytervezetet, legalább a fontosabb részeiben az érdekeltekkel megismertessem.

Az első lényeges változás az, hogy a törvénytervezet külön választja a balesetbiztosító pénztárt a betegségi biztositó pénztártól, igy elkülönítve, mindenik. jobban fogja szolgálni a maga célját. A bal esetbiztositó pénztár országos jellegű lesz, vagyis az egész ország számára egy országos pénztár lesz, melyet Balesetbiztosító Közintézetnek nevez a tervezet. A be tegségi biztositási pénztár már nem lesz országos jellegű, minden kerületi pénztár önálló lesz, maga köteles bevételét megállapítani, kiadásait fedezni és tartalékalapot gyűjteni. Ezeket a tervezet Betegségi Biztositó Közintézetnek nevezi. Ezzel az intézkedéssel a tervezet meg akarja szüntetni a régi törvénynek azt a hibáját, amely szerint az egyes pénztárak fölöslegeiknek 2/3-át voltak kötelesek a központnak beszolgáltatni, a központ pedig az egyes pénztáraknak hiányát födözni tartozott. Ez alapon 1914-ben a központ a vidéki pénztárak fölöslegéből 440.000 koronát kapott s ezzel szemben a központ a vidéki pénztárak hiányának fedezésére

1.540,000 koronát fizetett ki, vagyis 1.100,000 koronát ráfizetett.

Fontos módosítást tartalmaz a törvény azon intézkedése, mely a betegse- gélyző és balesetbiztosító intézetek összes alkalmazottait államosítja.

Ezt az újítást megindokolja a forradalomban és kommunizmusban szerzett szomorú tapasztalat. _ A betegsegélyzők hivatalai voltak a kommunisták tenyész- telepei. Kun Bélától kezdve le a legkisebb város népbiztosáig mind a betegsogélyzők hivatalnokai voltak. A szociáldemokrata pártnak nagy és kis basái mind a betegsegélyzők jól űzetett hivatalnokai voltak. Az egész betegsegélyzőtegy párt sajátította ki, a szociáldemokrata agitátoroknak lett te- nyészhelye, ezek a pártemberek természetesen a szociáldemokrata párttól várták megválasztásukat, előmenetelüket, ezért inkább jő pártemberek, mint jó hivatalnokok igyekeztek lenni, a párt kegyének hajszolásában és nem a fokozott tevékenységben keresték boldogulásukat és előmenetelüket; az őket alkalmazó párt érdekének szóvivői voltak és a beteg, a sérült munkások gyors és kielégítő ellátása csak másodrendű volt. Ehhez járult még, hogy a hangos pártembereket mind igyekeztek a betegsegélyzó hivatalok könnyű munkakörébe elhelyezni, igy minél több elvtárs és fajrokon került a nehéz munkától a jól fizetett hivatalnoki állásba. A sok hozzá- nemértés és pártszolgálat miatt nemcsak nehézkes volt az ügymenet, hanem a legdrágább is volt Európában. így a kezelési költség az összes költségek 16• 3°/* át tette ki nálunk 1915-ben, Németországban ugyanekkor csak az összköltségek 45 százalékára emelkedett. Mig nálunk a kezelési költségekből egy munkásra 4 K 48 fillér esett, addig Németországban csak 1 K 96 fillér.

Ennek a pártos, döcögős és drága kezelésnek akar véget vetni az államosítás. Az önkormányzatot a törvénytervezet annyiban hagyja meg, hogy a munkaadók és munkások köréből választmány és intézőbizottság alakul választás utján és pedig teljesen paritásos, alapon és alapszabályig biztosított jogkörrel.

Az egész intézményt a törvénytervezet a népjóléti miniszter hatáskörébe utalja, igy a Munkásbiztositó Hivatal megszűnik. A tagok panaszainak, sérelmeinek orvoslására a törvénytervezet Munkás- biztositási Bíróságokat állit föl és fellebbezési fórumul Munkásbiztositási Felsőbíróságot létesit.

A reformnak ezek az alapelvei a betegsegélyzők eredeti hivatását: a beteg, vagy sérült munkások felsegélyezését, támogatását hathatósabban biztosítják, mint a régi, mely nem volt más, mint a szociáldemokrata és kommunista vezérek, agitá torok biztositó intézete. Részleteiben is a munkásokra nézve igen előnyös módosításokat tartalmaz a törvénytervezet.

Dr. Nagy János.

HÍREK.

Eger, 1920. november 23

Vándorgazdasági tanár megbízása.

A m. kir. földmivelésügyi miniszter Szaich Ernő gazdasági akadémiai segédtanárt az egri érseki rk. tanítóképző intézet mellé osztotta be a gazdasági mi oktatás ellátása céljából és egyúttal megbízta Hevesvármegye területére a vándorgazdasági tanári teendők ellátásával is.

Konferenciai beszédek az Angolkisasszonyok templomában. Mázy Engelbert szt. Benedek-rendjónek tagja, tankerületi főigazgató, folyó hő 26. és 27. én Advent első vasárnapja előtti péntek és szombat délután 5 órakor konferenciabeszédeket tart az Angolkisasszonyok templomában az intelligens közönség számára. Felhívjuk erre a nagyközönség figyelmét, hogy minél számosabban élvezhessék e kiváló egyházi szónok előadásait.

A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete Budapesten megtartott köz gyűlésén Hevesvármegye tisztikarából Puchlin Lajos vármegyei főjegyzőt, Már- tonffy Lajos árvaszéki elnököt, Maczki György hevesi és Okolicsányi Imre hatvani járási főszolgabírókat az egyesület választmányi tagjaivá választotta meg.

Két hajószállitmány hadifogoly érkezett meg Szibériából. A honvédelmi minisztérium közli, hogy a napokban fu tott be Triesztbe a Heffron nevű hajó 370 tiszttel és legénységgel, 16-án pedig a Scharnhorst nevű hajó ülik őrnagy parancsnoksága alatt 480 tiszttel és 1226 legénységgel. A hadifoglyok jó hangulatban, minden komolyabb baj és betegség nélkül érkeztek meg Szibériából. Triesztben

Kirchner ezredes a honvédelmi miniszter képviseletében és a trieszti magyar misszió fogadta az érkezőket. A hadifoglyok három vonattal indultak Magyaroszág felé.

Halálozás. Sólymos József egri iparos f. hó 22-én vissza adta lelkét az Úrnak. Temetése ma, szerdán d. u. fél négy órakor lesz a Fürdő-utca 5. számú gyászházból Az engesztelő szent mise csütörtökön reggel 9 órakor lesz a Ferencrendiok templomában.

Uj záróra-rendelet. Este iO órakor van a záróra. Az államrendőrség egri kapitányságához tegnap délelőtt érkezett meg a legújabb miniszteri leirat, amely az uj zárórára vonatkozólag célszerű, de meglepő intézkedéseket tartalmaz. Eszerint kávéházat, vagy vendéglőt, nyilvános étkezdét, színházat, mozit esti 10 órán túl nem szabad nyitva tartani. Ez a rendelet f. hó 22-én már életbe is lépett.. Az uj intézkedést a tüzelő anyaggal való ta karékoskodás tette szükségessé.

Uj szénbánya. A széninség, a ma- gunkrahagyatottságunk, az ország kiuzso- rázására mesterségesen előállított valutadifferenciák megadták a lökőerőt arra, hogy szén után kutassanak mindenütt. A borsodi szénmedencében, hová tulajdon- képen Borsodvármegyének csak felső részét számítják, egyre alakulnak az uj bányák. Úgy látszik azonban, hogy Borsodvármegyének alsó járásai is szenet rejtegetnek. Pár évvel ezelőtt Tárd község határában kerestek és találtak is szenet. Most újabban pedig Daróc község határában bukkantak szénre. A tárgyalások a daróci földbirtokosok, gazdák és a borsodi szénbányák között már meg is indultak. A bányatársaság 5400 holdal szándékszik átvenni a szónterületet.

Heti műsor az Urániában. Ma <A

szenvedély» tragédia 4 felvonásban, főszerepét Mária Zowska játsza. Az orosz kinematográfia gyöngye e film, az Ermo lieff Moskau-filmgyár alkotása. Csütörtökön és pénteken: «Farkaskölyök» ameri kai Vitagraph sláger. Szombaton és vasárnap: «Cezarina.» Hétfőn és kedden francia Gaumontfilm: «Tih Minh» (Judex) főszerepét a népszerű francia művész, René Crestó alakítja. A «Cezarina» 8 részben részenként egymást követő szombat éf vasárnap, mig a «Tih Minh» négy részben részenkint egymást követő hétfőn és ked den kerül műsorra. Az előadások hétköz napokon 6 és 8 órakor, vasárnap és ün nepnapokon 4, 6 és 8 órakor kezdődnek Jegyek előre válthatók az előadás napjái a Mozitőzsdében. 19—

A miskolezi katonai tiszti igazol: bizottság felhívása. Az alább nevezet tisztek a miskolezi 1-ső számú tiszti iga zoló bizottság előtt még nem jelentek mejs ezért felhivatnak, hogy minél hamarábi ide okvetlenül e hó végéig fenti bízott Ságnál jelentkezzenek (Miskolcz, Grand szálloda, I-ső emelet 8. a. szoba) Az I91í XI. 1-től 1919. Vili. 4 ig terjedő időre politikai magatartásukat igazoló (katorn v. polgári) bizonyitványaicat hozzák mi gukkal.

Juriss Ernő tanitójelölt, Klein Józsi t^rt. zászlós, Landauer Márton tart. gyóg» szerész, Dr. Hajdú (Herzfelder) Béla nép