Egri Népujság - napilap 1920

1920-10-21 / 242. szám

Előfizetési dijai postai szállítással: I

Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. | segged évre 75 &. — bgp nora 25 K

Eques szám ara 1 korona. |

nimi mn i»»iui im—in > ti Mimiim rminiriiwr rmrun m iiif i—r-i -ti <—«■

Fizetésrendezés és költség- vetés a városházán.

A háború s az azt követő forradalmak nyomán keletkezett gazdasági és pénzügyi válság s az azzal együtt járó pénzelértéktelenedés a társadalom egyetlen rétegére sem nehezedett oly súlyosan, mint a fixfizetésből élő tisztviselőkre. A termelés minimumra csökkenése s az annak nyomában járó óriási áremelkedés a tisztviselő osztályt már-már katasztrófával fenyegeti.

Az állam — bár későn — felismerve a tisztviselő osztály katasztrofális helyzetét és részben pénzbeli támogatással, háborús-, drágasági segély stb„ részben pedig a legfontosabb közszükségleti cikkeknek természetbeni nyújtásával próbálkozott a tisztviselő osztály immár nyomorrá vált Ínségén segíteni. Azonban sem pénzbeli segély — amely bár a békebeli javadalmazáshoz képest tekintélyes, sem pedig a természetben nyújtott közszükségleti cikkek — nem képesek a létminimumot fedezni. Aki a tisztviselők részére folyósított pénzbeli javadalmazások összegét ismeri, s aki tudja azt a csekély mennyiséget, amiben a tisztviselők természetbeni járandóság címen részesülnek, — egyetért a fenntebbi kijelentéssel.

Az általános drágaság, a nyomor, s a közös nélkülözés, egyenlően sújtja úgy az állami, törvényhatósági, — mint a városi tisztviselőket és alkalmazottakat.

Úgy a székesfőváros törvényhatósági bizottsága, mint a vidéki városok képviselőtestületei felismervén azt a súlyos helyzetet, amibe a városok milliós javaival gazdálkodó és rendelkező tisztviselői kerültek, készséggel sietett a tisztviselői kar támogatására. A szomszédos Mifckolcz a háború kezdete óta a f. év tavaszán már harmadizben rendezte a városi alkalmazottak fizetését. A leg- utóbi rendezés több mint egy millió korona újabb terhet jelentett a városra s bár ezen összeg mintegy 50°/o-os pótadó emelkedést jelentett, a tervezett fizetésrendezés ellen felszólalás nem történt.

Eger képviselőtestülete az 1912. évi LVIII. t.-c. (városfejlesztési törvény) rendelkezése folytán 1913 ban állapította meg, illetve rendezte utoljára a városi tisztviselők és alkalmazottak fizetését. A hivatkozott törvény a városi tisztviselőket és alkalmazottakat, az állami tisztviselőkhöz hasonlóan, fizetési osztályokba sorozta, kimondotta azonban, hogy a városi tisztviselő a részére megállapított fizetési osztályból magasabb még akkor sem léphet elő, ha az illető fizetési osztályra előirt összes szolgálati éveket kitöltötte. Ez a helyzet a városi tisztviselőket az államiakkal szemben lényegesen kedvezőtlenebb elbánásban részesítette. Kimondotta ugyan ez a törvény, hogy a városoknak jogukban áll alkalmazottaik részére pótlék cimén magasabb javadalmazást is megállapítani, az akkori képviselőtestület azonban valószínűleg a város anyagi helyzetére való tekintettel, csak a törvényben kötelezően előirt minimális fizetést és lakbért szavazta meg. Hogy a képviselőtestületet ezen szűkkeblű

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr.

határozatának meghozatalánál milyen intenció vezette, ma már nincs módunkban megállapítani, de annyi tény, hogy mig más városok már 1913 ban, nyugdíjba is betudható pótlékot szavaztak meg alkalmazottaiknak, addig nálunk ilyesmiről szó sem volt.

A háború folyama alatt s az azt követő időben folyósittatott ugyan a képviselőtestület kisebb nagyobb pótlékokat (háborús, drágasági különlegességi segély stb.), ezek azonban — miután államsegélyből fedeztettek .... nem a város terhét képezték, s a képviselőtestület közreműködése itt csupán a segélyek összegszerű meg állapítására szorítkozott anélkül, hogy az ekként meghatározott segélyből csak egy fillér is a városi pótadó terhére állapíttatott \olna meg.

Az elmúlt háborús évek rendkívüli kiadásai, a folyton fokozódó anyag árak, és munkabérek s a közigazgatásra hárított állami feladatok végrehajtása súlyos terheket róttak a városra. Különösen érezhetővé vált ez nálunk, hol a városnak sem számba vehető fekvősége, sem pedig jövedelmező iparvállalata, vagy üzeme nem volt, s ahol a 'háborús közigazgatás emelkedő kiadásaira a fedezetet ismét csak az állandóan emelkedő pótadóból kellett elő teremteni. Ez a magyarázata annak, hogy bár a képviselőtestület hat év óta egyetlen fillérrel sem emelte a közigazgatási alkalmazottak javadalmazását, — mégis a háború első évében 110 °/o-ban meg állapított pőtadó a forradalmak lezajlását követő 1920 ik évben 406 °/o-ra szökött fel.

Ez a körülmény késztette a város új vezetőségét arra, hogy az állandóan emelkedő költségvetési kiadások fedezésére — szakitva az eddigi gyakorlattal — részben olyan uj jövedelmezőségi forrásokat teremtsen, amelyek a terhek igazságosabb megoszlásával azokra háritassanak, akik vagyoni, kereseti és tehetőségi viszonyaiknál fogva kedvezőbb anyagi helyzetben vannak, részben pedig jövedelmező üzemeket létesítsen.

Ezek az indokok vezették a tanácsot, amidőn a vigalmi, pezsgőboradó, mozgóképszínházadé stb. behozatala iránt tett a képviselőtestületnek előterjesztést; majd amidőn a helypénz, kövezetvám, díjtételeinek felemelése utján a lerovandó illetéket a változott gazdasági és pénzügyi viszonyokkal iparkodott összhangba hozni. Ugyancsak a város bevételeinek fokozását szolgálja a v. közellátási vállalat, s az újonnan felállított városi szeszfőzde is.

A városházán most foglalkoznak az 1921. évi költségvetési előirányzat egybeállításával, amely a november hó folyamán tartandó közgyűlésen kerül tárgyalás alá. A költségvetés az 1920. évivel szemben, amely a fedezetlen kiadásokra 400% pótadót állapított meg, — lényegesen kedvezőbb. Ma még ugyan összegszerűen a pótadó százalékát megállapítani nem lehet, annyi azonban máris kétségtelen, hogy az idei 400%-os pótadó lényegesen redukálódik.

A fenntebb nagy általánosságban felemlített uj vigalmi adókból és üzemekből az az 1921. évi költségvetésbe a múlt évivel szemben mint többletjövedelem cca

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceu ni nyomda. Telefon szám 11.

1.600.000 K van beállítva. Az uj bevételek közül, hogy nehányat említsünk: a városi szeszfőzde 100.000 K-val, a pezsgőboradó

60.000 K-val, a közellátási vállalat 400.000 K-val, a vigalmi adó, 120.0( 0 K-val, mozgó- képszinházi haszonrészesedés 60.000 K-val, vágóhídi jövedelem 100.000 K-val, s bértöbblet jövedelme 200.000 K-val van beállítva. Hogy ez a beállítás reális, mutatja az, hogy azok a jelenleg már folyó jövedelmeknek jóval alatta maradnak.

Ha már most figyelembe vesszük, hogy az 1920. évi idei költségvetés fedezetlen kiadása, — tehát az a többletkiadás, amelynek fedezetére a 406°/o pótadó kivettetett 2.300.000 koronát tett ki, úgy még ha az időközben emelkedett anyag és munkabéreket számításba is vesszük, — a jövő évi költségvetés lényegesen kedvezőbbnek mutatkozik. Kétségtelen tehát, hogy az 1921. évre megállapítandó pótadó százaléka az 1920. évinek lényegesen alatta marad.

A jövő évi költségvetésnek ily kedvező alakulása felszínre vetette és aktuálissá tette a városi tisztviselők és alkalmazottak javadalmazásának újabb rende zését. Bár az alkalmazottak fizetése, mint fenntebb rámutattunk, a város részéről 1913-ban rendeztetett utoljára, — a tisztviselők sem méltányosnak sem pedig időszerűnek nem tartották ily irányú kérelemmel mindaddig előállani, amig annak fedezésére megfelelő alapot kimutatni nem tudtak.

Most azonban, amidőn a fizetésrendezés megoldásának kérdése a költségve- tésileg kimutatott 1.600,000 korona többletjövedelem alapján, amihez még hozzászámítandó a vámdijtételek felemelése folytán remélhető ca 500,000 korona bevétel, a jelenlegi 406%-os pótadó redukálásával karöltve oldható meg, méltánytalanság volna a kérdés elől elzárkózni. Az a városi vezetőség és tisztviselői kar, amelyik a létfentartás gondjai mellett fáradhatatlan munkával, szorgalommal és ambícióval a város zilált pénzügyeit ily nyugodt mederbe tudta terelni s a terhek viselésének igazságos megosztásával a város háztartását ismét biztos alapokra fektette, reá szolgált a saját anyagi ügyeinek rendezésére.

A szombati képviselőtestületi közgyűlésen kerül tárgyalásra a v. tisztviselők és alkalmazottak fizetésrendezés iránti kérvénye. A kérelem 1921. január 1.-től folyósítandó városi pótlékra irányúi, ami nyugdíj jellegével nem bír. Szükséges ezen ügynek még az októberi közgyűlésen le- tárgyalása, hogy az a november hó folyamán tárgyalandó költségvetésbe beállítható legyen.

A tervezet illetve javaslat felöleli úgy a fizetési osztályokba sorozott közigazgatási tisztviselők, amit a fizetési osztályokba nem sorozott alkalmazottak javadalmazásának rendezését. A tervezet szerinti pótlék az alkalmazott által betöltött állás-felelősség, ügykör- és foglalkozáshoz igazodik. A legmagasabb összege 19200 K. legalacsonyabb összege pedig 3600 K. többlet javadalmazásnak felel meg. A két pótlék végösszege mindkét kategóriába tartozóknál együttesen 630.600 K-t. tesz ki