Egri Népujság - napilap 1920

1920-10-21 / 242. szám

2

Szembeállítva ezen többlet kiadást az 1921. évi költségvetésbe 1.600.000 koronával beállítandó többlet bevétellel, még mindig cca 1.000.000 K. mutatkozik amit maradvány a pőtadó csökkentésére. —y

A magyar kisipar válságos helyzete.

Az egyetlen segítség Visszaemlékezés a Tulipán-mozgalomra. Hogy lesz a maÍ

yar gyártmányból külföldi gyártmány ? örje le az állam a lánckereskedelmet! Tömörüljenek az iparosok!

Olvasom, hogy egy német tudós most megjelent atlaszában cigányokként könyvelt el negyedmillió magyart. Ez nem más, mint gonosz ferdítés. Azt mondja továbbá a jeles tudós, hogy Magyarországnak ipara és kereskedelme egyáltalában nincsen. Az utóbbira nézve nyilván téved a kiváló statisztikus, mert hisz köztudomású, hogy Magyarországon igen élénk lánckereskedelem folyik, ami azonban korántsem jelenti azt, hogy nálunk a kereskedelmi ügyletek egyedüli és kizárólagos tárgya a lánc lenne. Ami az ipart illeti, a német tudós — sajnos — megközelíti a valóságot.

De hogy arra térjek, amiről tulajdonképen Írni akarok, úgy történt, hogy tegnap földhöz csaptam «A kisipar múltjáról, jelenéről és jövőjéről» szóló öles értekezést, s átléptem a szomszédomhoz, egy jó- nevű szabómesterhez, hogy megkérjem, tájékoztasson ő, aki benne él, a fennt jelzett tárgyról.

Sorozatos kérdéseimre röviden is kimerítő tájékoztatást nyújtott mindazon kérdésekre, melyeket az említett öles értekezés lapokon át tárgyalt.

Szavait nagy érdeklődéssel kisértem s méltónak találom arra, hogy mások is figyelemre érdemesítsék.

A kisiparos helyzete — mondotta — nem oly rózsás, mint azt sokan hiszik. Aki a termelővel nincs közvetlen összeköttetésben, mint pl. az uriszabó, az épp úgy küzd a megélhetés nehézségeivel, mint a tisztviselő, akinek kopott frakkját fordit- gatja. Az is tévedés, hogy a kisiparosok az árdrágítók. A hiba az élelem drágaságában van, minek következtében a segédek munkadija, kiknek megélhetést kell biztosítani, horribilis.

Azzal azután épen nem lehet a magyar iparon segíteni, hogy külföldről hozatunk be iparcikkeket élelemért. Az importált cikk rossz, úgy hogy az érte cserébe adott, élelem legalább háromszor többet ér. A tisztviselőnek olcsó ruhája sem szin öröm, mert ezzel szemben kevesebb élelmet kapnak, mert hisz a cserekereskedelemhez szükséges élelmiszermennyiséget a fejadagokból kell levonni.

Egyes-egyedül úgy lehetne segíteni a stagnáló magyar iparon, ha a fogyasztó közönség egyelőre megelégedne oly cikkekkel, aminőket a magyar ipar tud produkálni. Ezek ma ép’ azért silányak, mert ugyszólva senki sem keresi őket. Már pedig a fogyasztó közönség pártfogása az a létra, melyen a kisipar a megfelelő sziutre tud emelkedni.

Emlékezzünk csak vissza a Tulipánmozgalomra, amikor magyar gyármányt keresett mindenki. Néhány hónapon belül oly dolgokat produkált a magyar ipar, hogy tartósság ős praktikusság szempontjából bátran felvehette a versenyt a külfölddel. Legfeljebb még a kidolgozásban hagyott hátra némi kívánni valót, a megfelelő gépek hiánya miatt. Sajnos ez a mozgalom csak egy átmeneti láz volt, hamar elült. Visszasiilyedtünk az idegen bálványok imádatába. Elült pedig a mozgalom a felsőbb osztályok negligenciája miatt. Mert a haza megmentését sohasem alulról kell kezdeni. Mindig felülről. így ha a felsőbb osztályok pártolnák a magyar ipart, az mind tökéletesebb és tökéletesebb cikkek előállítására volna kényszerítve, s törekedne is erre. A mozgalom hát elült,

EGRI NÉPÚJSÁG.

s újra az idegen gyártmányok falé fordult a figyelem. Mondhatom An a gyón érdekes dolgok történtek. Néhányat érdemesnek tartok megemlíteni.

A gyárosok és iparosok kezén nagy mennyiségű készlet maradt, amely már senkinek sem kellett, mert magyar volt. Eladták hát külföldre. így a hires Kobrák cipőgyár gyártmányait is megvette a külföld, s nem sokára visszakerültek, mint »francia gyártmány. Persze kapkodták, a Budapesten készült bútorokat a bécsi piacon osztrák gyártmányként adták el.

Zsolnai, brassói, losonczi, gácsi gyáraink kitűnő szöveteit egyszerűen más széljelzéssel látták el, s eladták mint külföldi gyártmányt. így már megvették. Hiába volt az anyag ugyanaz, fő, hogy rá volt írva: »angol*, vagy »francia« gyártmány.

Egy más eset. A világhírű Kölber- féle kocsigyárban Budapesten egy mágnásunk egy kis futó kocsit akart venni. Egyik sem tetszett neki. A párisi kiállításon azután vett egy «francia» kocsit s megmutatta a magyar gyárosnak, hogy nézze meg, milyennek kell lennie egy könnyű kocsinak. A végén kisült, bogy Kölber-gyártmány volt.

Nagyon szomorú esetek ezek, mert lám a magyar kisiparosság mindig felel magáért. Bezzeg megbecsülik a magyar munkást külföldön! A legpontosabb, a legszorgalmasabb munkásnak ismerik.

Sajnos, igy megy ez ma is. Mindenki az idegen gyártmányokat keresi. De igy nem lehet a magyar ipart fejleszteni. Gyáraink csak olcsó raktári és félfinom cikkeket készíthettek és készíthetnek, mert hisz, ilyen volt s ma is ilyen a fogyasztás. Nekünk az államnak csak erkölcsi támogatására volna szükségünk. Ami az anyagiakat illeti, van elég tőkésünk, akik tőkéjüket gyárak, vállalatok alapítására fordíthatnák. A valutaüzelmek úgy sem tartanak örökké. Az állam csak annyit tegyen meg, hogy szükségletét a magyar iparosoknál rendelje meg s adja meg nekik az anyag- beszerzés lehetőségeit.

Hiba azonban a kisiparosokban is van. Még ma sem látják be a szövetkezés szükségességét. Pedig körülöttük nyakra-főre alakulnak a szövetkezetek, melyek kész raktári árukkal árasztják el a fogyasztó közönséget.

Tömörüljön az iparosság, mert különben szomorú pusztulás elé néz a magyar ipar. Az iparosság oly tömeg, mely- lyel érdemes számolni. Nem csak két osztály van : intelligens és kisbirtokos, hanem iparososztály is van, melynek az államéletben megfelelő helyet kel! biztosítani. Ha egy uj ház tulajdonosa 10 évi adómentességet élvez, a kezdő iparosnak is könnyítéseket kell adni. Mindenekelőtt pedig törje az állam a lánckereskedelmet!

Dicsekszünk azzal, hogy a világ legdemokratikusabb népképviseletével rendelkezünk. De hol vannak a nemzetgyűlésből az iparosság igazi szószólói?! Az iparosokon csak az tudhat segiteni, aki közöttük él', aki közvetlen tapasztalatból isméri helyzetüket.

Itt azután belevesztünk a politika hínárjába. —dt.

HÍREK.

Eger, 1920. október 20.

A Magyar Nemzeti Reneszánsz- Társaság. A magyarságot meg kell menteni. A kultúráját el kell ismertetni a külfölddel. Erre a célra alakult meg a Reneszánsz Társaság és első sorban azokhoz fordul e nagyszerű eszme érdekében, akiket a jó sors anyagiakban ezrek fölé emelt, a mágnásokhoz, a nagy iparosokhoz, tőkepénzesekhez, hogy karolják fel ezt az ügyet. Kívánatos volna, hogy a Reneszánsz Társaság megbízottját minden körben előzékenyen fogadják és tehetségükhöz képest a magyar művészek mecénásaivá váljanak.

Az «Akarat.» Értesülésünk szerint a tisztviselők körében mozgalom indult meg, melynek célja az «Akarat» altruisztikus, keresztény szövetkezet egri fiókjának megalapítása. A szervezés céljából f. hó 22-őn (pénteken) d. u. 5 órakor értekezlet lesz a főreáliskola tanári termében, vasárnap délelőtt 11-kor pedig ugyanott gyűlés tagok felvétele céljából.

T. Olvasóinknak. Több mint egy millió korona nyerhető a m. kir. osztálysors- játékon. Rendeljen azonnal a hírneves Benkő Bank részvénytársaságnál Budapest, Andrássy ut 60. sorsjegyet. Hivatalos árak: egész 68, fél 34, negyed 17 korona. Minden második sorsjegy nyer! Prospek tust kívánatra ingyen küld e hírneves bankház.

Anyakönyvi hírek. Újszülöttek : Wagner Károly oki. gazdász Irma, — Kajcz Flórián földműves Sándor, — Tóthpál József földműves Béla, — Tóth József földműves Kálmán, — Lieszkovszky Katalin magánzónő Olga, Barát Bertalan földműves László, — Qyenes András földműves Terézia nevű gyermeke. Kihirdettettek: Ungár Ármin gazdatiszt egri ős Weisz Ilona bossenyőteleki lakosok. Házasságot kötöttek: Klein Miklós gazdasági ispán mezőnagymihályi és Klein Jolán egri, — Lőwinger Arnold diszmüjátékáru - kereskedő miskolezi és Goldner Malvin egri lakosok. Meghaltak: Gyulai Ferenczné Szabó Mária 41, — Britz Regina 26, — Barta Bernát napszámos 30, — Drozda Antal 14, .... Bukuly János napszámos 19, — Vass Szilveszter földműves 19, — Pi- szártsik Erzsébet 3 éves.

Uránia. Szombaton és vasárnap egy uj mozistar, a hasonlithatatlan szépségű Fernanda Negri—Pouget fog bemutatkozni »Gyp, a komédiáslány« címszerepében. A kedves művésznő szépségével ős kiforrott művészi alakításaival meghódította a Főváros közönségét, reméljük, hogy az egri moziközönség is kedvencei közé fogja sorozni. — Szombaton két előadás 6 és 8, vasárnap három előadás 4, 6 és 8 órakor Jegyek már kaphatók a Mozitőzsdőben.

Orvosi hir. Dr. Holtai Aladár v. egyet, női-klinikai és áll. szülészeti kórodai orvos, nőgyógyász és szülész rendelését Egerben Érsek- utca 5. szám alatt megkezdte. Rendel d. e. fél 11 —12-ig, d. u. 2—4-ig. 3—3

A líceumi képtár vasárnaponként d. e. 10—12 óra között a közönség által megtekinthető. A szakszerű katalógus a Sajtóvállalat könyv- kereskedésében, a propaganda üzletben és a líceumi portásnál kapható 8 koronáért. 4—6

A Keresztény Magyarság mindenütt követelje a keresztény napilapokat.

A Központi Sajtóvállalat r.-t. lapjai:

Nemzeti Újság, politikai napilap;

Uj Nemzedék, politikai napilap;

Uj lap, politikai napilap ;

Neue Post, német nyelvű politikai napilap;

Képes Krónika, képes hetilap;

Gondolat, heti riportlap;

Magyar Jogi Szemle, jogi szaklap.

Mutatványszámot küld és előfizetni lehet a kiadóhivatalnál. Budapest, IV., Gerlóczi-u. 11.

Akarod, hogy országunk ismét nagy és hatalmas legyen?? Adakozz a nemzeti hadsereg felszerelésére!