Egri Népujság - napilap 1920
1920-03-21 / 67. szám
s iüüKl NfíPUJÖAb rán, a kérelem nem teljesíthető. A főtárgyaláson 5 rendbeli bűncselekménnyel vádolta meg a kir. ügyész Giffkát: 1. Kgyik munkástanács ülésén nyilvánosan azt mondta, hogy «a burzsoákat minden (Tővel le kell törni, szót kell csapni kérlelhetetlenül közöttük a proletároknak.» Ezért izgatás bűntettében mondták ki bűnösnek. 2. Magánlaksértésben azért, mert dr. Szntrecsányi Lajos érsek lakására az ő beleegyezése nélkül közhivatalnoki minőséget színlelve hatósági rendelet ürügye alatt házkutatás tartása céljából jogtalanul fegyveres katonákkal való megjelenésben megnyilvánuló erőszakkal behatolt. 3. Ugyanígy járt el Sarkady Ferenc fürdőbérlőnél. 4. Az érseki háztartásból igen nagy mennyiségű zsírt vitetett el (zsarolás). 5. Az érseki kápolnában nyilvános botrányt okozó raódoD feltett kalappal, szivarral szájában a szertartásra rendelt tárgyakat »akkor lesz a világ boldog, ha ezek a cafrangok múzeumban lesznek« gúnyolódó szavakkal meggyalázta. E miatt vallás elleni vétségben mondta ki a bíróság bűnösnek. 6. Végezetül az ellenforradalom leverése után Vladár Pál egri föld- mivest ütlegelte, katonákkal a városházára kísértette, akol Jackwerth Edével és Tamási György kőművessel tovább verték és bajonettel összeszurkálták. Ezért mindhármukat súlyos testi sértésben mondotta ki bűnösöknek a bíróság. Giffka összbün- tetósül három (3) évi börtönt, Jackwerth 4, Tamasi 2 havi fogházat kapott, Jack- worth már a második büntetést kapta. Ünnepi óda * Irta: Veszprémg Dezső. * Az Angolkisasszonyok Intézetében tartott hazafias ünnepélyen mondotta a szerző. Elzúgott már a harcok zivatarja : Világot dúló véres fergeteg. Végig sepert ez ősi nemzetünkön És mindenütt, hol élnek emberek. T)e oly vihart e rém séges időben, Mi ránk zúdult egy átoksúly alatt, — Bár gúnyos sorsunk sokszor megtiport [már, — Még nem támasztott szennyes áradat. Oh nem hivalgás múltunkat idéznünk, Mely ezredéve fennen hirdeti: Elvész a nemzet, ha a katonája, Ha lelke, szíve nem lesz nemzeti. Virágot éltet napsugár és harmat, A honszeretet minden nemzetet! Keresztül tör ez száz új szenvedésen S prófétaképen bízhat és vezet! Sziget vagyunk a népek tengerében, De védtük sokszor a nagy Nyugatot, Jutalmunk mégis százezer keservünk, Jutalmul mást e nemzet nem kapott! Pedig, hogy vártunk eokszorszobb jövendőt, Mikor csapás szállt ránk halálosan, S szivünk feidobbant költők énekére, Ha honfi jaj szakadt fel kínosan. De jött a démon, — rém ijesztő átok —, Az esztelen, mely Olivérére ront, Jött száz halállal: sok ezer bakóval, Hogy irtsa, ki szerette ezt a hont. Megásta sírját sok derék magyarnak A hazatiprók aljas gaz hada! S egy ország népe sirja szélén állott . . . Ide jutott a nemzet általa!! Bilincsbe verve tengtünk szótalan, s mig Zajlott a szív s a szenvedő nyögött . . . Az Istent hitta mill’jó hivő lélek . . . S lehulló könnycsepp érte a rögöt. Oh nem tört meg hitünknek égi szárnya, S nem fojtott meg a hóhér kötele: A sirbu, melyet öuvórónek ásott, Nem mi magunk, de ő esett bele. Minő csodás az Isten titkos útja: ! Lesújt, majd véd, majd tettre felhevit I S csiiggedésből szebb jövőre intve Táplálja a nemzet reményeit. Higyjük tehát, hogy élünk mindörökké, ! S magyar lesz mind a Kárpátok alatt, i S hogy újra felkel régi dicsőségünk, , S eljő királyunk, ki irányt mutat!! ! Jön még egy szebb kor, szebb virágzóbb élet, I Melyért hévül a késő unoka, I S népjog hevít majd szent ölelkezésre, S velünk a külföld nem lesz mostoha ! i Áldás lesz rajtunk, áldás tetteinken . . . 1 S mi a miénk volt annyi századon, I Ha törvény s Isten lesz a sziklavárunk, ; Örökké bírni fogjuk szabadon! í Jön még egy szebb kor, ha a houszerelmünk, í Nem lesz hiú és csalfa délibáb, : Keblünk ha vésznek mindenütt kitárjuk, j S Isten nevével haladunk tovább. ! Oh eltűnik a «nemlét« bus keserve, j S kitör belőlünk majd a szent öröm: j Miénk lesz ismét, a Kárpátok alja, ' Miénk lesz minden itt e föídövön !! I Hirdessük hát e honban szerteszét: Magunk vagyunk jövőnknek záloga. Hirdessük, hogy itt élni s halni kell, mert Magyarnak másutt nincs sehol hona. Jertek közénk hát, hangunk hivó, édes, i Jertek közénk megértő szóra ti, ! Kiket tiz század köt e hon rögéhez, | Magyar hazámnak összes fiai!! Szeressük együtt ezt az ősi földet! Oh erre int az uj lét hajnala! í S ha szembe néztünk együtt a viharral, I Legyen velünk a béke angyala! S a munkás kéz s az ész, erő s a jellem Ha összeforrnak testvérek gyanánt: Rajtunk az Isten végtelen kegyelme, S ez feltámasztja e szegény hazát!! HÍREK. Eger. 1920. március 20. Olvasóinkhoz Kormányrendelet alapján 18 éven aluli gyermekeknek az újságok árusítása betiltatott. Kérjük olvasóinkat, hogy a rikkancsoktól vásárolt Egri Népújságot és a fővárosi keresztény lapokat a dohánytőzsdékben, propaganda üzletben, a cu- korkaárusitóknál és a lapelárusitő asszo nyoknál vegyék meg. Az Egri Népújság hiadóhivatala. Személyi hir. Szmrecsányi Lajos dr. érsek főpásztor, Kriston Endre apátkanonok, egyházmegyei irodaigazgató kíséreté ben Budapestről visszaérkezett, Egerbe. Az egri Katholikus Kör f hó 28-án, vagyis Virág vasárnapján délelőtt 11 órakor a Kör helyiségeiben rendes évi közgyűlést tart, melyre a Kör mélyen tisztelt tagjait meghívja az elnökség. — Tárgysorozat: 1) Jelentés a Kör eddigi működéséről. 2) Pénztáros évi jelentése. 3) Számvizsgáló bizottság jelentése. 4) Folyó évi költség- vetés megállapítása. 5) Háznagy, titkár, jegyző választása. 6) Számvizsgáló bizottság kiküldése 7) Indítványok. A postapénz. Korányi pénzügyminiszter kijelentette, hogy a postapénz nem kerül sem felülbélyegzés, sem pedig az államkölcsön kényszer alá. Törvény fogja a postapénzt államjegynek minősíteni. Megnyugtatására szolgál e kijelentés azoknak, kiket a rémhirterjesztők a postapénz teljes elértéktelenedésével már-már kétségbe ejtettek. Uj egyesület. Az egri Hatvan III. és IV. negyedben alakítandó »Keresztény , Nemzeti Egyosület« alakuló gyűlését n*a, (vaáárnap) d. u. fél 4 órakor tartja. A* Az aláirotiak és érdeklődők sziveskedjenek megjelenni. Az érsekkert fái. Aki véletlenül a* érsekkert felé vetődik, megdöbbenve látja, hogy tavaszi munka óimén mi történik ott. Az érsekkert gyönyörű, százados fáit koppasztják. irtják avatatlan kezek. Csak nem azt a munkát akarják folytatni, amit a proletárdiktatúra oly sok rosszakarattal megkezdett? Ugyan kinek az iutézkedé- séből történik ez a műtét? Talán ettől az egyetlen üdülőhelytől is meg akarják fosztani a város közönségét? A vasúti podgyászszállítás. A vasúti Üzletszabályzat 31. §. 2. pontja előírja, hogy minden egyes podgyászdarabon rajta kell lenni az utas pontos és tartósan ráerősített címének (név, lakhely, lakás) valamint a feladási és rendeltetési állomás nevének. A V. Ü. Sz. 40. §. 2. pontja pedig előírja, hogy az expresz árudarabok az átvevő pontos címével jelölendők meg. Ha pedig a feladó azt akarja, hogy a küldemény az átvevőnek házhoz ia szállíttassák, mindet) egyes árúdarabo» levő címhez még a következő megjegyzést kell hozzáfűzni. «Átvevő maga viszi el» vagy «Pályaudvaron marad.» Ha ez a megjelölés hiányos, vagy teljesen hiányzik, vagy pedig nem tisztám olvasható a poggyász, illetve az exprosa- árú darabokat szállításra átvenni nem szabad. Szomorú évforduló Ma egy esztendeje, hogy Károlyi Mihály letette a hatalmát. — mint ö mondta — Magyarország proletariátusának kezébe. A csőcselék uralma elmúlt, de itt maradt a nyomor, a keserűség, a megszállás, a megsemmisítő béke. Memento. A lebélyegzés. Tegnap délelőtt 11 órakor kezdődött meg a bankjegy lebélyegzés az állampénztárban. A lebélyegzés eszközlésére 2 gép áll rendelkezésre. A gépek az Első Magyar Bélyegző Gyárban készültek, előállítási költségük 16.000 K. — Maga a bélyeg piros színű; a körirata: Magyarország, Középen a magyar címer foglal helyet, sajnos, a korona nélkül. A lebélyegzés ellenőrzése s a műszaki munkálat egy gépnél 7 egyént vesz. igénybe. Amennyiben technikai akadályok nem merülnek fel, egy óra leforgása alatt 2500—3000 drb. bankjegyet sikerül lebélyegezni. A munka oly óriási, hogy napi 10—12 óra munkaidó mellett is a lebélyegzés mintegy három hétig el fog tartani. — A Hevesmegyei Takarékpénztárnál az első napon 1 millió 30 ezer koronát, az Egri Takaréknál 135 ezer koronát adtak be lebélyegzés végett. Jellemző az általános pénzbőségre az alábbi kis eset: egy néniké átadott egy nagy csomó 100 koronást Az egyik hibás volt. A tisztviselő figyelmeztette, hogy ezt nem fogadhatja el, menjen el vele az Osztrák-Magyar Bankfiókba. — Majd fogok én ezért a 100 koronásért annyit mászkálni — méltatlankodott a néni — és darabokra tépte a hajdan oly becses bankót. Közggülés. A Hangya szövetkezet ma, vasárnap délelőtt 11 órakor a kath. legényegyletben lartja előbb hirdetett közgyűlését.