Egri Népujság - napilap 1920

1920-03-21 / 67. szám

s iüüKl NfíPUJÖAb rán, a kérelem nem teljesíthető. A fő­tárgyaláson 5 rendbeli bűncselekménnyel vádolta meg a kir. ügyész Giffkát: 1. Kgyik munkástanács ülésén nyilvánosan azt mondta, hogy «a burzsoákat minden (Tővel le kell törni, szót kell csapni kér­lelhetetlenül közöttük a proletároknak.» Ezért izgatás bűntettében mondták ki bű­nösnek. 2. Magánlaksértésben azért, mert dr. Szntrecsányi Lajos érsek lakására az ő beleegyezése nélkül közhivatalnoki mi­nőséget színlelve hatósági rendelet ürügye alatt házkutatás tartása céljából jogtala­nul fegyveres katonákkal való megjele­nésben megnyilvánuló erőszakkal behatolt. 3. Ugyanígy járt el Sarkady Ferenc für­dőbérlőnél. 4. Az érseki háztartásból igen nagy mennyiségű zsírt vitetett el (zsaro­lás). 5. Az érseki kápolnában nyilvános botrányt okozó raódoD feltett kalappal, szivarral szájában a szertartásra rendelt tárgyakat »akkor lesz a világ boldog, ha ezek a cafrangok múzeumban lesznek« gúnyolódó szavakkal meggyalázta. E miatt vallás elleni vétségben mondta ki a bíró­ság bűnösnek. 6. Végezetül az ellenforra­dalom leverése után Vladár Pál egri föld- mivest ütlegelte, katonákkal a városházára kísértette, akol Jackwerth Edével és Ta­mási György kőművessel tovább verték és bajonettel összeszurkálták. Ezért mind­hármukat súlyos testi sértésben mondotta ki bűnösöknek a bíróság. Giffka összbün- tetósül három (3) évi börtönt, Jackwerth 4, Tamasi 2 havi fogházat kapott, Jack- worth már a második büntetést kapta. Ünnepi óda * Irta: Veszprémg Dezső. * Az Angolkisasszonyok Intézetében tartott hazafias ünnepélyen mondotta a szerző. Elzúgott már a harcok zivatarja : Világot dúló véres fergeteg. Végig sepert ez ősi nemzetünkön És mindenütt, hol élnek emberek. T)e oly vihart e rém séges időben, Mi ránk zúdult egy átoksúly alatt, — Bár gúnyos sorsunk sokszor megtiport [már, — Még nem támasztott szennyes áradat. Oh nem hivalgás múltunkat idéznünk, Mely ezredéve fennen hirdeti: Elvész a nemzet, ha a katonája, Ha lelke, szíve nem lesz nemzeti. Virágot éltet napsugár és harmat, A honszeretet minden nemzetet! Keresztül tör ez száz új szenvedésen S prófétaképen bízhat és vezet! Sziget vagyunk a népek tengerében, De védtük sokszor a nagy Nyugatot, Jutalmunk mégis százezer keservünk, Jutalmul mást e nemzet nem kapott! Pedig, hogy vártunk eokszorszobb jövendőt, Mikor csapás szállt ránk halálosan, S szivünk feidobbant költők énekére, Ha honfi jaj szakadt fel kínosan. De jött a démon, — rém ijesztő átok —, Az esztelen, mely Olivérére ront, Jött száz halállal: sok ezer bakóval, Hogy irtsa, ki szerette ezt a hont. Megásta sírját sok derék magyarnak A hazatiprók aljas gaz hada! S egy ország népe sirja szélén állott . . . Ide jutott a nemzet általa!! Bilincsbe verve tengtünk szótalan, s mig Zajlott a szív s a szenvedő nyögött . . . Az Istent hitta mill’jó hivő lélek . . . S lehulló könnycsepp érte a rögöt. Oh nem tört meg hitünknek égi szárnya, S nem fojtott meg a hóhér kötele: A sirbu, melyet öuvórónek ásott, Nem mi magunk, de ő esett bele. Minő csodás az Isten titkos útja: ! Lesújt, majd véd, majd tettre felhevit I S csiiggedésből szebb jövőre intve Táplálja a nemzet reményeit. Higyjük tehát, hogy élünk mindörökké, ! S magyar lesz mind a Kárpátok alatt, i S hogy újra felkel régi dicsőségünk, , S eljő királyunk, ki irányt mutat!! ! Jön még egy szebb kor, szebb virágzóbb élet, I Melyért hévül a késő unoka, I S népjog hevít majd szent ölelkezésre, S velünk a külföld nem lesz mostoha ! i Áldás lesz rajtunk, áldás tetteinken . . . 1 S mi a miénk volt annyi századon, I Ha törvény s Isten lesz a sziklavárunk, ; Örökké bírni fogjuk szabadon! í Jön még egy szebb kor, ha a houszerelmünk, í Nem lesz hiú és csalfa délibáb, : Keblünk ha vésznek mindenütt kitárjuk, j S Isten nevével haladunk tovább. ! Oh eltűnik a «nemlét« bus keserve, j S kitör belőlünk majd a szent öröm: j Miénk lesz ismét, a Kárpátok alja, ' Miénk lesz minden itt e föídövön !! I Hirdessük hát e honban szerteszét: Magunk vagyunk jövőnknek záloga. Hirdessük, hogy itt élni s halni kell, mert Magyarnak másutt nincs sehol hona. Jertek közénk hát, hangunk hivó, édes, i Jertek közénk megértő szóra ti, ! Kiket tiz század köt e hon rögéhez, | Magyar hazámnak összes fiai!! Szeressük együtt ezt az ősi földet! Oh erre int az uj lét hajnala! í S ha szembe néztünk együtt a viharral, I Legyen velünk a béke angyala! S a munkás kéz s az ész, erő s a jellem Ha összeforrnak testvérek gyanánt: Rajtunk az Isten végtelen kegyelme, S ez feltámasztja e szegény hazát!! HÍREK. Eger. 1920. március 20. Olvasóinkhoz Kormányrendelet alapján 18 éven aluli gyermekeknek az újságok árusítása betiltatott. Kérjük olvasóinkat, hogy a rikkancsoktól vásárolt Egri Népújságot és a fővárosi keresztény lapokat a dohány­tőzsdékben, propaganda üzletben, a cu- korkaárusitóknál és a lapelárusitő asszo nyoknál vegyék meg. Az Egri Népújság hiadóhivatala. Személyi hir. Szmrecsányi Lajos dr. érsek főpásztor, Kriston Endre apátkano­nok, egyházmegyei irodaigazgató kíséreté ben Budapestről visszaérkezett, Egerbe. Az egri Katholikus Kör f hó 28-án, vagyis Virág vasárnapján délelőtt 11 órakor a Kör helyiségeiben rendes évi közgyűlést tart, melyre a Kör mélyen tisztelt tagjait meghívja az elnökség. — Tárgysorozat: 1) Jelentés a Kör eddigi működéséről. 2) Pénztáros évi jelentése. 3) Számvizsgáló bizottság jelentése. 4) Folyó évi költség- vetés megállapítása. 5) Háznagy, titkár, jegyző választása. 6) Számvizsgáló bizott­ság kiküldése 7) Indítványok. A postapénz. Korányi pénzügy­miniszter kijelentette, hogy a postapénz nem kerül sem felülbélyegzés, sem pedig az államkölcsön kényszer alá. Törvény fogja a postapénzt államjegynek minősí­teni. Megnyugtatására szolgál e kijelentés azoknak, kiket a rémhirterjesztők a posta­pénz teljes elértéktelenedésével már-már kétségbe ejtettek. Uj egyesület. Az egri Hatvan III. és IV. negyedben alakítandó »Keresztény , Nemzeti Egyosület« alakuló gyűlését n*a, (vaáárnap) d. u. fél 4 órakor tartja. A* Az aláirotiak és érdeklődők sziveskedje­nek megjelenni. Az érsekkert fái. Aki véletlenül a* érsekkert felé vetődik, megdöbbenve látja, hogy tavaszi munka óimén mi történik ott. Az érsekkert gyönyörű, százados fáit koppasztják. irtják avatatlan kezek. Csak nem azt a munkát akarják folytatni, amit a proletárdiktatúra oly sok rosszakarattal megkezdett? Ugyan kinek az iutézkedé- séből történik ez a műtét? Talán ettől az egyetlen üdülőhelytől is meg akarják fosz­tani a város közönségét? A vasúti podgyászszállítás. A vasúti Üzletszabályzat 31. §. 2. pontja előírja, hogy minden egyes podgyászdarabon rajta kell lenni az utas pontos és tartósan rá­erősített címének (név, lakhely, lakás) va­lamint a feladási és rendeltetési állomás nevének. A V. Ü. Sz. 40. §. 2. pontja pedig előírja, hogy az expresz árudarabok az átvevő pontos címével jelölendők meg. Ha pedig a feladó azt akarja, hogy a küldemény az átvevőnek házhoz ia szállíttassák, mindet) egyes árúdarabo» levő címhez még a következő megjegyzést kell hozzáfűzni. «Átvevő maga viszi el» vagy «Pályaudvaron marad.» Ha ez a megjelölés hiányos, vagy teljesen hiányzik, vagy pedig nem tisztám olvasható a poggyász, illetve az exprosa- árú darabokat szállításra átvenni nem szabad. Szomorú évforduló Ma egy eszten­deje, hogy Károlyi Mihály letette a hatal­mát. — mint ö mondta — Magyarország proletariátusának kezébe. A csőcselék uralma elmúlt, de itt maradt a nyomor, a keserűség, a megszállás, a megsemmisítő béke. Memento. A lebélyegzés. Tegnap délelőtt 11 órakor kezdődött meg a bankjegy lebé­lyegzés az állampénztárban. A lebélyeg­zés eszközlésére 2 gép áll rendelkezésre. A gépek az Első Magyar Bélyegző Gyár­ban készültek, előállítási költségük 16.000 K. — Maga a bélyeg piros színű; a körirata: Magyarország, Középen a ma­gyar címer foglal helyet, sajnos, a korona nélkül. A lebélyegzés ellenőrzése s a mű­szaki munkálat egy gépnél 7 egyént vesz. igénybe. Amennyiben technikai akadályok nem merülnek fel, egy óra leforgása alatt 2500—3000 drb. bankjegyet sikerül lebé­lyegezni. A munka oly óriási, hogy napi 10—12 óra munkaidó mellett is a lebélyegzés mintegy három hétig el fog tartani. — A Hevesmegyei Takarékpénztárnál az első napon 1 millió 30 ezer koronát, az Egri Takaréknál 135 ezer koronát adtak be lebélyegzés végett. Jellemző az általános pénzbőségre az alábbi kis eset: egy né­niké átadott egy nagy csomó 100 koronást Az egyik hibás volt. A tisztviselő figyel­meztette, hogy ezt nem fogadhatja el, men­jen el vele az Osztrák-Magyar Bankfiókba. — Majd fogok én ezért a 100 koro­násért annyit mászkálni — méltatlanko­dott a néni — és darabokra tépte a haj­dan oly becses bankót. Közggülés. A Hangya szövetkezet ma, vasárnap délelőtt 11 órakor a kath. legényegyletben lartja előbb hirdetett közgyűlését.

Next

/
Thumbnails
Contents