Egri Népujság - napilap 1920
1920-02-28 / 48. szám
XXVI). évtoi;tamr 48. szám Cenz.: E. 93 1920.* Eaer *920. február 28. Szombat Előfizetési dijak postai szállítással; ®wé*z évre 16U K. — Fél évre 80 K. — Negyed évre 40 K. — Egy hóra 15 K. — Egy szám ára 40 fillér. MM. 1930. Hirdetmény. A magyar kormány által a tényleges szolgálat- kM álló idősebb születésű évfolyamból! hadkötelesek felváltására igénybe vett 1898., 1897., 1896. és 1895. születési évfolyambeli Eger városban tartózkodó hadkötelesek Blkalmassági szempontból való megvizsgálása folyó év márciushó 1., 2,. 3., és 4. napján minden nap reggel 8 órakor fog megtartani a Mária utcai Földmives Olvasókörben; és pedig: Március 1-én az 1895. évi születésűek. Március 2-án az 1896. évi születésűek. Március 3-án az 1897. évi születésűek, Március 4-én az 1898. évi születésűek, kötelesek a sorozóbizottság előtt megjelenni. Felhlvatnak ennélfogva mindazok a városban tartózkodó 1898., 1897., 1896. és 1895. évi születésű hadkötelesek, akikre az igénybevétel kiterjed, vagyis mindazok, akik a háború tartama alatt akár önkéntes belépésük, akár népfelkelői minőségben történt igénybevételük folytán a volt közös hadseregben (hadi tengerészében) honvédségben vagy népfelkelésben tényleges katonai szolgálatot teljesítettek továbbá, akik a ■épfelkelési bemutató szemléken alkalmasnak osztá- Igoztattak ugyan, de a polgári életben való nélkülözhetetlenségük következtében a tényleges szolgálat tejesítése alól a habom tartalma alatt fel voltak mentve, hogy a kijelölt helyen és időben jelenlegi tabalmasságuk felül bírálása céljából megjelenjenek. fl vizsgálaton a hadkötelesek’ tisztán és ren- éaaen öltözködve jelenjenek meg, s birtokukban levő •eases katonai személyi okmányaikat vigyék magukkal. Az alkalmassági vizsgálaton azok a hadkötelesek is megjelenni tartoznak, akik állításuk szerint a legutolsó népfelkelési bemutató szemlén alkalmatlannak osztályoztalak, illetőleg a katonai szolgálatból mint rokkantak elbocsájtattak, azonban ezt az állitá- tésakat okmányokkal igazolni nem tudják. Tájékozódás céljából értesittetnek az érdekeltek, hogy katonai szolgálátra való igénybevételük ampán ideiglenes lesz, mert csak arra az időre fog terjedni, amig a békeszerződés értelmében fentart- ható hadseregünk Smegszervezhető lesz. Ez ez időtartam 1 évet valószínűleg nem fog meghaladni. Minthogy ar ország újjáépítésének elegedhetet- tea feltétele n megbízható, a kötelesége tudatától áthatott hadsereg a sokat szenvedett ország újjáépítésének elő mozdítására igy hazafias kötelességét teljesíti minden hadköteles akkor amikor hadkötelezettségének «•eget tesz. A kormány bízva a lakosság hazafiasságában bizton számit arra, hogy a hadkötelesek eme hazafias kötelezettségűnek lelkesen fognak eleget A tényleges szolgálat alól felmentések egyáltalá- tes nem fognak engedélyeztetni. A jogosult“ magán érdekeknek a lehetőség mérvéig való figyelemben vétele érdekében azonban egyrészt a középiskolai tanulók és főiskolai hallgatók az eladások tarta-már a szabadságoltatni fognak, másrészt azok a hadkötelesek akik a véderő törvény 30 és 31-aiban meghatározott viszonyok között vannak, vagyis az öröklött mezei gazdaságok birtokosai és a családfenntartó •mennyiben az állományi viszonyok megengedik, tartósan szabadságoltatni fognak. A tanulmányi okokból való tartós szabadságolás iránti kérelem a tanulmányok folytatását igazoló bizonyítvány beterjesztése mellett annak idején az •Kijáró csapatparancsnokságnál kell előterjeszteni. Az öröklött mezőgazdaság birtokosa, illetőleg ••■ládfentartó gyanánt való tartós szabadságolás iránti a véd törvényi utasítás 1. részének 108. §-a pontjában, illetőleg 11 ti. §~ában előirt módon felszerelt folyamodványt pedig az alkalmassági vizsgálatnál vagy legkésőbb az alkalmassági vizsgálattól •■ámított 8 napon belül a katonaügyi előadónál kell benyújtani. A családfentartási kedvezmény elnyerése érdekébe! keresetképesség szempontjából megvizsgálandó férfi családtagoknak az alkalmassági vizsgálaton megvizsgáitatásuk céljából szintén meg kell joienniök. A család fenntartó gyanánt való tartós szabadságolás iránti folyamodványt különösen érdekében áll a feleknek az alkalmassági vizsgálatnál benyujtaniok mert különben a keresetképtelenség szempontjából megvizsgálandó férfi családtagok megvizsgáltatásának •ikuzódása folytán a kérelem elbírálása késedelmet fog szenvedni. Azoknak a hadköteleseknek, akik a véderőtör- véag 21—27 §-ai értelmében tudományos képzettségük alapján az egy évi önkéntesi kedvezményre igénnyel bírnának, anélkül, hogy ezáltal részükre a suolgálat teljesítése körül bármiféle előnyt biztositat- oék, — az egy évi önkéntesi karpaszománynak a POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. tényleges szolgálat tartama alatt való viselése engedélyeztetik, ezen kedvezmény elismerését a vonatkozó tanulmányi bizonyítványok bemutatása mellett az alkalmassági vizsgálatnál kell kérni. A kedvezmény elismerése a tényleges szolgálat megkezdése után is kérhető, ebben az esetben a folyamodvány annál a sorozó járások tisztviselőjénél nyújtandó be, amelynek területén az illető az alkalmassági vizsgálat idején tartózkodott. Pap jelölitek és felszentelt papok részére a véderő törvény 29. §-ában biztosított mentesség változatlanul érvényben marad. A kedvezményi igényt az alkalmassági vizsgálatnál kell érvényesíteni. Amennyiben egyes hadkötelesek eme hazafias hadkötelességük teljesítése alól magukat kivonni akarnák s ebből a célból az alkalmassági vizsgálaton való megjelenést elmulasztják vagy a tényleges szolgálati kötelezettség alól magukat fondorlattal kivonják, az 1890. évi XXI. t. cikkbe ütköző behivási parancs iránti engedetlenség miatt illetőleg amennyiben az a bűncselekmény nem forog fenn a véderő törvény 67. §-ába ütköző bűncselekménnyel a törvény teljes szigorával felelősségre fognak vonatni. Eger, 1920. február 23. Trak Géza s. k. h. polgármester. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A handabandázás nem közjog. Folytatólagos válasz Anonymusnak. Egészen uj közjogi elméletnek az alapját rakja le Anonymus a következő tételeiben: Könnyű rájönni »arra a külömbségre, amely a jogfolytonosságnak egyrészt nélkülözhetetlen, másrészt csak célszerűségi szempontból szükséges követelményei között fennáll. Közjogi szempontból a jogfolytonosságnak csak egyetlen elengedhetetlen feltétele van, az tudniillik, hogy a jog alapját a nemzet többségének szabadon megnyilatkozó akarata képezze ... A jogfolytonosság alaki kellékeire csupán abból a szempontból van szükség, hogy senki se vonhassa kétségbe azt, mikép valamely törvény a nemzet többségének akaratát fejezi ki. Ez az alaki kellék azonban nem okvetlenül szükséges abban az esetben, ha a körülményekből egyébként is megállapítható, hogy valamely törvény a nemzet többségének akaratával egyező.« Amilyen apodiktikusan hangzanak ezek a nagy bátran kivágott tételek, annyira mutatják, hogy a kérdés horderejűnek még a sejtelmével sem bírnak, eltekintve attól, hogy önmagukban ellenmondók és jogi abszurdumok. A jog a nemzet jogérzetének — a nemzeti géniusz egyik irányának — meghatározott formába öntött kifejezése. Bizonyos igaz, hogy a lényeg abban van, hogy a kijelentett szabályokban tényleg a nemzet akarata nyilatkozzék meg. De ennek a megnyilatkozásnak a jog által előirt formában kell történni, ha a kijelentett akarat a nemzet akaratának (nem a nemzet többsége, hanem egyenesen a nemzet akaratának!) kíván tekintetni. Amit az arra hivatott szerv a megszabott alakszerűségek betartásával jelent ki, az jog. Amit erre ; nem jogosított szervek, vagy akár a jogosított szervek is, de nem a kellő for- ! mában jelentenek ki, az nem jog, mert i nem a nemzet akarata. A forma itt nem egyéb, mint a lényegnek a kifejezésre juttatója. A forrni* nélkül a lényeg nem tud megnyilatkozni, nem tudja magát felismerhetővé tenni. Vagyis a forma itt-és másutt is a jogban — lényeges kellék. Forma dat esse rei. Nagyon furcsa logikával mondja Anonymus, hogy a jogfolytonosságnak (helyesebben: a jognak) van egyrészt nélkülözhetetlen, másrészt csak célszerűségi szempontból szükséges követelménye«, amely utóbbira azonban >csupán abból a szempontból van szükség*., hogy senki se vonhassa kétségbe azt, hogy valamely törvény a nemzet többségének (helyesebben: a nemzetnek!) akaratát fejezi ki, s nem is >okvetlenül szükségese, ha a nemzeti akarat a körülményekből egyébként megállapítható. De arról nem ad felvilágosítást Anonymus, hogy abban az esetben, ha a célszerűségi szempontból szükséges, de nem okvetlenül szükséges alaki kellék nincsei meg, vájjon hogyan lehet akkor megnyugtatóig megállapítani a nemzeti akarat tényleges fenforgását? Tudvalevő dolog ugyanis, hogy nemcsak Magyarországon, de Európában, sőt az uj világban sem volt együtt soha olyan törvényhozás, még ha az összes előirt alakszerűségeknek megfelelőleg, és a legszélesebb választójog alapján jött (is létre, hogy a kisebbségben maradt ellenzék ne hozta volna fel vele szemben azt az érvet, hogy a többség nem képviseli a nemzet akaratát. A kisebbségeknek ez a vádja, — vagy talán inkább nem is vád ez, hanem ön vigasztalás — éppen olyan emberi vonás, mint a többségek ragaszkodása a már egyszer megszerzett hatalomhoz. Alig lehet erre klasszikusabb példát felhozni, mint az 1917—18. telén végbement orosz dumaválasztásokat. Mikor a választás a legeslegkorlátlanabb választójog alapján, a bolseviki kormány vezetése mellett befejeződött, s még igy sem hozta létre azt az eredményt, amit a bolsevikek vártak vagy szerettek volna, akkor a kormány nem engedte a dumát összegyűlni, egyszerűen azért, mert az ő véleménye szerint az épen megválasztott duma nem képviselte a nemzet akaratát. Ha eltekintünk azoktól a szigor» formai kellékektől, amelyek egyedül lehetnek alapjai a kérdés tárgyilagos elbírálásának, ha >a szükséges követelményeket» mindjárt »nem okvetlenül szükséges kellékeknek* nyilvánítjuk, amint politikai céljainkat ilyképpen könnyebben véljük elérhetni, akkor legyünk egészen őszinték, vessük le a jog álarcát és ne alakoskod - junk jogi érveléssel. Mert a jog valóba* nem alkuszik. A jogban nincs olyan szükségesség, ami nem okvetlenül szükséges. Hanem igenis egyik oldalon ott van a szilárd jog, a másik oldalon a frivol önkény : aki bírja, az marja. Amit a jog egyszer, bárha csak célszerűségből is, szükségesnek jelent ki, az okvetlenül szükség&s.
