Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-07-23 / 8. szám
I. évfolyam. 8. szám. Eger, 1919. juJius 23 Szerda. 4 R SZOCIÄLISTÄ-KOMMUNISTÄ MUNKÁSOK MAGYARORSZÁGI PÁRTJÁNAK EGRI HIVATALOS LAPJA. Előfizetési dijak: Egész évre 80 K, fél évre 40 K, negyed évre 20 K, egjj hóra 8 K. POLITIKAI NAPILAP Ára 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum. Telefonszám 11. Nagy történelmi átalakulás folyik le előttünk Európaszerte. Nálunk és Oroszországban az átalakulás folyamata már tényeket, valóságokat mutat arról, hogy a proletáriátus vette kezébe a hatalmat a diktatúrával. A diktatúra is azonban csak kezdete az átalakulásnak, amelynek nyomán mind megváltoznak, átalakulnak azok a történelmi és gazdasági erők, amelyek a kapitalista társadalomban az embereket mozgatták, osztályokba formálták és az osztályokon belül és kivűl szívós, hosszú, kérlelhetetlen harcokba vitték. Örökké nem maradhat az emberiség abban a vad, kétségbeesett állapotban, amelybe a fejlődés, a történések fonalán a kapitalista korszakba kergette, meg kell kezdődnie a szenvedések, a nyomorúságok föloldásának, az emberiség igazi történelmének. A fától nem látják az erdőt azok, akik a proletárdiktatúrában nem látnak mást, mint egy rideg erőszak szervezetet, amely mindenáron a munkásosztálynak akar előnyöket biztosítani. Nagyon egyszerű és könnyed elintézése volna a diktatúrának, ha azt csupán szakszervezeti követelések általánosításának tekintenék éppen azok, akik markukba nevettek, amikor a pártban nemrégen vitatkozások folytak a szakszervezetek elhelyezkedéséről a proletárdiktatúrában. Sokkal mélyebben gyökerezik a diktatúrának jelentősége, sokkal nagyobb és jelentősebb fejlődési folyamatot zár le, sem hogy akár olcsó gyakorlati eljárással, akár — mint Marx írja a munkásmozgalom kritikusairól — transcedentális lekicsinyléssel elmélkedhetnénk. A diktatúra történelmi tény, amely a proletáriátus osztályharcának összes föltételeit egységes hatásúvá erősíti. Ha eszközei a leghelytelenebbek volnának is, mégis nagyobb célt szolgál, mint a burzsoá forradalmak úgynevezett legragyogóbb eseményei. A munkásság mozgalmai gyönyörű célok kitűzése nélkül is egybeesnek az emberiség fölszabadításával, a nyomornak, a szolgaság gyalázatának letörlésével az emberiség arcáról. A cél csupán kifejezője a munkásmozgalomnak, a történelmi erők mozgásának, amely szükségszerükig összeesik az emberiség érdekeivel. Az elnyomott osztályok fölszabadítása szükségszerűen magában foglalja egy uj társadalom teremtését. Az átalakulás legizzóbb ereje az elnyomott osztályok harcában van. A munkás- osztály teljes felszabadításának föltétele minden osztály megszüntetése, éppen úgy, mint ahogy a harmadik rendnek fölszabadulása a polgári társadalmi rend születésének föltétele, minden rendnek a megszűnése volt. Az a nagy világégés, amelynek lángjai most mindenütt fellobognak, a munkásság harca és szenvedése, amely most Eurőpa- szerte megnyilvánul, történelmi parancs. Hiába fekszik rá minden erejével a kapitalizmus rendje, és bármily tragikusan is forduljon a proletártömegek küzdelme, újból fokozottabb erővel fog felcsapni a láng s annál mélyebb lesz a kapitalizmus bukása és annál biztosabb, megdönthetet- lenebb lesz az igaz emberi munka győzelme. telt el. Nem történt semmi incidens, kivéve azt, hogy a Nápoly-római vasut-vonalon bombamerényletet követtek el, amelynél azonban senki sem esett áldozatül. Saint Germainból jelentik, a Temps londoni híradása szerint az angol munkáspárt tegnap délután gyűlést tartott a Trafalgar-téren. A gyűlésen éles hangon tiltakoztak az orosz- országi intervenció ellen, majd testvéri üdvözletét küldte a gyűlés az angol szindikátusoknak, valamint az oroszországi és magyarországi proletártestvéreknek. A hiúság ellenforradalma. A szocializmusnak csak osztályérdekből, anyagi indító okokból lehetnek igazi ellenségei. Erkölcsileg semmiféle vallási vagy elvi fölfogás alapján a marxismust megtámadni nem lehet. Azt a két gyönyörű alaptételt amely a szocialismus velejét alkotja, s amely azt mondja, hogy minden a dolgozóké és hogy mi mindannyian testvérek vagyunk, minden elfogulatlanul gondolkodónak,— ha csak a józan becsületes ítélőképességnek egyetlen paránya él benne, — föltétlenül el kell fogadnia. Akik anyagi érdekeikért reszketnek, akik megpróbálják a könnyű, uraskodő életmódot újra vissza hódítani, azok a körülmények szerint — ha tehetik — nyíltan fehér gárdát szerveznek, vagy pedig roppant ügyes ravaszsággal alattomban dolgoznak alávaló céljaikért. Ez a veszedelmesebb, ez a lappangó ellenforradalom. Hazugságaikat mindenféle sal- anggal 'cifrázzák föl, a régi frázisokat uj köntösbe öltöztetik s újra a >haza« jelszavával próbálják a tömegeket elámítani. Elszórják a felekezeti és a faji gyülölség izzó zsarátnokait, ösz- szegubancolják tetszetős érveiket s ily módon kitanulhatatlan agyafúrtsággal igyekeznek lehetetlenné tenni azt, hogy a különböző vallásu, foglalkozású munkásság egy hatalmas nagy testvéri közösségbe összeforrjon. A julius 21-iki világsztrájk. Euiópa munkásságának szolidaritása az orosz és maggar proletáriátus mellett. A tegnapi nap folyamán Európa összes országainak munkássága huszonnégy órára beszüntette a munkát. Huszonnégy órára Európa összes városaiban megállott az élet mozdulása, a redőnyök leborultak az üzletekre, megakadt a közlekedés, a kohókban kialudt a tűz és a gyárakból kitódultak a munkások, hogy sztrájkkal, tűntető felvonulásokkal adjanak kifejezést az orosz és magyar testvérekkel együtű érző proletárszolidaritásuknak. Tudjuk jól, hogy a vén Európának ez a megmozdulása, Európa munkásságának ez a mozgalma nem jelenti magát a világforradalmat, meg kell azonban állapítanunk, hogy a tegnapi huszonnégy órás sztrájk felbecsülhetetlen értékű és beláthatatlan következményű lépés a világforradalom felé. A tegnapi európai eseményekről az alábbi jelentések számolnak be: A tegnapi nap folyamán teljesen megbénult Bécs élete. Az összes színházak, kávéházak és szórakozóhelyek zárva maradtak. A gyűléseken a szociáldemokraták az erőszakos béke ellen tiltakoztak és a nemzetközi proletárszolidaritást hangoztatták. A kommunista szónokok megragadták az alkalmat, hogy a magyar ; és orosz tanácsköztársaságok : mellett tüntessenek. \ Gr dóban, Linzben, Salzburg\ bau, Marburgban és Wiener- ! Neustadtban szintén szünetelt a ‘ munka. I Bécsi jelentés hirt ad arról, . hogy Berlinben az összes iizle- ! tek zárva voltak. A kávéházak, i vendéglők ős árusító üzletek is zárva maradtak. A közúti vasut- : forgalom teljesen szünetelt. A \ szociáldemokrata és a kommu- \ nista párt által közösen, a bel- ; városban és a munkások által lakott területeken rendezett gyü- 1 lések a legnagyobb nyugalom- í mai folytak le. \ A Berliner Tageblatt jelentőse jj szerint tegnap éjszaka lövöldö- ■ zés támadt a császári palota és Í ' a parancsnokság közelében. A tőzsde felől tüntetők menete közeledett vörös lobogók alatt. ; Minthogy az utcákat elzárta a katonaság, a tömeg nem tudott átjutni az Unter den Lindenre. A katonák felszólították a tömeget a szétoszlásra. A nép azonban nem engedelmeskedett, mire ! a katonák a tömeg közé lőttek. Erre a nép megszaladt. Rómából jelentik,hogy a sztrájk első napja tökéletes nyugodtan
