Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-12-19 / 111. szám
XXVI. évfolyam 111 szám Eger 1919. december 19. Péntek Előfizetési díjak; Égisz évre 12U K. — Fél évre 60 K. kegyed évre 30 K. — Egg bóra 10 K. Egy szám ára 40 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés P Elszorult szivvel szemléljük száz sebből vérző szerencsétlen hazánk siralmas közviszonyait. Jelenünk nem biztató. Ha nem merítenénk vigaszt és reményt szenvedésben gazdag múltúnk felemelő tanúságaiból, kétségbe kellene esnünk s el kellene veszítenünk a magyar jövőbe vetett hitünket, amelyhez pedig görcsösen ragaszkodunk. Túlerő által eltiport, kifosztott nemzet vagyunk. Mégis nem a győzelmében elbizakodott entente igazságtalansága, nem a megszálló csapatok tatárjárása az, ami kétségbe ejt. Mert látott és átélt már a magyar hasonló viharokat. Az elvakult erőszak nem most először tagolja szét a természet által egységesnek alkotott hazánk testét; embertelenül dúló hordák jó egynéhányszor pusztították már el és vetköztették ki mindenéből a magyart. A haza egysége mégis mindig helyreállott s a szívós magyar faj munkakedve és munkabírása mindannyiszor uj — az előbbit felülmúló — jóléthez és virágzáshoz juttatta nemzetünket. Mert a történelem tanúságai azt bizonyítják, hogy életerős nemzet gyorsan kiheveri azokat a — még oly súlyos — sebeket is amelyeket rajta idegen erő ütött. E tekintetben rendíthetetlen nyugalommal nézünk a jövő elé. Fojtogató kétségek azon sebek láttára támadnak bennünk, amelyeket nem külerő, hanem elvakult fiainak átkozott szereplőse ejtett hazánk becsületén. Meg van gyalázva múltúnk. El van szakítva a kapocs, amely minket ezer év szenvedéséhez és dicsőségéhez fűz. A művelt világ elveszítette államalkotó ős államfentartó képességeinkbe vetett hitét, amelyről harminc emberöltő tett fényes bizonyságot. Mi pedig elveszítettük a jog szentségének és megingathatatlan- ságának megnyugtató tudatát s mardosó önváddal szivünkben, szégyenpirral arcunkon, önmagunkkal meg- hasonolva tévelygőnk ősi jogrendünknek még a pusztulásban is dicsőséges romjai között. Ha élni akarunk, ha újra meg akarjuk alapozni a magyar jövőt, elsősorban a becsületünkön ejtett •sorbát, kell kiköszörülnünk. Vissza kell állítanunk a kapcsolatot jelenünk és múltúnk között? Vissza kell állítanunk a jogrendet s biztosítani kell annak megingathatatlanságát! A szükséges reformokat a jogfolytonosság szemmeltartásával kell megvalósítanunk! Hazafiui bizalommal fordulunk a mélyen tisztelt Nemzetgyűléshez s esdve kérjük, szüntesse meg az erőszak uralmát s állítsa vissza helyébe a jog uralmát. ügy alapozza meg Magyarország uj jogrendjét, hogy, ne tapadjon ahhoz a törvénytelen születés bélyege. Tudjuk jól, mennyi akadályba és milyen nehézségekbe ütközik az uj alapoknak a folytonosság szempontjából kifogástalan lerakása. De azt is tudjuk, hogy a nehézségek leküzdhetők, az akadályok elhárithatők. Nem tartjuk alkalomszerűnek, hogy jelen ünnepélyes felszólalásunk kapcsán a lehetséges megoldások módozataira is rámutassunk. Célunk csak az, hogy a jogfolytonosság elvének elismerését kérjük Mi csak tudtul akarjuk adni a Nemzetgyűlésnek, hogy évezredes fejlődés kapcsán kialakult történelmi alkotmányunk terebélyes fájának gyökerei minden magyar szívbe beleeresztettek egy hajszálgyökeret s sok millió magyar szív fog vérzeni, ha e szálak kitépetnek. Tudtul akarjuk adni, hogy amit ezer év vésett be a magyar leiekbe, azt egy uj papirosalkotmány írott kartája nem fogja onnan egy-kettőre kitörölni. Czélunk jelenleg csak az, hogy a nemzetgyűlés figyelmét a jog folytonosságának szükségességére ráirányítsuk. Mi meg vagyunk győződve, hogy ha a nemzetgyűlés is úgy átérzi a kérdés fontosságát, mint mi, akkor minden nehézség dacára meg fogja találni a jogrend szempontjait kielégítő megoldást. De a nemzetgyűlés is legyen meggyőződve arról, hogy ha a valóságos és látszólagos nehézségek emlegetésével elaltatná lelkiismeretét, s uj alkotmányunk alapjait a jogfolytonosság követelményeinek figyelmen kívül hagyásával rakná le, — sok millió jogtisztelő magyar ember szivébe oltaná bele a nyugtalanságot, a gyenge jogi alapokon álló uj intézményekkel szemben táplált bizalmatlanságot, s általában a bizonytalanság nyomasztó érzését. Bizonyos igaz, hogy az idő lassankint a forradalmi alkotmányoknak is meghozza a jogalapot. A szokásjog idővel eltörli a törvénytelen származás szégyenfoltját. *) Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy jogakadémiánk tanári kara felirattal fordul a január 25-én választandó nemzetgyűléshez a jogfolytonosság érdekében. E felirat szövegét most közöljük
