Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-11-09 / 78. szám

XXVi. évfolyam 78 Censurat Maior Stefanescu Scarlat. Eger 1919. november 9. Vasárnap

Előfizetési dijak:

Égisz évre 80 K. - Fél évre 40 K. - Negyed évre 20 fi. — Egy hóra 8 R, - Egy szám ára 50 fillér.

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr.

Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

LEGÚJABB HÍREK.

(Budapest). A kormány szilárdságában az utolsó napok semmiféle változást nem hoztak, sőt a tegnapi minisztertanács újból világosan bebizonyitotta a kormány megingathatatlan egységét. _

(Budapest). Vastagh Géza festőművész meghalt.

(Budapest). Vazsonyi Friedrichel tárgyalásokat folytatott a liberális és demokrata pártoknak a kormányzatban való közreműködése tárgyában.

(Budapest). Horthynak a liberális pártokkal való tárgyalásai kapcsán Friedrich felajánlotta távozását, a kormány tagjai azonban a miniszterelnök iránt való ; feltétlen ragaszkodásukat jelentették ki s ugyanígy foglalt állást a Keresztény Egyesülés Pártja is Friedrich mellett.

(Budapest). A keresztény blokk hajlandó elfogadni a kormány esetleges kiegészítését, de semmi esetre sem egyezik bele abba, hogy a blokkon kívül álló pártok súlyúknál nagyobb mértékben vegyenek részt a kormányban.

(Budapest). A volt munkapárti képviselőkből alakult társadalmi klub, a Nemzeti Társaskör, tegnap kimondotta, hogy politikai körré alakul.

(Páris) Francia jelentés szerint Franciaországban 2800, Olaszországban 2644, Angliában 1554, Egyptomban 1200, Indiában 460, Malta szigetén 294 és Szalonikiken még ismeretlen számú olyan hadifogoly, illetve internált magyar és osztrák van, aki a közeljövőben hazatérhet.

Honfoglaló zsidók.

(Befejező közlemény.)

Egész röviden ki akarom hát mutatni, hogy Alföldi dr. urnák a magyar zsidóság eredetére vonatkozó beállítása nem »történelmileg megállapított tény«, mint ő feltűnteti, hanem az összes történelmileg megállapítható tényekkel ellentétben

álló dajkamese.

1. A történeti kútfők tényleg igazolják, hogy a kazárok között a zsidó vallás el volt terjedve. Csakhogy Alföldi dr. ur adatai annyiban tévesek, hogy a zsidó vallás a kazárok között jóval későbbi időpontban terjedt el.

Előbb ugyanis a mozlim vallás vert

náluk gyökeret. Mikor 732. táján Mérvűn arab vezér a kazárokat megverte, őket nemcsak adófizetésre kényszerítette, hanem a mozlim vallást is rájuk erőszakolta.

A zsidó vallás akkor kezdett közöttük elterjedni, mikor az 1. Romanus és Biborbanszületett Konstantin keleti császárok által elkergetett és a mozlim országokból kiűzött zsidók tömegesen menekültek a kazárok területére, minek folytán a vallási kérdésekben igen közömbösen gondolkozó kazárok közül sokan átvették a zsidók vallását.

Ez azonban nem 740. körül történt, | mint Alföldi dr. úr állítja, hanem Biborbanszületett Konstantin császár idejében, vagyis a X. század elején, amikor azonban a magyarok már a mai hazájuk területén éltek. A Lebediában való tartózkodásuk alkalmával hozzájuk csatlakozott kazár (kabar) törzs tehát még nem lehetett zsidó, hanem a megyarokkal rokonfajú turáni nép volt, amely a honfoglalás munkájában a magyarok oldalán csakugyan részt vett és a magyarsággal hamarosan teljesen összeolvadt.

így tekintve a dolgot, a mi szempontunkból teljesen közömbös Alföldi dr. urnák az a másik téves állítása, amely szerint a kazárok között túlnyomó volt a zsidó vallás, de azért mégis megemlítjük, hogy a zsidó vallás a kazároknál később is csak az előkelőknek vagyis a kisebbségnek a vallása volt, a nép között inkább a mohamedán vallás volt elterjedve, amely jóval előbb vert gyökeret a kazárok között. mint a zsidó vallás.

A kazárok (valamint a. bolgárok) közül a honfoglalás után az országba las- sankint beszivárgó mohamedánok törvénytárunkban izmaeliták vagy sarracenusok (szerecsenek) néven említettnek, és pedig igen gyakran a zsidók mellett, mert velük szemben legtöbbször ugyanazok a korlátozó szabályok érvényesültek, amelyek a zsidókra is vonatkoztak.

De minden egyébtől eltekintve a mai magyar zsidók azért se lehetnek a honfoglalásban résztvett zsidók utódai, mert Nagy Lajos királyunk 1360-ban az összes zsidókat kiűzte, s csak 1365-ben engedte meg ismét kivételesen egyes városokban a letelepülésüket. Nem lehet tehát Magyar- országon olyan zsidóság, amely eredetét 1365. előtti időre vezethetné vissza. Még a pragrnatica sanctió (1723.) korában is csak 11.374 volt Magyarországon a zsidóság száma. A tömeges beköltözés Lengyelország felosztása és Galíciának Ausztriához való csatolása (1772—1795.) után ' vette kezdetét.

Hiába figyelmeztet tehát Alföldi dr. úr, hogy »a magyar zsidót nem lehet ősz - szetéveszteni a galiciai vagy orosz zsidóval,» mert bizony a történeti igazság az, hogy a mai magyar zsidóság túlnyomó része galiciai eredetű.

2. Mindenkinek azonnal szemébe tűnik, hogy a Magyarországon ma élő zsidóság tiszta fajú szeműn népség. Más fajokkal való keveredése csak a legeslegújabb időben indul meg. Nem kell tehát etnográfusnak vagy antropológusnak lenni ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy a mai magyar zsidóság nem lehet a turáni népfajhoz tartozó (de zsidó vallásra tért) kazároknak a leszármazottja.

3. A magyarokhoz csatlakozott kabarok a magyarság nyolcadik törzsét alkották és három nemzetségre oszlottak. Mivel a honfoglaláskor megszerzett új haza területét a honfoglalók törzsenkint szállották meg, a kabar törzs is együtt maradt a törzs részére kiutalt területen. Ha tehát a mai zsidóság a nyolcadik (kabar) törzsnek volna a leszármazottja, nem szóródott volna úgy szerteszéjjel az országban, s a történelem folyamán okvetlenül feltűnt volna, hogy az ország bizonyos területrésze a zsidóság eredeti törzsterületét képezi, ahonnan a zsidóság las- sankint szétszivárog az országba. Ilyen zsidó anyaterülettel azonban történelmünk folyamán soha se találkozunk. (Ámbár a kazár leszármazás feltevése alapján olyan élelmes történetíró is könnyen akadhat, aki, mondjuk pl. Budapestet, Nagyváradot és Munkácsot fogja a három kabar-zsidó nemzetség eredeti szállásterülete gyanánt megjelölni. És ha a zsidók térfoglalásának eddigi tempója nem változik, hamarosan több u. n. magyar város versenghet majd ezért a dicsőségért, mint ahány görög város Homéros születési helyét reklamálta.)

A történelmi igazság az, hogy a kabar törzs igenis együtt maradt a honfoglalás után is, s történetíróink túlnyomó részének mindenkép valószínű véleménye szerint ez a nyolcadik (kabar) törzs ké- jjezi a honfoglalásban részt vett, s sajátosságait mind a mai napig megőrzött székeiység ősét.

4. Mindenki tudja, aki a magyarok történetének lápját forgatta, hogy a honfoglalás után a honfoglalás fáradságos munkájában részt vett elemek képezték a politikailag jogosítottak (későbbi nemesség) rendjét.

Ha tehát a zsidóság a honfoglalásban valóban részt vett volna, akkor se- hogysem kerülhetett volna a honfoglaló magyarok utódaival szemben inferiórisabb ..... helyzetbe, hanem maga is helyet foglalt volna a politikailag jogosítottak (a nemesek) között. Őket ezen jogállásuktól megfosztani Bizonyára nem ment volna simán, s alig hihető, hogy az ebből támadt küz-