Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-02-01 / 26. szám

XXVI. évfolyam.

SD19 február 1 sz mbat 26. sMnAra 20 fillér

Előfizetési árak:

Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106.

POLITIKAI NAPILAP

Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR.

Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS.

Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap.

Hirdetési árak:

Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, köz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1*50 K. 'jótékony* célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 15K. — HIRDETÉSEK; egész oldalas WO K, hasábonként és centiméterenként hatf- Ságok, gazdaságok és hivataloknak 1*50 K, magáncégek- — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon r50 K. —

A magyar igazság.

Eger, jan. 31.

Tudtuk, hogy ennek be keli következnie. Tudtuk, hogy az ántánt hatalmai nem azért kötötték meg velünk a fegyverszüneti szerződést, hogy aztán a románok, a csehek, a szer- bek azt semmibe se vegyék s olyan mélyen ha'oljanak be az ország élő testébe, aminő mélyen behatolni még Dgvérme- sebb álmaikban sem mertek volna gondolni. Tudtuk, hogy az ántánt vezető államaira nézve nem lehet közönyös, hogy ők a győzők, mérsékeltebbek legyenek követeléseikben és diadalmámorukban, mint azok a kis népek, akik csak segédcsapataik voltak.

A magyar közvélemény egy része felháborodott azon, hogy a csehek, a szerbek, a románok harminc negyver főből álló csapatai minden ellenállás nélkül szálihattak meg tiszta magyar városokat s ott mint hódítók rendezkedtek be. A kormány azonban nagyon helyesen, megelégedett a tiltakozással, de egy pillanatig sem gondolt arra, hogy a fegyver ellen fegyvert szegezzen. Bízott a magyar nemzet igazában s bízott a szerződés szentségében. A türelmetlenkedőket türelemre intette, a nyugtalankodókat nyugalomra intette, a csüggedőkbe bizalmat igyekezett önteni.

Mikor az ántánt-bizottság s utóbb az amerikai bizottság Budapestre érkezett, valameny- nyiünk abban reménykedtünk, hogy az ántántnak ezek a megbízottai a saját tapasztalatuk alapján fognak meggyőződést szerezni arról a katasztrófáról, melybe a jogellenes és erőszakos megszállások ezt a szerencsétlen országot döntötték, s reményünkben nem is csalatkoztunk. Már napokkal

ezelőtt hire érkezett annak, hogy a versaillesi békekonferencia a megszálló csapatokat visszaparancsolta a demarká- cionális vonalra, s ma már jelek vannak, hogy a jogtalan térfoglalók készülnek visszavonulni Nem tudjuk ugyan, hogy ki az, vagy kik azok ellenfeleink közül, akik bennünket pártfogásba vettek, de hálás szívvel gondolunk reájuk s az egész magyar nemzet köszönetét tolmácsoljuk.

De felháboriló körülmények közt történik a románok visz- szavonulása a jogellenesen megszállott területről a demarká cionális vonalra. Megdöbbentő telentések érkeznek azokról az embertelenségekről és kegyetlenkedésekről, amelyet elkövetnek. Dickens azt Írja valahol, hogy senki sem tud méltósággal szaladni a kalapja után, melyet a szél lefújt a fejéről.

A románoktól sem reméltük . azt, hogy méltósággal fognak j beletörődni abba a kényszer- helyzetbe, mely alól nem von- S hafják ki magukat. Nehány héttel ezelőtt a románok budapesti követe tiltakozott Ká- ! rolyi Mihály előtt a román i katonák brutalitása miatt emelt vádak ellen, s elégtételt kért a a vádak miatt. De azóta olyan bizonyítékok halmozódtak fel, amelyeket nem lehet sem eltitkolni, sem letagadni, s nem lehet emberi ésszel s emberi . szívvel megérteni, hogy egy ! , nép, mely maga is végig szen- i vedte a háború nyomorúságát, j kedvét és örömét lelje abban, hogy fegyverrel kezében megrohanjon fegyverteleneket s azokon olyan válogatott kegyet- ! í lenséggel töltse ki bosszúját, I | aminő kegyetlenségtől még bar- \ | bár és vad népek is vissza- ■ riadnának.

Az eger-Mapssti közvetlen telefon

A miskolci kereskedelmi és iparkamara fölterjesztése j a kereskedelmi miniszterhez.

Eger, jan. 31. A miskolci kamara fölterjesztése

I A miskolci kereskedelmi és iparkamarától a mai postával a következő átiratot kaptuk:

Az EGRI ÚJSÁG Szerkesztőségének

Eger.

Az Egri Újság folyó évi január 25 iki lapszámában „Közvetlen telefonösszeköttetés Eger—Budapest között“ cimü közleményre vonatkozóan van szerencsénk értesiteni, hogy az egri kereskedelmi és ipari életre nézve oly fontos közvetlen telefonösszeköttetés érdekében Kamaránk a mellékelt felterjesztésben fordult a kereskedelmi miniszterhez.

Ezzel felujitottuk azon^mozgalmat, melyet a szóbanforgó vonal létesítése érdekében évek hosszú során át felszínen tartottunk.

Miskolc, 1919. január 28. Kereskedelmi és Iparkamara Koós, Wiuich,

alelnök. titkár.

azteger—budapesti közvetlen telefonösszeköttetés ügyében a következő:

Miniszter Ur 1

Évek hosszú során át több ízben fordult Kamaránk, — de sajnos eredménytelenül — miniszter ur hivatalbeli elődjéhez az Eger—Budapest között létesítendő közvetlen összekötő távbeszélő áramkör létesítése iránt.

Eger r. t. város kifejlett kereskedelmének és iparának (érde- keltsége részétől jogosan hangzott el már a háborút megelőzően is az a panasz, hogy üzleti tevékenységük súlyos hátrányt szenved a Budapestiéi való közvetlen telefonkapcsolat hiánya következtében.

Eger r. t. város, bár a Máv. Miskolc—Budapest fővonalába |

közvetlenül bekapcsolva nincs, ;

közgazdasági tekintetben oly

rohamos fejlődést mu*at, hogy az ottani kőzgaidaségi élet érdekeltségei joggal igényelhetik az államhatalom segítségét a köz- veden távbeszélő áramkör megteremtésével.

A távbeszélő-forgalom fejlődésére elég azon egy adatot felemlítenünk, hogy míg Eger távbeszélő állomásán 1901-ben 564 interurbán beszélgetés bo- nyolittatott le, addig tiz évvel később már 8700 az interurbán beszélgetések száma.

Az eger—putnoki vasútvonal megnyiila, számos uj vállalat létesüiése, a borgazdaság nagymérvű fellendülése, a pénzintézeteknek budapesti nagy intézetekkel megteremtett érdek- közössége hatalmas arányokban felfokozták az eger—budapesti forgalmi igényeket 8 fokozott mérvben sürgetik a két közvetlen összekötő áramkör megszervezését.

Az úgy hazánkban, mint a külfölddel mind szélesebb üzletkörrel rendelkező egri borkereskedelem is igen sínyli azt, hogy üzleti összeköttetéseiben a közvetlen telefonkapcsolat előnyeit nem élvezheti.

A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy Eger—Budapest között a telefon összeköttetés csakis közvetett utón, a Máv. Füzesabony táviró állomásnak bekapcsolása révén lehetséges.

Az évtizedekkel előtti kevésbé fejlett egri közgazdasági életnek megfelelt a telefonösszeköttetésnek eme korlátozott volta is, azonban Eger mai kifejlett kereskedelmi és ipari érdekeit az akkori kornak megfelelő intézkedés és állapot ki nem elégítheti.

Megjegyezzük, hogy a füzesabonyi távbeszélő állomást a* ottani lüktető gazdasági élet és az állomás transitó forgalma is erősen igénybe veszik s ez is hozzájárul ahoz, hogy az egri érdekeltség az üzleti forgalom idejében vagy egyáltalán nem, vagy csak elkésve kap összeköttetést Budapesttel.

Minek következménye az, hogy a mai modern gazdasági életnek megfelelően villámgyorsan fluktuáló kereskedelmi és ipari