Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-02-01 / 26. szám

2 c 1919 február 1 konjunktúrában az egri érdeke­ket nagy összegeket, vagyonokat kitevő károsodás éri. Eger r. t. város állami és tör­vényhatósági közintézményei és a társadalom minden osztályára egyaránt fontos közbiztonság biztosítása, fenntartása szintén a közvetlen telefonösszeköttetés iránti kérelem jogosságát erő- siti meg. A mai vasúti személy és teher- áru forgalom erős korlátozása és ezzel kapcsolatban a posta- és táviróforgalom nagymérvű csökkenése is érzékenyen érinti a kereskedelmet és ipart és még sűrűbben reá utalja a vidéki érdekeltséget üzleti ügyeinek telefonon át való lebonyolítá­sára. — Miniszter ur erélyes- sígébe és gyors intézkedési képességébe vetjük ma remé­nyünket, hogy az egri érdekelt­ség kívánalma figyelembe lesz véve és az Eger—Budapest kö­zötti közvetlen összekötő táv­beszélő áramkör létesítésével az egri kereskedelem és ipar régi panasza orvosolva lesz. Miskolc, 1919 január 2$ Kereskedelmi és Iparkamara Koés Samu Wittich Andor aleínök. titkár. A szociáldemokrata párt szervezkedése. Eeseden is megalakult a szociáldemokrata pártszer­vezet — Több mint öt­száz tagja vau. — Saját tudósítónktól. — Eger, jan. 31. Hevesvármegye különböző vidé­kein egyre nagyobb mértékben hó­dítanak a szociáldemokrácia nagy eszméi s egyre jobban szaporodnak a nép körében a párt hívei. így legutóbb Eeseden alaku’t meg a szociáldemokrata párt szervezet s a szervezkedésnek olyan eredménye van, hogy már eddig is több mint ötszáz tagja van a pártszervezetnek. A szervezkedő gyűlés most vasár­nap volt Eeseden rendkívül nagy számú jelenvolt részvételével. A gyűlésen Dóka Lajos egri ki- kftldött mondott nagyhatású beszé­det*, amelyben ismertette a külön böző politikai pártok programmját s azután a szociáldemokrata partét s bebizonyította, hogy a dolgozó nép­nek ma csak egy pártban, a szoci­áldemokrata pártban lehet a helye, amely egyedül képviseli teljes őszin­teséggel a dolgozó nép érdekeit. Hangoztatta tovább a szervezkedés szükségességét a szociáldemokrata pártban való tömörülésre és szer­vezkedésre szólította fel a hallga­tóságot. A népgyülés résztvevői nagy tet­széssel fogadták az előadó beszédét s egyhangú lelkesedéssel kimondot­ták a szervezkedést s a megyei szo­ciáldemokrata párthoz való csatla­kozást. Kezdjük meg a köz­munkákat. A miskolci kereskedelmi és iparkamara akciója. (S ját tudósitónktól.) Eger jan. 31. A jelenleg tapasztalható nagy­mérvű munkanélküliség, a városok­ban uralkodó és folyton növekvő lakásínség szükségképen előtétbe g állítják a tavaszi időszak követkéz- | tével legaktuálisabb állami es ható- I sági jfe!adatok egyikét, az építkezési * ipar és általában a közmunkálatok f megindítását. A cél elérése érdeké | ben a miskolezi Iparkamaia széles- | körű akciót kezdeményez és rész- jj letes felterjesztésben fordul az ille­tékes miniszterekhez, amelynek rö- f vid vázlatát alábbiakban ismerietjük. \ Szénszübséglet. \ Az építőipar megindulásához fü ; zött várakozások, hogy csak meg- í közelítőleg is kielégítők legyenek, j elengedhellen és legfontosabb kel- jj lék az építőanyagok biztosítása. Ez | pedig csak úgy remélhető, ha az j építőanyagokat előállító vállalatok j üzemképessége helyreá.littatik. E j . vállalatok üzemképessége elsősorban i j és Iegfőképen a szénszükseglet biz- j I tositásától függ. Ennek biztosítását ; illetőleg nem hagyható figyelmen l kívül különösen a kamarai kerület í iparánál a borsod megyei Sakóvölgy ; szénterülete, amely gazdaságban a 3. helyre jut a hazai barnaszén me­dencék között 80 km2 területen 160 miliió tonnára becsült szénmennyi­ségével. Azonkívül a háztartások jj részére igényelt fűtési szén nagy jj kontingense is elesik a tavasz be- \ álltával s igy e réven is van némi ] remény arra, hogy ez is elősegíti az ! építőipari üzemek termelését. Szállítási zavarok.I Az építőipari anyagok szállítása 5 a jelenlegi forgalmi nehézségek és j miniszteri rendeletek folytán erősen ' korlátozva, szinte teljesen meg van \ bénitva. A szén biztosításával meg ; van a remény arra, hogy a közműn \ kálatok és általában az építőipari jj tevékenység újraélesztésének den- 5 gedhetetien feltétele, az anyagok ! forgalmi szállítása is szabad lesz. . Ismeretesek a nehézségek, amik a \ vasúti teherforga’om fejlesztését ille* j tőleg ma fenn állanak azonban az I építőipari munkálatok sürgős meg­kezdése oly elsőrangúan fontos köz- gazdasági feladat, amely az állami hatalom megmaradt erejének ember- feletti erőmegfeszitését is megköve­teli. Közmunkák. I Hatodik esztendeje tart az építőipar I válsága, csaknem szünetelése. Az I önnálió iparosság kimerült, teljesen | elgyengüh és pedig úgy a szorosan ; vett építőiparosok, mint a különböző : építési ágak által foglalkoztatott t«r- s melő iparágak. Az építőipari mnn- «• kásság, mely pedig az ipari mun kásság hatalmas zöme, ugyancsak kiéhezve, lerongyolódva, türelmet­lenül várja az építési munka meg­indulását, melyet ép oly sóvárogva vár a lakásínséggel meggyötört la­kosság is. Az építőipari anyagok rendeletileg hatósági közmunkák céljaira vannak első sorban is le­kötve. Kell tehát, hogy az építőipar renaissances közmunkák nagyarányú kiadásával vegye kezdetét. Közmunkáitok a kamarakerületében Egész sereg terv volt már a há­ború kitörését megelőzően készen és megérett igen sok újabb terv a megoldásra a háború alatt. Az ál lamügyek különböző reszortjával kapcsolatba és azonkívül közhatósagi jellegű építkezések is eiodázhatlanok. Állami köztisztviselői és munkás lakások építése a lakáshiány meg­oldását is érzékenyen előmozdítaná. Köztudományu, hogy vidéki váro- ssinkan az állami totalem előrelá­tásának hiánya folytán számos ál­lami intézmény bérházak lakrészeit foglalják el. Különösen nagy építőipari mun­kaalkalom kínálkozik a kamara ke­rületének nagyobb városaiban, mint Miskolcz, Eger és Gyöngyösön. A háborús évek alatt kevésbbé gondozott közutak jókarban hozása, felépítmények létesítése a máv. re organizálásával járó középitkezési munkálatok megkezdése mind oly n8gy horderejű feladat, amely az államhatalom intézkedéstől várja az indító és cselekvő erőt. Minden munkálatok megkezdése érdekében a kamara a szénügyek kormánybiztosához is fordult a szén biztosítása végett és a Máv. igaz­gatóságához tett javastatot a teher­forgalom javítása iránt. A muukapiacrendezése. Az építőipari üzem megkezdése előtt elengedhetlen feltétel a mun­kaadó és munkás zavartalan együtt­működését biztosítani hivatott kol­lektiv szerződések megkötése. Ezzel összefüggésben és a tőke figyelmét is felhívja a Kamara a vállalkozási kedv felélesztésére. Kéri végül a Kamara a miniszte­reket, hogy saját tárcájuk keretében intézkedjenek a középi kezések ta­vasszal való megkezd heteséről, más­felől e nagy társadalmi és közgaz­dasági kérdés égetően sürgős vol­tára tekintettel, hívják fel mindazon miniszteri tárcák figyelmét, amelyek abban a helyzetben vannak, hogy közmunkálatokat foganatosíthatnak. Felhívás! j Felhivatnak az egri építőiparosok, \ hogy február 1 én d. « 5 órakor a collektiv szerződés tárgyalása cél- , jából az ipartestület hivatalos helyi- 'i ségében megjelenni szíveskedjenek. Építőiparosok csoportja, i A 16-os magyar ezred Egerben. Megérkeztek a 16-osofe. Eger város uj helyőrsége. — Saját tudósitónktól. — Eger, január 31. A 16 ik magyar gyalogozred, a mely a volt 25-ik közös gyalogez­redből és a 29 ik közös vadászez­redből alakult, eddig Losoncon ál­lomásozott. A cseh megszállás folytán az ez­rednek el kellett vonulnia Losoncról s előbb Pásztói a, majd Füzes­abonyba helyezték. Legutóbb ezután a hadügyminisz­ter úgy rendelkezett, hogy a 16 ik gyalogezredet Egerbe helyezte el s az ezred, most tisztikarával és le­génységével megérkezett Egerbe. Az ezr^d katonái N.igrád, Zólyom és Gömörvármegyék magyar fiai közül rekrutálódtak s derék lelkes kötelességtudó katonák, akiket Eger város közönsége bizonyára hamar meg fog szeretni. Tisztikara is mind kiváló képzelt katona s parancsnokuk: Putnoky István alezredes, míg a helyettes parancsnok s egyúttal közigazgatási parancsnok Gattaringer Károly al­ezredes. A 16 ik magyar gyalogezred itt tartózkodása alatt mintegy Eger vá­ros helyőrsége lesz s az ezred le­génységét, valamint hivatalos helyi­ségeit a várban helyezték el. A 16 os katonák, mint már fön­tebb is mondottuk, lelkes magyar fiuk, akik legutóbb is önként ajánl­koztak arra, hogy a csehekkel szem­ben megvédjék a magyar földet. Bizton hisszük, hogy az ezred katonái itt létük alatt minden tekin­tetben jól fogják magukat érezni s Eger városának is hasznos szolgá­latot fognak tenni a rend és nyu­galom megőrzésénél. ad. 1577/919. Hirdetmény! A magyar hadügyminiszter 152938/1518. VI/a. számú rendelete alapján ériesiiem az itt tariozkodó orosz hadifoglyokat, hogy további itt lakhatásuk rendőr­ségi engedélyhez van kötve, Ami&t is felhívom az összes hadifoglyokat, hogy legkésőbb február hó 10 ig összeírás végett a v. mérnöki hivatalban jelenthez zenek. Az összeírt hadifoglyok részére azoknak, akiknek további iltmaradá- sát fontos családi vagy gazdasági tekintetek kívánják, a rendőrség ad 3 hónapra ittlakhatási engedélyt, a többi hadifogoly tartozik a város­ból eltávozni ezen felhívástól számí­tott 15 nap alatt. Eger, 1919. jan. hó 31. Jankovlos Dezső s. k. potgánneeéer.

Next

/
Thumbnails
Contents