Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-24 / 95. szám
XXVI. évfolyam. Ara 20 fillér 1919 április 24 csütörtök 9Ä. SKám Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 borona, — fél évre 25 korona, — negyed évre W50 korona, — egy bóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefen: 106. POLITIKAI NAPILAP Meelelenlk fcMN éa danán atSnt nap klvCtetéval mindennap. Hirdetési árak: Soronként l Nyílttéri közlemény 3 K.biröaigi Ítéletek, két - gazdasági közlemények, gyészlelentések 1*60 K. ] Vtéi,q céfai eor cetietek, bálbizottségok érteeitései, lei üli nyagtáaéaa 60 tilt. Eljegyzések, házasságok, köazö yftalM—k 10 sorig 16 K. — HIRDETÉSEKi egész i las «M K, hasábonként éa centimétarenktnt ható nifok, gazdaságok és hivataloknak 1*50 K, magtoaégék- — nők l K, szallaghirdetée szövegoldalan 1*60 K. Eddig kit ss fél «U1I6 boldta sltkaHik temető szövetkezetek. Budapest, április 23. S^gállapiUtták a fermaiö szövetkezetek sservefictét. Az uj társadalom alapja: A Munka. Aki dolgozik, azé legyen a manka eredménye. Ez az alapgondolata a földműves termelőszövetkezetiek is. Aki megmunkálja a földet, az része* fűljön elsősorban a terményben, a féld hozadékéban. A termelő szövetkezetek még a »áreiasi forradalmat megelőzően először Somogy megyében alakultak meg és az első ilyen termelő szövetkezet a Hitelbank állal terelt 44 eer hold terflletnyi Eszterházy-féle feitbizományi birtok volt. ízt különösen a proletár diktatúra kikiáltása óla gyors tempóban követte több szövetkezet megalakulása, úgy hogy ma már csak Somogy megyében kleel hatszázezer hóid területen van terme'ő-szövetkezet. Az egész ország terilletén pedig több aint két és fél millió hold terűiden alakultak féld «r.*veä termeié szövetkezetek. A termeid szövetkezet alakulhat ' bármily földterületen, de aBggmive* lés intenzitása és eredményessége awtál jobban biztositva van, minél tegyebb a széretiezeti üzem. A termelőszövetkezetet annyian alakíthatják, ahány emberre, munkaerőre szlkség von az illető földterfltet intenzív megmivelésére. Tagja lehet mindenki a termelő- : szövetkezetnek, aki évenkint legalább 120 munkanapot biztosit a szövetkezeti főid megművelésére. A rész vény nem péoz és egyéb régi értelemben vett érték, hanem a munka. A részesedés sem péez, hanem a terménynek az egyes tag által befektetett munka arányában valé hányada. Aki több munkát, több munkanapot szolgáltat a szövetkezetnek, az többet is kap a terményből. Eleinte, mig a pénz végleg ki nem kflizöböiteuk, a terményen kívül pénzbeli részesedésük is lesz a tagoknak. A termelőszövetkezetnek vannak teljes és nem teljes jogú tagjai. Tel jes jognak azok, akik egész éven át minden munkanapjukat a termelőszövetkezetnek biztosítják. Nem teljes joguak, akik nem minden, de legaiább százhúsz munkanapjukat befektetik a termelőszövetkesetbe. A termelőszövetkezet tsgjai évközben is eüátatnak minden szükségei cikkel és élelmiszerről, év végén pedig a szövetkezet tiszta jo vedelme, végzett munkájuk arányában megoszlik köztük. A termelőszövetkezet tagjai a maguk és családjuk oilátásán felül megmaradt feleslegeket osak a termelőszövetkezetnek adhatják el. A termelőszövetkezet azután e feleslegekért részben ipari árukat szerez be az áruelosztótél, részben a városok élelmezésére fordítja. A termelőszövetkezet szervezete a következő, alulról felfelé: A szövetkezeti mezőgazdasági üzem, amelynek élés a tagok közgyűlése által megválasztott intésó* tanács áll, öt, legfel ebb tiz tagból. Az intézőtanácJban benne van a szakember, az intéző is, aki azonban nem tagja a szövetkezetnek. Az egyes üzemtk bizonyos együt tos szám« körzetet átkot, amelynek élén, mint ellenőrző szerv a körzeti felügyelőség áll a kmrflleji tanáccsal. A kőrzotek kerületbe tömörüllek, ennek élén szintén mint ellonőrző- szerv, a kerületi igazgatóság, illetve feligyelőség áll. Valamennyi fenti szervnek legfelsőbb merve a Tér melők Szövetkezete Országos Központja, mely a főidaűvelésflgyi nép- biztossígaak van alárendelve. A termelőszövetkezet célja, hogy a föld azok kezében legyen, akik azt megművelik és hagy az intensiv művelés biztositva logyou a nagy- izem révén. Mert osak a nagyüzem biztosítja a legintenzívebb termelést gépek segítségéve), befektetések eszközlésével. A termelőszövetkezet másik célja, hogy a városok ellátása a termelő szövetkezetek révén biztosittassék. Egyik legfontosabb jelentősége a termelőszövetkezetnek, begy a közösség, az emberi szolidaritás elvét érvényre juttatja. Majd ha az egész ország fö’dterfl- lotének túlnyomd része termelőszövetkezet ieez, amelynek sersát a delgozék intézik, akkor lesz csak valóban befejezve a forradalom, akkor ölt GMk teetet igazán az aj társadalmi reed gondolata, akkor lesz testvér a falusi ée városi preletárság, | akkor lesz biztosítva a városi pro- - lotárság zavartalan ellátása és akkor j f indulhat meg az uj felszabadult élet, \ . amelyben minden dolgozó ember ; I megtalálhatja a maga gazdasági és i : knltnráüs boldogulásét. I-----------——— ! » * i IA főváros prsletirságának élelmezéséért.1 | X vidéli Munkástanáuok j f «• akadályozzák az élölmi- sserekitak. a fétrárobfea I »sál litását. Budapest, április 23, \ | A preletájság ellensége, aki aka f dályozza a fővárosi preletárság el- I látását. Azok között a teendők kö- > | zött, a melyek a proletárdiktatúra megerősítésire és a munkásság ha- jj | talminak megalapozására elenged- • ketlenfil szükségesek, első g helyen áll az élelmezés kérdésének meg* < oldása, különösen pedig a fővárosé ' proletáriátus ellátásának tökéletesebb - l biztosítása. Budapest munkásságénak zavar- : I fala« élelmezése nem osak azért ] rendkívül fontos, mvrt ezen múlik, J | hagy cl tudjuk-e látni a faiu népét . ipari és gazdasági cikkekkel, hanem , azért is, mórt ni a minden --fővárosi • gyárban minden proletár kéz affront- \ : nak dolgozik és a -proletárság ellen- j I ssge az, áld az izmos karok serény . \ munkáját renyhévé és eliankadóvá I teszi. A főváros élelmezésének ez óriási * f fontossága ellenére, még ma is * megtörténik, sajnos gyakrabban a I kelleténél, hogy egyes vidéki műn- j kásságok önhatalmúlag visszatartják ' a Budapestre irányított élelmiszer * f küldeményeket s azokat a helyi fe- < gyasztás oéijára foglalják le. A ) : munkátiináecoknak ennél a kérdés* fj nél első sorban figyelembe kell j veuniök, hogy lehetetlen helyi érdé- | keket elébe helyezni az országos ? érdekeknek. Nem szabad a közellátási sépbiz- ■ toasáf határozott utasításainak és resdelkeaéaeinek semmibevevésével evupán a helyi körzetetek szempont járnák megfelelően cselekedni és igen snlyos következményekkel jár- j hat, ha egyes helyi szervek a toka ; lis érdekeknek kedvezve egyenesen * megakadályozzák a főváros preis- ; társágának emberi ellátását. A közellátási népbiztosságnak az * az intenciója, hogy a proletárság | ellátása igazságos, arányos, egyes- J teres és kielégítő legyen. Értsek a j eélnak keresztülvitele azonbau tel- jesen lehetetlen, ha azokat az élelmi- ?, szerkflldeményeket amelyeket a nép- biztossíg utasításai Budapestre irányítanak, egyes helyi szervek öu- hatalmulag visszatartanák í-s ezzel súlyosan sértik a fővárosi munkásság létérdekeit, csorbítják energiáját, munkakészségét. Az összes vidéki szervek a proletár öíszeség érdekében járnak el, ha ilyen önhatalmú eljárástól tartózkodnak és minden emberileg lehetőt elkövetnek, hegy minél több élelmiszer, élőállat, zsír, burgonya, gabona, tej, baromfi, tojás, zöldségféle stö. kerüljön a fővárosba a budapesti munkásság rétzére. Hassanak sda a vidéki munkástanácsok és direktóriumok, hogy Budapestre irányított élelmisaer küldeményeket semmi oimenísenkiie tartóztassa fel 8 erre illetékes tényezőknek kötelességük azon lenni, hegy a fővárosba szóló élelmietekéit minél gyorsabban és akadálytalanul kerüljenek az or- szág szivébe. A vidéki tanácsok nem csak a fővárosi proletárság érdekében, de a ssját exisziencialís érdekükben is járnaz el, ha tz egyes központoknak lehetővé teszik, hogy a népköztársaság utasításai érteimében a fővárosnak srJkzáges élelmieikkekeí összeadják és Budspestrc küldik. A köipoutok a eépbixtosság Hivatalos szervei, annak a munkásságát tehát minden erével erővel támogatni kell. Gosdolja meg a vidék, hogy m a fővárosi munkásságnak tincsen elegendő élelme, nem tud ipari és gazdasági cikkeket termelni, sem municiét a frontra és ilyképen meginog a pro léten* g hatalma. Senki nt merje tehát megakadályozni a Budapesté irányított élelmiszer küldemények elszállítását vagy tovább szállítását, mert akt ezt teszi, nem csak a proletárségtak, de önmagának is ellensége. Kenőéiül Az Iptrügyi szakosztály a következő rondeleiot adja ki: Minden tanonc tárté tannkaadé kötelezetik, hogy tanencát napi 0 érán kérésziül veheti igen;te és csakis sz&kmnnkára. Az iskola látogatása teljes szabad ágát köteles engedélyezni és ha netalán az iskola idő munkaidőre esnék úgy mui£&- időnként lesz díjazva.- E rendelet ellen vétők fölön a forradalmi törvényszék ítélkezik. Eger, 1919. április 23. Ip'rügy! szakosztály.
