Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-24 / 95. szám
E « R I U J S A O Ifit, április 24. A városi tanács intéző bizottsága ma, csütörtökön •»to 7 órakor a közigazgatási szakosztály helyiségében (Tárosháza) ülést tart. A falu népi a proletáruralsmért. Az ecsédiok lelkes csatlakozása. — Saját tudósítónktól. — ♦tint Ecsédről írják lapunknak, ott most alakították meg a föld- ■wnkások és kisgazdák »rszágos szövetségének helyicsoporfját. Az alakuláson nagy lelkesedéssel egyhangúlag kimondták, hogy teljes erejükkel támogatni fogják a proletárságnak a világszabadságért és az elnyomott népek fölszabadításáért folytatott küzdelmét. A csoport egyelőre 300 taggal alakult meg, de biztosra vehető, hogy csakhamar a falu egész népe csatlakozik a falusi proletárok szervezetéhez. A csoport alakuló gyűlésén megválasztották a vezetőséget is. És pedig: Elnöknek: Dóka Lajost, H-od elnöknek: Tóth Józsefet (jóski), pénztárnoknak: Maksa Andrást b., pénztári ellenőröknek: Maksa István, (tüzér) Kokas Lajos (róka), jegyzőnek: Nagy P. Mihályt, II. jegyzőnek: Skrabók Istvánt. A dohány felosztása. fiel válthatók be a dohányjegyek? Eger, április 23. Eger város forradalmi tanácsá- *ak megbízásából a közellátási szakosztály a következő értesítést közli: Értesítés. A közellátási szakosztály közli, hogy a dohányvásárlásra jogositó jegyek a mai naptól kezdve a következőjdohánykisárusoknál.vált- batók be. I. Nagy Róza, Káptalan-utca. II. Prufzmann Carola Kállay- Zollán-utca. III. Mércéi Mihályné, Piac. IV. Ernst Regina, Vásár-tér, (Törvényszékkel szemben). V. Tolvay Gáborná, Casinó-utca VI. Gólya Elemérné, Maklári-ut. VII. Bába Mária, Szent János-u. VIII. Smidl Fáni, Káptalan-utca, IX. özv. Wáhl Adolfné. Szé-. chenyi-utca. IX. 'a. Pamiényi Györgyné, X. Politzer ]akabné| Érsek-utca. X'a| Erdélyi Mária, Kossuth-tér. A dohányjegyét mindenki, kivétel nélkül köteles beváltani. Azt másnak áteogedni vagy arra indokolatlanul dohánygyártmányokat beszerezni nem szabad. A pipadohány, illetve szivarjegyekre, illetőleg a cigarettaje- gyekre'bármilyen minőségű gyártmány szerezhető be, akír általános, akár különlegességi. Aki a dohányjegyekkel üzérkedik és más jegyére szerez be dohánygyártmányokat, vagy az a bizalmiférfi, ki a felmaradt dohányjegyét nem szolgáltatja vissza, hanem arra is magának szerez be dohánygyártmányokat, súlyosan meg lesz büntetve. Proletár-levelek.*) Egy szocialista írásai a burzsoához. Irta: SOMFAI JÁNOS. IV. A bÜBÖk és as uj világ. Burzsoá élbölcsek sokat hangoztatták és hangoziaiják ma is, hegy a kultúra és fej ődés haladéival, az ugyuevezett emberi „bűnök,“ bűnös bajiamon, a teiheteilenség, elégedetlenség, a pénzszerzés utáni vagy csak megnövaijedett és az emberi bűnök nem fognak megszűnni az uj világrendben sem. Mindig lesznek akik jobban akarnak élni, akik többet akarnak keresni, akiknek sohasem elég, amijök van s amit keresnek, akik többre vágynak és akik bűnös utón fogják vágyaik szenvedélyeik kielégítéséi keresni. Igen könnyű megállapítani ennek az állításnak szemfényvesztő hamisságot. A vagyon és a pénzszerzésre irányuló bűnözési hajlam, a telhetet- ienség és elégedetlenség azóta van meg, amióta a magántulajdonon alapuló társadalom kialakult. Nen az embsri haladássá és a kultúrával növekedett ez, hanem a kopitalisztibus rend fej őd&évcl, a kapitalista uralom, áz egyre nagyobb vagyoni különbségek növekedésével. A telhetetlenség, az anyagi jayak utáni lázas bűnös hajsza a kapitalizmus bűne. Ennek bizonyítására elég rámutatni a kapitalizmus fejlődésére és a kapitalista itrsadalmi reedre. A kapitalizmus pénze, gőgje, hatalma, tabiödasa, ptnzen szerzett kényelme, kellemetességei, gyönyörei wabitanak mindenkit a ptnz'után, a minél Isöny- ■veab, minél gyorsabb raeggazöa- goaisra, a nyomorból való megssa- badalásra ba máskép nem lehet, kát az úgynevezett bűnök árán is. Nem a baladás, a szociális fejlődés és törekvés szaporítja ezeket az úgynevezett bűnöket, hanem kizárólag a kapitalizmus. A haladás nem oda irányúi és nem azt célozza, hogy a technika c^dás vivmaoyai segítségével az emberek egyrésze minél kényelmesebb, gyönyöi teljesebb életet élje», mig egv másik rész a sok sok mii * R*»d«tek az (rőtek 1913-b** «Két vilíg» («g7 eu*c(ill-t* év kapitalista le- vei«!) cin)ü kbavvibM, a melyek a póttá i elmék aklatására utóit kfi ösösau aktuálisak. lió, ásnál nyomorultabban, — hanem arra, hogy minden embernek a földi lehetőség sserint egyformán jusson ! az élet szépségeiből és minél kevesebb mindenkinek a nyomorúságokból. Hogy a szocializmus ma fölrázza a tömegeket és arra ösztönzi őket, hogy nyomorult helyzetikkel ne elégedjenek meg, ez a haladásra, az : egész emberiség boldogitására irá- : nyúló törekvés, amely vége rod.ményé- j ben nem az égig fogja növelni az elégedetlenséget, hanem kifog elégíteni a földi lehetőség szerint mindenkit, mert meg fogja szlntetai a mai rettenetes különbségeket, amelyek egyedüli okai az elégedetlenségnek. Az elégedetlenség, telhetetleuség, a kapzsiság s a pénz u'áni vad hajsza megszűntetéséhez nincs szükség más semmire, csak meg kell szűntetni az egyedüli okot: a kapitalizmust. Meg kell szlntetai a vagyonok óriási egyenlőtlenségét, a nyomorgó tömegek bünrecsábitóját, a vagyontömeget. egyeseit vagyoni lehetőségét és igy lehetővé tenni azt, hogy miudenlri hozzájárulhasson az élet örömeihez s ne legyenek azok csak kiváltságos emberek privilégiumai. Ne lehessenek egyáltalán kiváltságos em Derek. A magántulajdon, a msgá érték megszűnvén, az emberek nem kívánkozhatnak a másé után, nem kívánkoznak arra, hogy nekik minél többjük legyen s nem zsákmányolhatják ki embertársaikat, hogy maguknak tőkéjűkkel, vagyonukkal kiváltságokat, előnyöket szerezzenek. A pénzért, vagyonért, örökségért- történd mai bűnök; csalások, lopások, gyilkosságok ilyen körülmények között megszűnnek, mert a kapitalista berendezkedés megsemmisítésével, megszűnik az ok és cél, a mely ma ezeket a bűnöket létrehozza és tenyészti, Ezzet azután megszűnnek az eddigi társadalomnak s egyúttal az emberiségnek a bűnei, vagy ha nem is vagyunk ennyire optimisztikusok. mindeneseire elenyésző számra csökkennek. Hiszen nem lesz kitől mit és kinek miért lopni, csalni, vagy ölni. Az anyagi bűnözés mellett még fönnáll az az áliiMr, hogy az emberek nemcsak az anyagikért követnek el bűnöket, hanem úgynevezett ös, örök szenvedélyek is „bűnbe“ hajtják az embereket. Iga?, hogy ezekkel találkozni fogunk az uj tá sadalmi rendben is, de már nem úgy, mint az eddigi burzsoá é-í kapitalista rendben. „A bosszú“, „A gyilkos harag“ című drámai históriák egészen másképpen fognak hangzani. ■ A bosszú és a harag szenvedélyéből elkövetett emberölések vagy kártevések, egy lelki és testi é< zésekben megfinomuli vagy csak előre- hatsdottabh társadalomban jóval kevesebbek lesznek. A boszu és a harag szenvedélye példíul kilercz- ven percembtn ma sem eredményezne emberölést, ha nem csatlakoznék hozzá a vagyoni érdek és az alkohol. A boszu és a „régi harag“ melle t rrujduem mindig ott áll ma valami anyagi érdek es mindenek fö tölt az alkohol, ame y elveszi a, jó zan gondolkodást s állattá sűlyesztl az embert. Nem egyszer egyenese« „sziverésitőfil“ veszi be a boszuálló az alkoholt, mert emberi szenvedélye önmagában uem olyan izgult, bogy képes legyen másnak kárt ekozni, vagy pláne embertársát megölni. És nem szabad elfelejteni, hegy a mai kapitalista berendezkedés ezerszer fölkelti, neveli, tettrekészti ezeket a szenvedélyeket. Kihívja és alkalmat ad rá, sőt nem egyszer kikényszeríti a iángralobbanást. A jövendő tisztultabb társadalmában csak kisebb mértékben fordulhat elő és semmi esetre sem megnövekedve. Valószínű, h02y nem szűnik meg, de bizonyos, hogy a minimumra száll. Ez pndig mégis csak előnyösebb helyzet, mégis csak különb élet, amelyre érdemes törekedni, amelyért érdemes és az igaz embernek kell is harcolnia. Tudatosan és célzatosan hamis az az állítás is, hogy a jövő társadat mában, amelyben a létért való mai elkeseredett Küzdelem nem fogja annyira lenyűgözni az embereket, az ebben teddig elpocsékolt energia az emberi szenvedélyesre jutna. A létért való küzdelem ugyanis nem szűnik meg. A különbség csupán az, hogy míg ma ex a küzdelem az egyéneket önmagukért köti le, a jövőben az Stszeségért fog tisztultabb, nemesebb módon folyni. Ez a tisztult és nemes életkűzdelem pedig éppen annyi energiát fog lekötni vagy felhasználni az általános haladásért vagy fejlődésért, mint ma az egyesek létért való küzdelmében. Az irigység, az eifiretörekvés mai értelemben vett alantas érzést, nemes versengés lesz s pusztán csalással, félrevezetéssel, fondorkodás- sal vagy erőszakos módon előre- törekedsi képtelenség lesz, ha az illetők a keresett helyzetben kiválóbb- ságuknál, rátermettségüknél fogva uem állják meg a helyűket. A jövő társadalmi berendezkedésében úgyszólván teljesen lehetetlen lesz az ilyen elöretörekvés, mert erőtlen lesz az öaös, egyéni törekvés és már a kísérletnél megakad. Ebben a tisztult uj társadalomban és világban az emberek jobban meg fogják becsülni egymást és inkább egyesülni fognak az egymás iránt való szeretetben, mint ahogy eddig volt. (Folytatjuk.) — Az uj termelőszövetkezetek statisztikája április első felében. Április első felécen Abauj Torna megyében 13, Biharmenyében 1, Fehérmegyeben 4, HajdumegyébeH 11, Hevesmegyében 19, Mosenme- gyében 135, Sopron megyében 4, Siabolcsraegyében 6, Szatmárme- gyében 2, Tolnamegyében 1, Vesz- prémmegyében 5 és Zemplénmegyé- ben 9 termelőszövetkezet alakú t. E számok legjobban bizonyítják, hogy a gazdák kezdik belátni a szövetkezeti alapon való többtermelés előnyeit. Világ proletárjai egyesüljetek!
