Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-01-10 / 7. szám
XXVI. évfolyam. 1910. január 10. péntek 7. 82á Ara 20 tiller Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12‘50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik héttő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések 1'50 K. jótékony- célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülflzetásek nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 15K. — HIRDETÉSEK: egész oldalas 400 K, hasábonként és centiméterenként hatáságok, gazdaságok és hivataloknak 1'50 K, magáncégek- — nek l K, szallaghirdetés szövegoldalon l-50 K. — Gazdaság és politikai Eger, jan. 9. Ha a gazdaság és politika, gazdasági motívumok és politikai törekvések legszorosabb összefüggése rég kiderített dolog is, éppen a mai idők fejleményei erre fő bizonyítékot szolgáltatnak. Alig volt alkalom még, ismételjük, ennek frappánsabb illusztrálására, mint ma, amikor a világháború befejezése után a gazdasági motívumoktól sugalt legvehemensebb törekvések fogják el az egyes nemzeteket. Az 52 milliós volt. Ausztria-Magyarország szét- omiásával uj állami épületek emelésén törtetnek most az egyes nemzetek. A népek önrendelkezési joga a jelszó, de ennek az elvnek igazságos alkalmazása sok törekvést nem engedne meg, melyek a gazdasági érdekek nyílt vagy leplezett örve alatt jelentkezve tulajdonképp nem mások, mint a soviniszta imperiálizmus és vérmes nacionálizmus újabb, a réginél nem kevésbbé veszedelmes kihajtásai. Ezek az imperialiszíikus tendenciák, mint a politikát determináló gazdasági motivum iskolapéldái, alig nyilatkoznak kézzelfoghatóbban, mint abban a törekvésben mellyel a csehek uj államuk határait kitolni akarják. A magyarországi tótnyelvü területek vindikálását egyenesen az olcsó tót munkaerőnek a cseh nagyipar számára való megnyerése s a felsőmagyarországi területek gazdasági értéke, az uj cseh állam gazdasági kikerekitésének vágya magyarázza meg. Hiszen a nyelvi összetartozással a c&vh-tót egységet az utóbbiak teljesen külön nyelve mellett egyáltelán nem tudnák indokolni. De menjünk tovább. Német Ausztria egyenesen Becs élelmezésére való jelentőségével indokolja a nyugotmagyaror- szági megyékre való igényét. És hogy csak a legközelebb fekvőket vegyük, a lengyelukrán, jngoszláv-olasz ellentétek nem a gazdasági okra vezetnek-e vissza? A világháborút, akárhogy forgassuk is,, a féktelen imperi- álista vágyak váltották ki és ha ily törekvések érvényesülésével jön létre a béke, nem is biz- hatánk annak állandóságában. A gazdasági motívumnak ily beleszólását a jövő politikájába kizárják azok az elvek, melyeket eddig az uj világrend felépítése tekintetben annyit hallottunk. Mi a gazdasági motívumnak más érvényesüléstől várunk biztatót. Rsális gazdasági egységeket követel az államok élete. Ha ilyen reális gazdasági egységek vannak, melyek lakóiknak sorsközösségét, még ha nem is mind egynyelvüek, hatalmasan előmozdítják, ezeket nem lehet erőszakosan megbontani. A geográfiái egység mellett a gazdasági egység ' szempontja az, melynek tekintetbevételétől az igazságos békét kiváltképpen várhatjuk. Amenyire perhorreskálnunk kell az igazságos béke s a jövő állandó békéje szempontjából a gazdasági motívumnak az im- periálizmusban való érvénye- : sülését, épp annyira kívánnunk i kell annak másik érvényrejutá- sát az említett szempontokból. De a gazdaságból még egyebet is várunk a nemzeteknek | egymáshoz való jövő viszonyát illetőleg. Lehetetlennek kell tartanunk, hogy a párisi gazdasági konferenciában még oly kíméletlenül grasszáió elzárkó- zási politika érvényesüljön. — Nem mert Wilson nem engedi, hanem mert nem engedik a gazdasági élet törvényei, melyeket tartósan nera lehet negligálni. H földttihsléii miniszter és m egri földosztás. A földmiveiésdgfi miniszter válasza az Egri Nemzeti Tanács emlékiratára. Eger, jan. 9. Mint ismeretes, az egri Nemzeti Tanács alaposan megindokolt terjedelmes emlékiratot intézett a föld mivelési miniszterhez, amelyben kérte, hogy a föld elosztásnál, mi után Egerváros határában megfelelő földterület nincs, az egri földmivelő nép a környéken Jevő birtokokból kapjon földet. Az emlékiratra most válaszolt a földmivelési miniszter g az egri Nemzeti tanács végrehajtó bizottságához a kö'/etkező leiratot intézte: Az egri földmivelő nép földhöz juttatása érdekében hozzám intézett emlékiratát megkaptam és köszönöm a Bizottságnak hazafias és demokratikus oirtokpolitikai munkálkodását. Azok az elvek, amelyeket a Végrehajtó Bizottság javaslatában kifejtett, különb en az, hogy a földre jogosultak első sorban lakóhelyük közelében kapjanak földet, birtokpolitikái javaslatomban a lehetőséghez képest figyembs védettek, Ebből kifolyólag a Bizottságnak azt a kérését áiogy az egri földmivelő nép — mert Eger város határában megfelelő földterület nincs, — a környéken levő egyházi birtokokból kapjon földet, elvileg helyeslem, de keresztülvitelét természetesen a környékbeli falvak lakossága érdekeinek összeegyeztetésével látom csak megoldhatónak. Ebben az ügyben egyidejűleg érintkezésbe léptem a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral, akivel egyetértésben óhajtom a kérdést megoldani. | A felo-Z'ás végrehajtására és fel- ; tételeire vonatkozólag a rövidesért elkészülő földreform szabályai fognak intézkedni. | Budap st, 1918. december 16. Búza s. k. ! Jftaggaromág férfijait épségéért A védelmi liga felhívása. Eger, január 9. i Magyarország területi épségének í védelmi ligája a következő felhívással f rdul a közönséghez: Felhívást I Minden politizálás kárbaveszett j dolog, mig nem tudjuk: mekkora j lesz Magyarország a békekötés j után ? A falat nem biztos szánkba», ■ nincs igazi reform és nincs eleven \ élet addig, mig Magyarország tertt- le:i épsége csak pillanatra is kétsé- j ges lehet. i Mindenkinek ez a legfőbb azaz ; egyetlen igazi érdeke, hogy a fcéke- ! tárgyaláson bizio*isák hazánk fert- leii épségét. A külföldet csak wgy világosíthatjuk fel, a felelőtlen és jogosulatlan túlzókat csak úgy verhetjük vissza, s népkormányl tsak úgy támogatjuk, ha minden párt, osztály, felekézet, testület, magái- ember, férfi és nő összefog egy óriási társadalmi mozgalomban, amely a legnagyobb nyomalékkal kijelenti ország-világ előtt mindnyájunk akaratát. Az országnak föl keli állnia miit egy embernek. Budapesten és a vidéken gyűléseknek kell tüntetniük és kimondaniok, hogy a Magyarország megcsonkításával támadó nyomor és elkeseredés uj keleteurópai tűzfészket teremtene és történelmi végzetszerüséggel röpíthetné levegőbe Európa békéjét. Röpiratok százezreinek kell hú- detmök világszerte, hogy a megcsonkítás nemzetiségeinket ia megsemmisítené. Tudtára kell adnunk a viiagnak, hogy mi csak olyan megoldást fogadhatunk el, amely egyformán vonatkozik minden államra. Csatlakozzék mindenki! A le$- nagy óbbtól a legkisebbig mindenkinek itt a helye, ez az érdeke, er
