Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-01-10 / 7. szám

5? tv» ü - j S A ü 1919 január 10 h a kötelessége 1 Magánszemélyek és testületek sürgősen jelentsék be csat­lakozásukat a Msgyarország Terii leli Épségénék Védelmi Ligájánál IX., Dohány-utca 4. sz. 1!. Az intézőbizottság. Eger városa 1918 december 27 én tartott rendkívüli képviselőtestületi 1 üléitán tudvalevőleg már állást fog-1 Iáit ez irányban s kimondotta, hogy a képviselőtestület, tudatában annak a veszélynek, amely az ország terü­leti integritását fenyegeti, csatlako­zik Magyarország Területi Épségé­nek Védelmi Ligájához és uiasitotta a tarác ot, hogy a ligához való csatlakozása céljából felhívást intéz­zen a helybeli társadalmi, kulturális j és gazdasági testületekhez és egye- \ sületekhez, ami meg is történt. A hatvani kettős gyilkosság. A tettesek az egri ügyész- j ség fogházában. Esküdtszék elé kerülnek. I Amit kifelejtettek !a sfatá- j i iámból. — Saját tudósítónktól. — Eger jan. 9. j Lapunk tegnapi számában már \ hirt adíunk arról a kegyetlen gyil- \ kosságról, amelyet három legény i keddre yirradó éjjel a hatvani cu jj korgyárban elkövetett. A három ember kedden éjszaka < behatolt a hatvani cukorgyárba, hogy \ onnan cukrot lopjon. Főifegyver- j kezve osontak be a gyárba, de mi- 5 kor a raktárak felé közeledtek, a 1 rablókat Matyak Mihály és Becsika j Nándor a gyárban őrséget teijesitő ) munkások megállították. A rablók minden további szó j nélaül rálőttek az őrökre s egyik \ golyójuk mindjárt el is találta Ma- í tyakot, úgy hogy ez összeesett s | nyomban meghalt. Bscsika ráíőít a támadókra, de | nem talált, ellenben a rablók go- \ lyőjs őt találta és igy szintén össze- \ esett. Mikor a lövések zajára a hat f vani nemzetőrség oda sietett Becsika l még éit, de másnapra ő is belehalt 1 a dum-dum golyótól kapott sebeibe. | A rablók menekülni igyekeztek, f de a nemzetőrség jlzöbe vette őket s csakhamar el is fogta mind a | kármai. A rablókról megállapították, hogy Szugyik Pálnak, Markovics Jánosnak és Tóth János Sándornak hívják őket, akik már többször fosztogat­tak a cukorgyárban, de eddig nem sikerűit őket elcsípni. A három gyilkost kihallgatásuk . után ina reggel behozták Egerbe s az itteni ügyészség fogházában helyezték el őket és az egri törvény­szék fog törvényt ülni fölöttük. A gyilkosok azonban kikerülik a síaláriális eljárást és az esküdtszék elé kerülnek, mert a vizsgálat adatai szerint em beröiést köveitek el, az emberölés dsliktiumát pedig az egri törvény szék területére elrendelt a statáriumból ki­felejtették. Az 1918 dec, 24-ikén elrendelt statárium ugyanis igy szól: 1gyil­kosság. 2, rablás, 3. gyújtogatás, 4. idegen tulajdonnak gonoszságból rongálásával elkövetett nyilvános erő­szakoskodás bűntettére. A hatvani esetben a ^rablást a gonosztevők nem hajtották végre, delikíumuk pedig nem gyilkosság, mert ehhez a törvény előre megfon­tolt szándékot ir elő. Így teháf a hatvani gyilkosok „csak“ emberölést követtek el, ez pedig nem foglaltatik benn a statá* riáiis rendeletben. Ennek a hiánynak a korrigálá sára a kormánybiztos felterjesztést intéz a kormányhoz, hogy az ember­ölés büntette is benne tegyen a statáriális rendelkezésben, A három gyilkos azonban most megszabadult a statáriális eljárás alól s az esküdtszék fogja tárgyalni ügyüket a májusi esküdtszék! cik­luson. Cseh kalandozások Mis­kolc körül. Egy miskolci teheryouat versenyfutása a cseh pán- célvon&ttah — Perkupánál van a demarkációs vonal. Miskolc, jan. 7. A napokban hazafelé Miskolcra igyekezett a 4663. számú tehervonat. A csehek észrevették a vonatot és pánzcéivonattal utána indultak. A fehervonat vezetője mindenáron me­nekülni igyekezett a csehek elől s izgalmas versenyfutás támadt a te- hervonat és a páncélvonat között. A cseh páncélvonat természetesen gyorsabban tudott naiadni 8 Boldva Szitás és S in között egészen kö zelébe ért a iehervonaínak. Itt a csehek lövésekkel megállásra hívták föl a íehervonaiot, amely miután vize is fogytán voll, kényte len volt megáldani, A cseh páncélvonat bevitte a te- hervonatot Színbe, ahol kihallgatták a tehervonat személyzetét. Az elfogott tehervonat mozdony vezetője Kroffsoger Ferenc a cse­hekkel való érintkezésükről a kö vetkezőket mondotta e!: ­— -A csehek kihallgatásunk során azt kérdezték tőlünk, volt-e enge­délyünk elhozni a vonatot? A vo­naton levő Beikovics Bernét osztály­mérnök erre igennel felelt. A csehek kijelentették, hogy ebben az esetben a vonatoi elvihetjük, de a mérnök ur tuezul ottmarad. Majd abban állapodtak meg hogy a cseh tisztek a kassai parancsnokságuktól távirati utón kérdezik meg, hogy mi iegyen a vonat további sorsa. ! Közel három óra telt bele, mire i a válasz megérkezett. Ez alatt az I idő alatt a esek tisztek kávát ho- \ zattak maguknak az állomás mel- l letíi kiskorosaiéból. A legénység j pedig kenyeret. \ Én pedig találtam egy váltóőrt, I aki tudott tótul, szt vettem magam | mellé tolmácsnak és szóba eresz- | fcedtem a cseh katonákkal, körül I s néztem a vonatot, beszéltem a tisz­tekkel is. A páncéivonat védkocsija után jött jj az első páncélkocsi öt géppuskával, I azután a páncélmozdony és végül I még egy páncélkocsi. Velem felírat­ták a cseh tisztek, hogy milyen kocsikat hozott magával a vonatunk és milyen áruk vannak a kocsiban. Az állomáson is vesztegelt nyolc kocsi. Hat kocsi széna ás kát kocsi fa. Ezt Í3 feiiratlák. A vonaton 30 katona és két tiszt volt összesen. I A cseh tisztek és a katonák egy I értelmüleg kijelentették, hogy csak Perkupáig szabad jönniük. Perkupá* I nál halad keresztül s demarkácioná* | lis vonal, Csak idáig szabad jönniük | és csak ezl, a Perkupáig terjedő j területet szállják meg a csapataink ! is, melyek pár nap múlva utánuk j jönnek. 1 Úgy a cseh tisztek, mint a legény j ség prémesgalléru utónkéban voltak. I A fejükön tengerész sapka. Az egyik \ sapkáján ennyit olvastam el a fel I irásbói: Péla. Fiatal 19—20 éves l fiuk mind. A fegyelem kifogástalan náluk. Mjkor a tisztek nem látták, í két cseh katona sz állomásépület j bejáratánál kint álló lámpákból ki í szedie a betétet. Az elöljáró ezt je lentette a mérnöknek, aki a tisztek ] nek szólt. A tisztek erre összeszidták a katonát és azonnal visszatétették : velük a betéteket és szigorúan meg- : tiltották, hogy bármihez is nyul- ' janak. Majd megjött a válasz, melynek rendelkezéséhez képest a hat kocsi I fát — pályafentsrtási anyagot — a három kocsi szénái és a két. Drea kocsi, olt kellett hagyni, a két koc i ingóságot, melyben a nádaskai vas utasok holmija voit, a kalauzkocsit és a gépet pedig magunkkal hoz­hattuk. A nyolc katona, akik velünk jöi tek, még Színben leszálltak a vonat­ró és gyalog folytatták útjukat. Színből délután 2 óra 30 perckor indultunk el és este 6 óra 50 perc- ; kor értünk be Miskolcira. Velünk jött a mérnök ur, Dracsay Jenő moz- donyvézeíő, a fűtő, Bogoty Lajos, i Vékony Gyula és Radványi Béla fékezők és Hlavacsek István zár­fékező.» 5 ... Hejhl Ha csak egy félórával hamarább indulhattunk volna el Szepsiből, osztán több vizet hoz­hattunk volna .. . Tudom, hogy n m értek volna utói. Meri ők csak Perkupáig jöttek volna, mi pedig akkorára már tudja isten, hol jár­tunk volna! Hogyan élelmezik a szerbek a megszállt területeket ? Szalonikiben óriási élelmi­szer van lelhalHtozva. Eger, jan. 9. A szerbek által megszállt Szabad - kán megjelenő „Bácskai Napló“ írja: Belgrádban mast rendkívül fontos tanácskozás kezdődik a közélelme­zési minisztériumban, amely tanács­kozás eredménye rátsk is ki fog hatni. A megbeszélés célja ez, hogy gondoskodjék a megszállt területek megfelelő élelmezéséről. Számba fogják venni ugyanis az összes készleieket, megállapítják, hogy hol, mib#« van a felesleg. — Ezekből a felesi-, gckből azután az egyes területek között Caere akciót indítanak. A készleteket természetesen első korban itt használják fel és csak a mi megmarad, &zt adják tovább mpgfelelö ellenérték fejében Német Ausztriának és a magyar kormánynak. A csere akció azonban csak addig fog tartani, amíg készen nem Igsz a Szaionikiból Belgrádira vivő vasút, sme’yet tudvalevőleg a német van­dalizmus elpusztított, Szalonikiban ugyanis már most rendkívül nagymennyiségű áru és élelmezési cikk van fölhalmozva, a mit onnan fel fognak hozni. A tár­gyalások azonban az entente kor­mányaivá! folynak, hogy ezeket a készleteket szaporítsák és a legfon­tosabb élelmicikkek behozatalát elő­segítsék. Különösen Franciaország és Amerika fog nagymennyiségű árut küldeni. A szalonikii vasút előreláthatólag hamarosan kész lesz és akkor nyom­ban megindul a nagymérvű szál­lítás. Őzv. GUnsberg József né szül. Fleischer Kamilla úgy a maga, mint gyermekei és az egész kiter­jedt rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy for­rón szeretett férje, a legjobb apa, nagyapa, szerető testvér, apás és rokon GUnsberg József f. hó 9-én életének 74. évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megbot fogúit drága teteme f. hó 10-én d. u. 2 órakor a Jókai Mór-utca 2. száiau gyászházből Jog az fzr. temetőbe örök nyuga­tomra helyeztetni.­Eger, 1919. január 9-én. Áldás és béke poraira. Özv. Breuer Mórné szüt. Güas- berg Malvin, Bérezi Vilmosné szül. Günsberg Erzsébet, Fischer Sán- dorné szül. Günsberg Hona, Dr. Günsberg Imre, Günsberg Lajos, GUnsberg Ferenc oyermekei, Bér­ezi Vilmos, Fischer Sándor vejei. Breuer Henrik, Bérezi Renée, Bérezi István és Fischer Lili UBOkál. Özv. Friedmann Dávidné szüt. Günsberg Rézi testvére.

Next

/
Thumbnails
Contents