Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-03-07 / 55. szám
XXYÍ. évfolyam. 1319 március 7. péntek 55. ««rik Ara 2d tiUtór Előfizetési árak: Helyben és vidéken postái^küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre ia'50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes «zöm ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfS is ünnep utinl nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági ítéletek, kéz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1*50 K. Jötékaqy- célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetéöek nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszön9tw4- vánltások 10 sorig 15K. - HIRDETÉSEK: egész oda. las 400 K. hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1*50 K, magáncégbe — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon 1*60 K. — KöiSs bankó — magyar banké. Eger, március 6. A gazdasági önállóság hívei Magyarországon évtizedeken át önálló jegybankban látták mindenekelőtt a független Magyar- ország szimbólumát. Az önálló magyar bank ideálját nem any- nyira gazdasági szempontok vezették, mint inkább az az óhajtás, hogy ezzel is nyilvánvalóvá tegyék Ausztriától való különállásunkat^ Amikor Ausztria szétbomlása és az októberi forradalom az évszázadokon ,át ránk kényszerűéit közösséget megsztntette és a magyar nép forradalmi utón szerezte ismét vissza önrendelkezési jogát, megszűnt annak a szüksége, hogy Ausztriától való függetlenségünk dokumentálására, mintegy nyilvános tüntetés céljából akarjuk a bankkapcsolatot egyik napról a másikra megszüntetni, annál is inkább mert ez hátrányos befolyású lehetne a pénzügyi kibontakozásnál. Szende pénzügyminiszter kezdettől fogva azt az álláspontot foglalta el, hogy kellő megalapozás nélkül nem állítja fel az önálló magyar bankot. Az ellenséges megszállás következtében beállott helyzet teljes mértékben igazolta a kormány politikáját, amennyiben a megszállás időtartama alatt önálló bank utján sem sikerült volna rendezett valutáris viszonyokat teremteni. Az önálló bank felállítását csakis arra az időre várhatjuk, amikor a külföldi helyzet tisztázódik, amikor az adóreform keresztülvitelével sikerül az államháztartás egyensúlyát helyreállítani és sikerül módot találni az óriási bankjegyforgalom apasztására. Most a kormány, amint az utóbbi napokban nyilvánvalóvá lett, olyan intézkedésre készül, amely egy lépéssel közelebb visz a bankönállóság felé. ^Az osztrák-magyar bank jegyeit fogják nálunk is lebélyegezni. A kormánynak ez az intézkedése védekezés, amire Jugoszlávia, Csehország és Námet- Ausztria hasonló intézkedései kényszerítik. E téren nem a magyar kormány volt a kezdeményező. — Mihelyt azonban mindazok az államok, melyekben koronapénz van forgalomban, a területeken levő koronákat felül- bélyegzik és kimondják, hogy ezután náluk csak az ott lebélyegzett korona bir fizetési erővel, magától értetődik, hogy a külföldön: Németországban, Svájcban, Hollandiában és a többi idegen államban levő korona mind abba az egyetlen országba vándorolna, ahol a le nem bélyegzett korona is elfogadott fizetési eszköz. Ily módon a nálunk forgalomban levő 10 vagy 15 milliárd korona papírpénz értékét a legnagyobb veszély fenyegetné. Ha minden más ország felülbélyegeztetné a koronát, csak mi nem tennénk, akkor a külföldön levő összes — sok-sok milliárd — korona mind Magyarországra zúdulna és a Magyarországban forgó korona árát szorítaná te. így mi a külföldnek még többel adésodnánk el, viszont reogeíeg tömegű uj osztrák bankó jönne sebesen felénk, a meg nem szállott területre. Ebből az következne, hogy a korona teljesen elértéktelenednék. Az alapvető kérdést, hogy közös bankó legyen-e vagy magyar bankó, nem a mostani felülbélyegzés dönti el. Ha a felülbélyegzés megtörténik,akkor is egy későbbi feladat a felülbélyegzett bankjegyeket az arany vagy külföldi valuta-fedezettel biré önálló magyar jegybank bankjegyeire becserélni. A bankönállóság és a valutarendezés semmi esetre sem oldható meg a bankólebélyegzés technikai elintézésével, hanem csakis a progresszív nagy vagyonadó utján. Az önálló magyar bank az az ideál, amelyhez a radikális adóreformon keresztül vezet az ut. H bneikieiyok felfilbélyeiiése. A jövő héten becserélik a bankókat. Eger, március 6. A pénzügyminisztériumban teljesen elkészültek a bankjegyek felül bélyegzésének munkálataival s a felülbélyegzést elrendelő kormányrendelet még a héten megjelenik. Magát a bankjegyfelülbélyegzéseket pedig e hét végén kezdik meg. Az egész munkát az államnyomda végzi el. A bankjegyekre vörös ci- rádás bélyeg kerül, közepén mind össze ez,a szó olvasható: „Magyar- ország“. A lebélyegzett bankjegyekre sem sorszám, sem pedig más megjegyzés nem kerül. A kiadandó rendelet a jövő hét derekára állapítja meg a bankjegyek becserélését. A felülbélyegzés tehát nem egyes bankokban vagy állami intézményeknél történik. Ezt a munkát — mint említettük — kizárólag az államnyomda látja el. A publikum arra lesz köte lezve, hogy bankjegyeit felülbélyegzett bankjegyekkel cserélje be. A rendelet megállapítja továbbá, hogy a becserélésnek mikor lesz a záró határideje. A becserélés alkalmával semmi féle levonásnak vagy nyilvántartásnak helye nincs és nem is lesz. Tévesek azok a hírek, mintha a felülbélyegzést felhasználná a kormány annak a megállapítására, hogy kinek mennyi a készpénzvagyona. A felülbélyegzés tisztán védekezés szempontjából történik. A pénzügyi kormány azt is tervezi, hogy mindazok, akik nagyobb pénzösszeget cserélnek be, minden nélkülözhető pénzüket a postatakarékpénztárba betétként tegyék be arra az időre, amennyi azok felülbélyegzésére szükséges. Aki nem ezt a módot választja, annak joga van a postatakarékpénztárnál, vagy erre a célra megállapított intézeteknél két-hálom hétre letétként elhelyezni pénzét. A betéteket vagy az esetleges letéteket névtelenül, jelszóra is el lehet helyezni, nehogy ez a mód visszatartsa a közönséget a cserélés gyors és zavartalan lebonyolításától. leiieltat a aóptirvéiy a választásokról. A választás határnapját külön rendelettel a kormány tűzi ki. — A nemzetgyűlés a választás után 16 napra ül össze. Eger, március §. A hivatalos lap mai számában megjelent az 1916, évi XXV. nép- tösvény, amely az alkotmányosé népgyüiési választásokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A néptörvény értelmében a választás napját a népkormány külön rendelettel fogja megállapítani. Az alkotmányozó nemzetgyűlés a választás napját követő tizenötödik napon ül össze Budapesten. Működésének időtartama az összeülés napjától számított két év. A néptörvény megállapítja a választási kerületeket és azok székhelyeit, a választási kerület székhelyét a népkormány azonban szükség esetén áthelyezheti. A választás a székhelyként fcllállitandó választási hivatal vezeti. A szavazás szavazatszedő bizottságok c ott községenként történik, a bizottság elnökét és helyettes elnökét a választási hivatal nevezi ki. Ha valamely városban a választók száma az 1500-at meghaladja, az illető városban annyi bizottságot kell alakítani, hogy egy-egy szavazatszedő bizottságra legfeljebb 1560 választassák, A választókat a szavazatszedő bizottságoknál reggel § órától este 8 óráig kell szavazásra bocsájtani.
