Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-03-01 / 50. szám
XXVI. évfolyam. 1919 március 1. szombat 50. szám Ara 20 iíllér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei é3 helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronkénti Nyílttériközlemény 3 K.biróságiítéletek,közgazdasági közlemények, gyászjelentések 1'50 K. Jótékony- célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felQlfizetéeek nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 15 K. — HIRDETÉSEK > egész oldalas 400 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1*50 K, magáncégek- — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon 1*50 K. Vajúdó idők. Eger, február 28. Nagy háborúkra mindig nagy változások következtek az abban résztvett államokban. Bekövetkezett ez most is a legyőzőitekre. Megdőlt legelső sorban a cári Oroszország, darabokra hullva a száznyolcvan milliós óriási birodalom. A háború szerencsétlen kimenetele, katasztrófái is befejezése által kiváltott forradalom Németországban elseperte a monarchiákat. ©e még itt csak a monarchikus rendszert döntötte meg, nem támadván meg a német nemzet egységét, mely negyvennyolc év előtt éppen a mostani béketárgyalások kezdő napján, január 18 án született meg Versaillesben, a volt osztrák-magyar monarchiára nemcsak a monarchikus rendszer bukását, hanem e szövetségnek teljes szétomlást hozta meg. Nem az eddigi politikai rendszer bukásában, a monarchia eltűnésében rejlik azonban fő jelentősége a bekövetkezett változásoknak. A népek egész hangulata, dispoziciója, vélekedése az államról s abban az egyes helyzetéről, felfogásuk az egyes igényeiről az összességgel szemben, szóval a társadalmi életre vonatkozó egész ©rientálódásuk változott meg. Rendes viszonyok közt ez meg szokta előzni a forradalmi jellegű átalakulásokat, most negforditva követője lett annak. Az embereknek sem az eddig bekövetkezett, sem a beígért változások nem reprezentálják mindazt, amire kívánkoznak. Mire kívánkoznak, alig tudnák pontosan maguk is megmosdani, mert a hosszú háború tenger nyomorúsága, a jelen siralmas állapotai és a jövő aggodalmas kilátásai olyan zavart lelkiállapotot teremtettek, melynek vannak határozott Ítéletei és elítélései a múltra és jelenre, de nincsenek világos akarásai a jövőre nézve. Ilyen vajúdó időkben a kormányoknak sokszorosan sürgős kötelessége határozott tervekkel a népjólét minden irányú javítására nézve elejét venni az önmagával tisztában nem levő jobb sorsán töprengő népiélek netáni újabb kitöréseinek./ Annál is inkább, mert ily dispozició mellett könnyű munkája van a felelőtlenül mindent ígérő szélsőséges iránynak, mely a jelen lerombolását tűzi a megváltás kiindulópontjául. A hatalom birtokosai vegyék kezükbe a tömegek vezetését, mert különben mások fogják ezt megtenni. Olyanok, akik majd a maguk destruktiv céljaira töltik meg határozott tartalommal a néplélek ma még homályos, váró, kívánó hangulatát, tétova akarását és bizonytalan vágyait. M 17 ■nani Az egri nóptanács első ülése. A közelíátás, a vízvezeték és a munkaalkalmak kérdéseit tárgyalta a tanács. — Saját tudósítónktól. — Eger, febr. 28. Az egri néptanáes ma délután tartotta első ülését. A történelmi színezetű első ülés csöndes és nyugalmas volt és a sok üres vitatkozás helyett arra törekedett, hogy a fontos városi ügyeket a huzavonából kiemelje s a megvalósulás útjára vigye, liyen ügyek voltak a közellátás, vízvezeték, csatornázás ”és a munkaalkalmak kérdései, amelyaket a mai nép- tanácsi ülés jelentős lépéssel vitt előre. Az ülésen a néptanács a kineve zeit tagjai közül csak 'dr. Alföldi Dávid, dr. Vass János, %Mi!itzer Gyula és Vísontal János nfem jelent meg, mig a szociálisfa tagok ott voltak s élénk részt vettek a tanácskozásban. A néptanács első üléséről tudósítónk a köreiket jelenti: Ä polgármester Megnyitója. Jankovits Dezső polgármester elfoglalván az elnöki széket, felolvassa a kormánybiztos főispán leiratát, amelyben közli, hogy kiket nevezett ki a néptanáesba. Felolvassa a néptanácsának ugv kinevezett, mint hi- vatali tagjainak valamint tanácskozási joggal biró tagjainak a névsorát, amelyet már közöltünk. A polgármester ennek alapján a néptanácsot megalakulnak jelenti ki, üdvözli a megjelenteket 8 a gyűlést megnyitja. Egyben az igyészi teendők ellátásával dr. Dallos Iván helyettes főügyészt bízza meg. Ezután kifejtette a polgármester a néptanács jelentőségét s konstatálja, hogy a néptanácsnak olyan férfiak a tagjai, akik múltjuknál fogva hivatottak a város ügyeinek intézésé ben részt venni és biztosítékot nyújtanak a város ügyének helyes vezetésére. A néplaaássra nagy feladatok hárulnának és csak sajnálatos, hogy e néptanács előreláthatólag rövid életű lesz s nagy feladatait nem fejezheti be. A n#ptanácsnak legelsőbe rendű feladatát képezi Eger város közellá- tásának biztosítása, továbá az egyre fokozódó lakáshiány, amelyet a lakáshivatal azonnali felállításával és a lakásrekvíráíássai sürgősen orvosolni kell. Ismerteti azután a város eddigi intézkedéseit a közbiztonságról, rámutatt arra, hogy a nép- tanács feladata a munkaalkalom megteremtéséhez szükséges 360 ezer korona felvételétől gondoskodjon. Elmondja a polgármester, hogy a város eddigi vezetősége mit tett a forradalom óta és végül kért# a néptanács jóindulatát a tisztviselők iránt, akikről kijelenti, hogy mindig Is mindeaden a város érdekeit fogják szem előtt tartani. Yégül ismerteti a városi képviselőtestület eddigi ügyrendjét s kéri annak a jelen szervezetbe való betartását és azzal, hogy rendki.'üli gyűlés öt tag kívánságára összehívandó. A különböző albizottságok összeállítására négy tagú bizottságot küldenek ki, amelynek tagjai: L jer Dezső, dr. Alföldi Dávid, Bóta An- tál és Militzer Gyula. A közéle-mezős ügye. Ezután Kolacskovszky Lajos a munkás- és katonatanács nevében beterjeszti azt a javaslatot, amelyet a munkás és katonatanács tegnap esti ülésén Eger város közellátásának biztosítása érdekében magáévá tett. A javaslatot a néptanács egyhangúlag magáévá tette s utasította a tanácsot, hogy a javaslat értelmében a megfelelő intézkedéseket sürgősen tegye meg. A vízvezeték és csatornázás. A népfanács első ülésén mindjárt szóba kerüit az epri vízvezeték és csatornázás esztendők óta húzódó ügye. Frak Géza városi főjegyző ismerteti a városi főmérnök javaslatát, a mely szerint most első sorban a vízvezetékhez szükséges forrásterületek szereztessenek meg 8 a további munkálatokat a viszonyok javulfával kezd.ék meg. Kolacskovszky Lajos a csatornázás és vízvezeték ügyét olyan rendkívül fontosságú közérdeknek tartja, hogy azt nem szabad tovább hízni és halasztani. A vízvezeték föld- munkálatait mindenesetre meg lehetne kezdeni. A fődolog ebben a kérdésben, hogy a város vezetősége lépjen már egyszer a gyors cselekvés útjára. Bárány Géza főmérnök rámutat arra, hogy a töldmuukálatokat nem lehet megkezdeni, mert vascsöveket ma nem lehet beszerezni s így a földmunka hiábava'ó lenne. Igen jelentős lépés lesz már az, hogy ha a forrásíeröleteket a város megszerzi, amely után a további lépéseket megfesti. A néptanács a felvilágosítás utász az előterjesztést egy hangokig elfogadta. Az Sger patak szabályozása dolgában elhatározta a néptanács, hogy fölir a kormányhoz, hogy az erre vonatkozó munkálatokat az állam hozzájárulásával sürgősen fogátm- tesitsa.
