Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-11-17 / 265. szám
XXY. évfolyam. 1918 november 17 vasárnap, 264. jumiw Ara 16 Ülíer ..1 -*•- --Ti nlfrigfriftWifaMMMI Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 40 korona, — fél évre 20 korona, — negyed évre 10 korona, — egy hóra 4 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 16 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-üíca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. ]ótékory- célu egyesületek, bálbizottságok értesítései, íelütfizetések nyugtázása 40 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 10K. — HIRDETÉSEK: egész oldalas 300 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek — 70 fillér, szallaghirdetés szövegoldalon 1 K. 1918. november 16. Eger, nov. 16. Ez a dátum Magyarország históriájának legragyogóbb és soha el nem tűnő fénnyel világitó. napja lesz. Magyarország ezen a napon, a mai napon, végleg lerázta az évszázados bilincseket magáról, éítízié ä sötétséget S fölgyujtoíta a népszabadság tündöklő fáklyáit, amelyekkel bevilágítja az utat az uj világ, az uj boldogabb jövendő felé. Magyarország a mai napon köztársasággá nyilvánította magát. A magyar nép igazi képviselői és megbízottai utján hivatalosan megállapította azt az államformát, amelyben jövendő 'állami életét élni s jövendő boldogulását keresni akarja. Ma már nemcsak elméletben, a melyet szép faníáziának nevezhettek egykor, de a legkomolyabb valóságban és gyakorlatban is vitán felül all, hogy Magyarország csak a köztársaságot választhatta államformául. Igazi népuralom, népszabadság és népjogok csak a nép egyeteme által kormányzott államszervezetben lehetnek élő valóságok. Csak a köz- társasági államforma biztosíthatja az uj eszmék megvalósulását és fejlődését. Az újjászülető Magyarországnak tehát elsősorban a forradalmi célok megvalósításáért kellett köztársaságé lenni. De köztársasággá kellett lennie azért is, mert körülötte már az uj államformák fonódnak gyűrűbe s ezeknek uj életfolyamatába csák a köztársasági államformával kapcsolódhatunk bele s olvadhatunk velük össze őszinte igaz testvériességbe és minden népet boldogító közös munkába. Magyarország a mai naptól kezdve köztársaság s ezzel mindkét irányban biztosította magának életföltételeit. Bizonyos azonban, hogy a fejlődés során itt még nem fog megáiiani. A fejlődés a szocialista államok és társadalmak felé irányitja az emberiséget s igazi egyenlőséget, testvériséget és emberszeretetet csak a szó cialista állami és társadalmi berendezkedésben találhatja meg az emberiség a tökéletességet leginkább megközelítően. A mai kapitalista állami és társadalmi rend’ a legdemokratikusabb köztársaságot is meg- őrli s az emberi nyomorúság és rabszolgaság ott is olyan hegyóriásokká nő, mint a monarchikus államokban. Szemünk előtt álló példái ennek a legrégibb és legdemokratikusabb köztársasági államok: Franciaország és Amerika. A kapitaiisztikus állami és társadalmi rend itt is már olyan embertelen ellentéteket növelt, amelyek az igazi népszabadság, testvériesség és emberszeretet eszméit rég elsorvasztották, sőt jórészt megölték. A világot megrázó uj eszmék forradalmi lángjában a demokratikusnak nevezett köztársaságok kapitalista oszlopai is le fognak dőlni. Ledőlnek talán már ma — amint egyes jelek mutatják is — de ha nem ma, ledőlnek holnap biztosan. Ez a jövendő fejlődés kikerülhetetlen menete. .Ezért tehát a mai demokratikusnak nevezett magyar köztársaságnak már most elő kell készítenie a talajt, az utat a jövendő fejlődés számára, hogy az uj társadalmi rend átalakulásába mintegy beleépüljön a magyar állam és a jövendő állami és társadalmi rendje, a népeket s az emberiséget boldogító világépületéhez már kész faiakat találjon, amelyeket csak tovább épit és betetőz. Somfai János. Budapest, nov. 16. A magyar népszabadság diadalmas örömének gyönyörűen megrázó megnyilatkozása mellet történt ma meg a korszak- alkotó esemény: a független magyar köztársaság kikiáltása. Az egész főváros lobogó- díszben úszott s lázas ünnepi mozgalom uralkodott mindenütt. Legnagyobb volt a mozgalom természetesen a nzgy esemény színhelyénél a parlamentnél, ahol százezernyi tömegek gyűltek össze s feszült izgalommal várták az eseményeket. A nemzetgyűlést megelőzőleg délelőtt 10 órakor a képviselőház tartott ülést. A képviselőház ülését Szász Károly elnök nyitotta meg, aki nek utolsó elnöki funkciója mindössze abból állott, hogy bejelentette a képviselőház feloszlását s reményét fejezte ki, hogy a kormány megvalósítja a reformokat s megköti a békét Magyarország területi épségének fenntartásával. Jelentette azonkívül, hogy a képviselőház volt tagjait meghívták a nemzetgyűlés ülésére. A főrendi ház utolsó ül «e. Egynegyed 11 órakor a főrendiház temetése következett. Wlassies Gyula elnökölt az utolsó ülésen, aki ismertette az eseményeket s kijelentette,-hogy miután a törvényhozás egyik tényezője megszűnt, a főrendiház is beszünteti működését. A régi világ temetésének gyászakkordjai után jött a piroslón ragyogó ünnep a nemzetgyüés, a mely háromnegyed 11 órakor ült össze a parlament kupola- csarnokában. Ekkor jöttek be a kormány tagjai Károlyi Mihály gróf vezetésével, valamint. az államtitkárok s a vendég volt főrendek és képvjselők. Hpck János nyitotta meg a gyűlést nagyszabású beszéddel, a melyben kifejtette a magyar nemzet állandó nagy küzdelmeit, a melyeket a szabadságért vívott s már 1848-ban bebizonyította, hogy a legdemokratikusabb haladás és fejlődés bajnoka. Magyarország már akkor kikiáltotta a köztársaságot, de az orosz császári hatalom akkor letörte. Most azonban végleg lerázta bilincseit s szabadon, diadalmasan kikiálthatja és megvalósíthatja a független magyar köztársaságot. Percekig tartó viharos éljenzés követte Hock János beszédét, amely után Nagy György felolvasta a nemzetgyűlés elé terjesztendő határozatokat, amelyek a következő öt pontból állanak: A független magyar köztársaság kikiáltása. A képviselőház ülése. — A főrendiház vége. — A legnagyobb magyar ünnep. — A mai nemzetgyüíés.
