Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-11-17 / 265. szám
» önálló népköztársasággá alakúi át. 2. A képviselőház és főrendiház feloszlik. 3. Az állami főhatalommal a Károlyi Mihály gróf elnöklése alatt álló népkormány megbi- zatik. 4. Megbízza a nemzetgyűlés a kormányt, hogy sürgősen alkossa meg a néptörvényeket, a választói jogról, a sajtószabadságról, a gyülekezési jogról, a népesküdtszékről, a földmive- sek földhöz juttatásáról szóló törvényeket. 5. Az ezekkel ellenkező öszszes törvények semmisek, mig a többi törvények érvényben maradnak. • A határozatokat pontonkint egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a nemzetgyűlés. Ezután Károlyi Mihály gróf szólalt föl s viharos ováció közben fejtette ki a gyönyörű diadalt, amelyet a magyar nemzet négyszáz esztendős hiábavaló küzdelem után, most az ötéves világháború befejeztével kivívott, kimondván a mai napon a független magyar köztársaságot. Itt kérte, hogy hallgassák meg azt a szikratáviratot, amelyet a magyar kormány a civilizált világnak küldött, de félbe kellett szakítani a nemzetgyűlést, mert a parlament előtt a néptömeg a határozatok ki* hirdetését sürgette. Erre Bokányi, Jászi és Lo- vászy kimentek az erkélyre és déli 12 órakor kihirdették a független magyar köztársaság proklamálását, valamint a többi határozatokat. Ezután Nagy György felolvasta a nemzetgyűlésnek a szikratáviratot, a melyben közük a civilizált világgal, hogy Magyarország független, önálló köztársasággá alakult át s meghatóban és bizalommal lép a semleges, valamint az összes népek elé, akik ellen a most elpusztított rendszer harcba- kényszeritette. A szikratávíró szövegét is tomboló éljenzés kisérte. kányi és Jászi beszéltek künn a népnek, közben repülőgépek virágokat szórtak le. , Károlyi Mihály grófot tomboló óvációval ünnepelte a so,!r _ !\ rövid beszédet is mondott. Fél egy óra volt, mikor Magyarország legnagyobb ünnepi eseménye és uj honalapító aktusa véget ért. Eger, nov. 16. A budapesti Nemzeti Tanács a következő felhívást bocsátotta ki: Mindenkihez! 1. Az állam senkit el nem tarthat, aki nem dolgozik. Állami eltartásra csak az árváknak, öregeknek és rokkantaknak van igényük. 2 A társadalmi élet alapja a munka és a csere. A népállam feladata, hogy a munkát és cserét szabályoz- : za, mindenkit hozzájuttasson a neki j való munkához és minden dolgozó embert hozzájuttasson a neki való egyenértéknez. 3. A jogfosztás, az elnyomás és a kizsákmányolás államát nem lehet egy-két nap alatt j«gátiammá és népállammá átalakítani. Ha hosszú esztendőkig el tudtuk tűrni az el nyematást és' kizsákmányolást, legyen hozzá erkölcsi erőnk, hogy az átmeneti időt türelemmel és bizalommal kitartsuk. 4. Az állam ma rettenetes helyzetben van. A négy éves bűnös háború felemésztette az ihatni vagyont, felemésztette nyersanyagkészletünket, elkoptatta vasutainkat, tönkretette minden közüzemünket, elpusztította nemzetkö i összeköttetéseinket, megbénította egész közigazgatásunkat és kiirtotta munkaerőnk javát. Az országot éhínség fenyegeti, vasú ain- kat a megállás veszedelme, egész ; gazdasági életünket az összeomlás, i 5. Hogyan lehet ezeket a vesze- ! delmeket elhárítani? Mindenekelőtt dolgozni, dolgozni 1 Mindenki azon a helyen, ahol van, dolgozzék kettős erővel, mert különben megáll és felbomlik minden. Dolgozzunk, mert hiszen most már a jog és igazság népáll máért dolgozunk. 6. A kormány első cselekedete az volt, hogy véget vetett az országot gyilkoló háborúnak és megkö ötté a külső békét. De a külső béke áldásai csak akkor érvényesülhetnek, ha béke van idebent is. Ne türjük te hát, hogy idebent bárki is megzavarja a békét, rendet és nyugalmat. 7, Mi kell a belső békéhez? Min denekeiőtt fegyelem. Ha tudtunk engedelmeskedni az elnyomó és ki zsákmányoló kormányoknak, ha tud tunk engedelmeskedni azoknak a kormányoknak, amelyek százezer számra küldték halálba testvéreinket, tudjunk engedelmeskedni a mai kormánynak, mely a mi bizal runk ból ül a helyén s amely éjjel nappal azon dalgozik, hogy Magyarországon rendet, békét, szabadságot, jólétet teremtsen. Kis hibák miatt ne elégedetlenkedjünk, gondoljuk meg, hagy az elmúlt kormányok bűneit évtizedekig rézlük béketü- •réssel és hogy az átalakítás nem történhetik meg néhány hét alatt. Hallgattassuk el a büjtogatókat, amíg az országot halálos veszedelmek fe nyegetik. 8 Az egész ország a háború áldozata. A négy évet átszenvedett katonáinkon az ország segíteni fog, de csak akkor segíthet rajtuk, ha katonáink segitenek az országot megmenteni. 9. Ha az ország összeomlik, ez senkinek se használ, mindenkinek csak árt. Ez a felfordulás éhínséget, rablást, gyuj'ogatást, fosztogatást jelent. Mindenkinek van anyja, felesége, gyerekei, testvérei, az ő életükre vigyáz, aki a rendre vigyáz és aki szorgalmasan dolgozik. 10 Dolgozzunk, taitsunk rendet, legyünk türelemmel, mentsük meg Magy rországot. É jen a szabad ma gyár népköztársaság. Magyar Nemzeti Tanács. A szociáldemokratapárt felhívása. A magyarországi szociáldemokrata párt a következő felhívást bocsá tolta ki: Az orosz forradalom nehéz helyzetének kiindu ó pontja a termelésben beállt anarchia, a munkateljesítmény rohamos sülyedése volt. A magyar forradalom vivm nyainak megőrzésére nem ismerünk fontosabb fö adatot, mint a termelést, a szorgalmas, okos munkát. Mert legyünk tisztában egy dologgal: a forradalmi kormánynak módjában áll — . és készségesen meg is teszi — kielégi teni a hivatalnokok, katonái, munkások jogos igényeit. íme: a katonák zso'djat 16 fillérről 4 koronára emelték, a katonatisztek fizetését megduplázták, a vasutasok, postások, tisztviselők mind vagy megkapták, vagy a legközelebbi jövőben megkapják jogos igényeik kielégítését. ir.'míízt.cis, hegy a tőke és a munka között mostanában fölmerülő konfliktusoknál is a kormányhatalom jóindulata is inkább a munkások felé kell hajoljon. Mindezeknek az igényeknek a kielégítésére azonban a kormánynak csak egyetlen eszköze van: több pénzt, több fizetést adhat a rászorulóknak. Ez mindenesetre annyU jelent, hogy a jövedelemmegosztás az alsóbb néposztá- lyek javára eltolódik. De nem jelenti biztosan a reális megélhetés meg- javulását. A reális élet csak az esetben javulhat meg, ha nemcsak több pénzt kapnak az emberek, hanem több valóságos áru is rendelkezésére áll az embereknek. Ha csak a pénzt szaporodik, ellenben az áru nem, sőt az árutermelés esetleg még kisebb is lesz, ebben az esetben a pénzszaporodás és jövedelemszaporodás csak nagyobb számokat je lent, de nem jobb életet. Az áruk csekély mennyisége folytán az emelkedő jövedelemmel emelkedik a kereslet is és az ár is, bármennyire igyekszik is a kormány a drágulást meggátolni. Ha nincs elég áru, min den árszabályozásnak kétes a sikere. dFőltétlenül szükséges tehát, hogy a békés termelőmunka az egész vonalon meginduljon. Föltétlenül szükséges, hogy minden elvtárs, akinek valamely része van a termelésben, helyét lelkiismeretesen, a rendes időket felülmúló gondossággal és szorgalommal töltse be. Nem a tőkések, hanem a forradalom érdekében Mert nincs a világon nagyobb ellenforradalmi agitátor, mint az áruhiány. Ha az emberek közt lábra kap az a hangulat, hogy mihaszná volt a forradalom, hisz most még kevésbbé lehet fát, szenet, húst, zsírt, ruhát kapni, mint a forradalom előtt, ez minden ellenforradalomnak előkészíti a talajt. Ezért föltétlenül szükséges, hogy mindenki igyekezzék elhárítani minden akadályt a termelés utjából, mindenki igyekezzék munkateljesítményét a legmagasabbra foko7ni. A hazatérő katonák, amennyiben egészségesek, fogjanak rövid pihenő után munkához, még akkor is, ha volna pénzük nosszabb pihenésre, a bányászok siessenek a bányákba szenet vájni, mert az ország egész gazdasági élete megakad, ha nem lesz szén; a föld mívesek haszná ják ki a mostani gyönyörű őszi napokat, vessenek még búzát és készítsék elő a földet a tavaszi munkára; az építő munkások siessenek dolgos karaikat rendelkezésre bocsátani, ahol hívják őket, mert sok d-rék ember födél nélkül van; az erdei munkások igyekezzenek az erdősbe, hogy hamarosan legyen tü ifa ffi ésre és épületfa bútorra és házépítésre. Koldussá tett bennünket a háború, kifosztott mindenből a világon. Dolgozni, termelni Azonnal elfoglalható házak eladók. FeMlágositost ad: GolÉannViliSH»KosMrli Dolgozzunk! — A Nemzeti Tanács felhívása. — A szcciálisták a termelésért. —
