Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-10-16 / 238. szám

XXI, éví'oifivo MS. október 16. szerda, 237. szán» Ara 12 till ér Előfizetési ftrah: lelyben és vidéken postán küldve egész évre 32 korona, — fél évre 16 korona, — negyed évre 3 korona, — egy hóra 3 korona —Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 12 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai »áóyuíca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106, POLITIKAI NAPILAP \ Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. JienlilanU hétIS íi ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bíróiig! Ítéletek, köz* gazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékonycélu egyesítetek, bálbizottságok értesítései, telültizetések nyug­tázása '40 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvání­tások 10 sorig 8 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 200 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdasá­gok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek £0 fillér, szallag- — — ‘ hirdetés szbvegoldalon 88 fillér. — — A gyűlölet paripáján. Eger, okt. 15. Mialatt minden emberiesen érző lélek reményteljesen figyel az amerikai távíróra, ahonnan az emberiség megváltását várja e szörnyű világégésből — az­alatt Budapesten szűk családi körben folyik a pártos politikai személyes versengés. Még min­dig csak személyek, személyek, személyek. Tárgyi igények nin­csenek, mert voltaképen tárgyi differenciák sincsenek. A vi lágpolitiká nagy válságai olyan helyzetet teremtettek, amelyben magyar emberiek csak oly álláspontja lehet, amelyet Ap- ponyi Albert gróf tegnap tö­mören és kifejezően igy kör­vonalazott : Ma előttünk csak egy cél lehet, hogy Magyarország eg­zisztenciáját megvédhessük és a mai válságot csak en­nek a nagy célpak tekintet­bevételével oldhatjuk meg. Az a tendencia, ami ezek­ben a szavakban kifejezésre jut ma minden magyar közös érzése. Még azoké is, akik e nagy világ-válságban a maguk pelitikai érvényesülését akarják hallatlanul forszírozott agitá- ciéval kierőszakolni. Még ezek­nek a jóhiszeműségét sem vonjuk kétségbe. Ellenben ag­godalmak közt látjuk és látja minden békeszerető polgár, hogy mig ezek gyors és min­den feltétéit előre elfogadó bé­két hirdetnek a világpolitiká­ban, addig itthon a hazai föl­det teljes felfordulásba akarják vinni azokkal az agitációkkal, mikkel ismét éles harcba igyek­szenek állítani a szocialistákat és nemzetiségeket. Ami a szocialisták mozgal­mait illeti, itt a következetes­séget kétségbe nem vonhatjuk A szocialistáknak évtizedes programja az, amit ma is hir­detnek s amire nagy energi- ávai törekednek. De ha "az ő igazságuk az, hogy az állami élet vezetése minden országban azoknak a kezébe adassák, a kik az illető országban több­ségben vannak, akkor meg kell ejteniök itthon is a szám­vetést. Már most ha tudjuk, hogy Magyarországon kétszázezer szo­cialista van, akik családjukkal együtt (akik különben éppen nem mindannyian szocialisták) mintegy hatszázezer lelket szám­lálnak — ezekkel szemben mégis csak tizenkilenc millió polgári lélek áll s igy az óriási többség a polgári elemek kezé­ben lévén, mégis csak meg kell nyugodniok a maguk igazságá­nak következményeképen, hogy az ország kormányzata mégis csak a polgári rendeket ilieti. A nemzetiségiekkel való ope­ráció pedig egyenesen méltat­lan ahhoz a magyar párthoz, amely magát mindig a legs©- vénebb magyar pártnak vallotta. Amellett egyenesen olyan oszt­rák tempó, amelyet szélső po­litikusaink március tizenötödiki beszédeikben mindig lángoló gyűlölettel ostoroztak. Hányszor hallottuk ezektől az uraktól, hogy amikor az „átkos osztrák kamarilla“ nem birt a magya­rok ősi alkotmányához való ra­gaszkodásával, akkor a nemze­tiségeket uszította rája. így volt ez negyvennyolcban is s igy volt máskor is . . . S most a mi márciusi szó­nokaink ugyanezen eszközökkel akárnák lebirni — nem az osztrákokat, — nem, hanem ma­gyar véreiket?! Vájjon nem látják ezek az urak, hogy hová viszi őket szenvedélyes gyűlöletük tüzes paripája ?! Budapest, ©kt. 15. Hágából sürgönyzik: Ideérkezett newyorki hivata­los jelentés szerint Lansing ál­lamtitkár ma nyújtotta át a svájci diplomáciai ügyvivő ut­ján Wilson elnök válaszát Né­metországnak, amely igy hangzik: Az elnök megvizsgálván a német kormány közléseit, a kö­vetkeze választ küldi: Az elnöknek ki kell jelente­nie, hogy a megszállott terüle­tek kiürítése és a fegyverszünet fölötti [döntés a szövetségesek katonai tanácsadóinak vélemé­nye alapjához van kötve. Az elnök kötelességének tartja, hogy semmi olyan megállapo­dás ne létesittessék, amelyek nem szolgáltatnak abszolút és kielégít© garanciát az amerikai és a szövetséges haderőknek a harctereken való túlsúlyának megmaradására. Az elnök hozzáfűzi, hogy mindaddig nem lehet béketár­gyalásokba bocsátkozni, amiga német haderők folytatják tör­vénytelen és embertelen cselek­ményeiket. Ugyanabban a pillanatban, amikor békét kérnek, a tenger­alattjáród nemcsak a hajókat, hanem még a mentőuaszádoKaí is elsülyesztik s Flandriában és Franciaországban a visszavo­nulás alkalmával mindent kí­méletlenül elpusztitanak. Az Egyesült Államok és a szövet­ségesek kormányáról nem lehet feltételezni, hegy beleegyezze­nek egy fegyverszünetbe addig, amig az embertelen rablás és pusztításnak tényei tovább tar­tanak. Ugyancsak szükséges, — ne­hogy félreértések lehetősége maradhasson fenn, hegy min­den önkényes hatalom, amely a világbékét zavarhatja, lehe­tetlenné tétessék. A német nép­nek hatalmában van, ezen a beavatkozásával segíteni. Az elnök kénytelen kijelen­teni, hogy a békekötés egész lehetősége ebben az alapvető delogban nyújtandó garanciák világos és határozott voltától függ. Az osztrák-magyar kormány­nak az elnök külön választ küldött. Aláírva: Lansing. Budapest, okt. 15. Newyorkból sürgönyzik: A spanyol követ ma adta át az amerikai külügyi hivatalnak Törökország jegyzékét, amely­ben felhívja az Egyesült álla­mok elnökét, hogy vegye ke­zébe a béketárgyalások ügyét s hívja össze a hadviselő álla­mokat biketárgvaíáíira. A török kormány kijelenti, hogy min­denben elfogadja az elnök kongresszusi üzenetének pont­jait. — Az egri érsek a delegáció ülésén, á de'eír-éciénak ma Becsben kezdődő Kinene mi neveze'e^ségü ülésén, amely lehet, hegy talán az u'olsó lesz, részt vesz dr. Szmre- csínyi Lajos egri érsek is, aki t°g- nan fői is utazott Bécsbe Kris'on Anial üldalkanonuk kíséretében. Megérkezett Wilson válasza, A fegyverszünet fölött az entente hadvezetői döntenek. — Határozott garanciákat kíván Né­metországtól. — Monarchiánknak külön választ küldött.

Next

/
Thumbnails
Contents