Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-10-02 / 226. szám
I XXV. évfolyam 1918. október 2. szerda, 225. szám Ara 12 tillér Előfizetési Arak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 32 korona, — fél évre 16 korona, — negyed évre 8 korona, — egy hóra 3 korana — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 12 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. itaaSalentk héttS é.íünnep atinl nap kivételivel mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, köz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. Jétékenycéln egyesületek, bálbizettságek értesítései, felülfizetések nyugtázása 40 fill. Eljegyzések, hátasságok, ktszünetnyilváni- tásek 19 serig 8 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 269 K, hasábodként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 6é fillér, szallag- — — hirdetés szövegsldalan 8é fillér. — — A bor® Eger, okt. 1. Eger gazdasági élete szorosan egybe van forrva a bortermeléssel. Az egész lakosság érdekelve van a borüzlet alakulásában. A rettenetes drágaság mai korszakában nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy borunkért olyan árat kapjunk, amivel szőlősgazdák be tudják szerezni mindazt, ami a szőlőműveléshez szükséges. Mert a gazdálkodás egy ágában se szökött úgy fel a szükséges halminak az ára, mint a szőlőgazdaságban. A szőlőhöz kell a legtöbb és legalaposabb munka. És a munkás ma nagyon drága. A szőlővessző, a karó, a; permetezőgép, a gálic, a fuvar, a hsrdé minden képzeletet fölülmúló árakon kaphatók. És menynyi baj, gond van a tavasztól őszig, Kerülgetik a szőlőt a jég, a fagy. Minden nap uj férgeket, uj veszedelmeket rejt magában. Végre beteljesedik a gazda reménysége, jön a szüret, Joggal elvárhatná, hogy az egész ország örömmel üdvözölje a jó termést és tárogassa a gazdákat a bor jó értékesítésében. A bor fényüzési cikk és ha annak jó ára van, az ad érte többet, aki úgyis busásan lefölözi a többi kereseteket. Ha a szegény ember megkívánja, az is ihat belőle, legföljebb kevesebbet, mintha olcsó volna. Az ország pénzügyi erejének pedig mostanság a legerősebb támasza a jó bortermés, mert valutánkat a külföldön megjavíthatja akkor, amikor olyan más árunk, amit a külföldre szállíthatnánk, nincsen. A világkereskedelemben ugyanis egyik ország áruért kap a másiktól árut, mert az áru az aranynál is többet ér és a magyar föld terményeiért szívesen adnak a külföldön iparcikkeket. Ezért lenne érdeke a kormánynak, hogy minden erejével, súlyával és tekintélyével odahatna, hogy a bor ára minél magasabb legyen. Sajnos azonban, éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Most adott ki a kormány egy rendeletet, amely szerint krumpliból 800.000 hektóliter szeszt szabad kifőzni. Ezzel a rendelkezésével levágta a bor árát is. A hordóhiányon sem tudott segíteni a kormány. Elkésve kiadott egy hordórendeletet, mely falra hányt borsó. Abból ugyan senki sem szüretel. A gazdák teljesen a maguk erejére vannak hagyva. Szomorúsággal nézhetik majd a konjuktura pusztítását. Minden áru aranyat ér, mindenütt óriási árszökkenés, a bornál pedig ár csökkenés. Az utolsó pillanatban kell a kormánynak erélyesen közbelépni és a külföldi szállítás biztosításával tisztességes borirakat biztosítani. Olasz harctér. Budapest, október 1. OLASZ AÄCY0NAL: Az albán front különböző pontjain helyi harcok. Egyébként nem történ különös esemény. A vezérkar fölöké. Cambrait tartják a németek a serei támadásik ellett. A német vezérkar jelenti: Berlin, október 1. A mai német hivatalos Jelentés szerint a német csapatok erősen tartják Cambrait a heves támadások ellen. & beígér tróibenéd. (Saját tudósítónk teiefonjelentése.) Sofia, okt. 1. Malinov miniszterelnök teg- | nap délelőtt nyitotta meg a \ szobranje rendkívüli [ülésszakát és felolvasta a következő trón- beszédet: Uraim az ország általános helyzete és az a rendkívüli gondosság, amelyre szükségünk van, hogy a kötelességét hősiesen teljesítő hadsereg szükségleteit kielégítsük, ez év májusában szüségessé tette a jelenlegi kormány megalakítását. A közvélemény által kijelölt és bizalomra méltó kormány ama rövid idő alatt, mióta az ©r- ezág ügyeit vezeti, mindent- elkövetett, amit a körülmények megengedtek, hogy megoldja ama nagyszámú kérdést, amiket a háborús évek során elkövetkezett helyzetet teremtett. Szövetségeseink iránt a legnagyobb loyaütással eltelve, én és kormányom arra gondoltunk, hegy kötelességünket a hazával szemben teljesítsük és neki és vitéz csapatainknak lehetővé tegyük olyan tisztességes béke elérését, amely méltó azokhoz a fájdalmas áldozatokhoz, amelyeket a nép az egység eléréséért folytatott küzdelemben hozott. Ebben az értelemben megtettünk mindent, ami lehetséges volt. Végre a kormány a helyzet érett megfontolása után elhatározta, hogy számos ellenségünknek javaslatot tesz, hogy lépjenek tár- \ gyalásra fegyverszünet esetleg í a béke megkötése végett. j A kormány, amely szem előtt : tartja a létrejött helyzetet, s amiket ez a helyzet felvetett j elhatározta, hogy rendkívüli ■ ülésszakra hívja össze a nem- ? zetgyülést. Abban a meggyőződésben, hogytanácskozásainkban és elhatározásainkban annak az ügyességnek, bölcsességnek és hazafias érzésnek fogják tanujelét adni, amelyet a jelen pillanat megkövetel a nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakát megnyitottnak jelentem ki. Óriás’ betráiyck a Reichsratbbn. A csehek Németország ellen. „U tni fog még a mi óránk is. Bécs, ©kt. 1. A Reichsrath mai ülése óriási izgalmak között folyt le. A csehek, akikről azt hiresztelték, hogy tüntetésből az ülésről távol maradnak, teljes számban megjelentek és közbe szótáraikkal állandóan megakasztották a miniszterelnököt beszédében. A csehek, bizonyára a harcterekről érkező híreken felháborodva olyan közbekiáltásokat tettek, arainékre senki sem emlékszik még ebben a viharokban meg- edzett parlamentben sem. A csehek éles közbeszőlásai elhangzottak anélkül, hogy az elnök vagy a német képviselők még csak kísérletet is tettek volna arra, hogy leintsék őket. Már az elnököt sem hagyták nyugodtan beszélni, Huszarek miniszterelnök pedig alig tudott szóhoz jutni. — Abzug! ki vele! kiáltásokkal fogadták a csehek és folyton kiabálták: El Németországtól! Amikor Huszarek a Németországhoz való szövetségi hűségről beszélt, a csehek öklüket rázva felugráltak és ordítottak. — Ütni fog még a mi óráik is! és percekig tartott, mig a rend helyre állott. Amikor a boszniai kérdésről beszélt, a csehek és délszlávok odakiáltották: Mit keresett ott Tisza István ? Spincsies képviselő dü-
