Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-10-02 / 226. szám

! S A 1918. október 2 hősen kiáltotta: Tisza ez a bérenc! Huszarek .beszéde általában a többségre nem gyakorolt ha­tást, a németek is csak lany­hán adtak kifejezést tetszésük­nek, a csehek pedig „el Né­metországtól" tüntető kiáltásek- kal hagyták el a termet. Ismét leszállítják a lisztadagokat Eger, október 1. A háborús bajok legháborusabz bika: a liszt. A liszt, amiből béke idején olcsó pénzért vehettünk any- nyit, hogy akár mindennap süthet­tünk foszlós bélit hókálácsot, puha fehér kenyeret és tésztát amennyi jél esett 8 ma be kell érnünk any- nyival, amennyit közélelmezésünk vezetői bölcs beosztással nekünk juttatnak. A fejadag! Minden gazd- asszony réme és réme a városi közéleimezés vezetőinek, akik min­den módot elkövetnek, hogy legalább ezt a fejadagot kiadhassák nekünk. De hát hiába, az ő akaratuknál is nagyobb ur a kényszerűség, amely a háborúban kapott különösen nagy hatalmat. A lisztkérdés állandóan foglalkoz­atja a város vezetőit. Többször szólaltak fel már városi közgyűlé­seken is a lisztkérdé'jben, igy leg­utóbb Nagy János városi képviselő, de segíteni sehogy sem lehetett a bajokon. Arról van ugyanis szó, hogy a Haditerménytől, az Eger vá­ros közönsége részére megállapított 1670 mázsa liszt helyet mindenkor csak 1400 mázsát kapott a vállalat, továbbá a nyári aratási hónapokban, amikor legnagyobb veit a Iisztszflk- ség, Eger városa sem kapta meg a részére kiutalt lisztet. Nem akarván a fejadagot leszállítani, ezt a hi- ányzó mennyiséget, mindig a kö­vetkező hónap kontingenséből vet­ték el és igy történt, hogy ma már cca. 4 vagon a hiányzó lisztmeny- nyiség. Bayer Henrik városi tanácsos gyökeresen orvosolni akarván a bajt, felutazott Budapestre és a Közélel­mezési minisztériumban személyesen interveniált az egriek lisztje érdeké­ben. Kérte, hogy a hiányzó liszt- mennyiséget engedjék el és a havi lisztkontingenst emeljék fel, vagyis az Eger város részére eredetileg megállapított 1670 mm. lisztet szál­lítsák le. Eljárásának részben ered­ménye is lett, amennyiben ezentúl 1600 mázsa lisztet kap a város, azonban a hiányzó lisztet a minisz­ter utasítására a lisztadagok leszál­lításával kell behoznia a vállalatnak. Eszerint addig, mig a hiányzó 4 vagon lisztet vissza nem pótolják a fejadag Egerben 6 kg. lesz. Ha azután a hiány pótolva lesz, a fej­adagot ismét visszaállítják 7 kg. és 20 dkg. ra — hacsak közbe nem jön egy országos fejadag leszállítás, ami éppen Hem lehetetlen. Tehát tulajdonképpen nálunk nincs is a fejadag leszállításáról szó, mert az egriek éppen a hiány miatt eddig is 6 kg. lisztet kaptak fejenként, mindössze talán egy hete utalvá­nyozták az országos átlagnak meg­felelő 7 kg. 20 dkg.*t, amit ezek szerint újra visszavonnak. Küzdelem a spanyol nátha ellen. Eger, október 1. A spanyol nátha ez a tréfásnak tartott betegség hova tovább annyira terjed az országban, hogy végre kezdenek már egész komolyan ha­dakozni kell ellene. Számos halottnak kellett igazolni a baj komoly voltát, amikor a városok vezetőségének és igy első sorban Budapest város vezetőségének eszébe jutott a radi­kálisabb védekezés. Most már azután megállapítják, hogy a spanyol nátha járványos betegség, ami bejelen­tendő. Elrendelték továbbá Buda­pesten az összes iskolák zárvatar- táaát október 15-éig. Sőt szó ke­rült arra is, hogy Budapesten az összes színházakat, mulatóhelyeket, mozikat bezárnák egy időre, sőt a közönséget figyelmeztetik arra is, hogy a templomba járástól lehetőleg tartózkodjék, mert a szentelt viz az egyik legerősebb járvány terjesztő. Aradon, Pécset, Kassán is erősen terjed a járvány és itt is tervbe vették az iskolák bezárását. Nyitra megyében alig van ház, amelynek betege ne lenne. Pöstyénben 200 spanyol beteg van és eddig négyen haltak meg, Vágujhelyen pedig alig múlik el nap haláleset nélkül. De nemcsak Magyarországon ter­jed erősen a járvány, hanem Galí­ciában a vidéki kerületekben és újabban Olaszországból jin hire a láz terjedésének, ahol különösen a katonák között pusztít és lövészárki láznak nevezik. & befcejegfzék megismétlése. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bécs, okt. 1. Berni távirat szerint a köz­pontiak politikusai azt tervezik, hogy megismétlik a békejegy­zéket. Az antant országok po­litikusaihoz' azon javaslatot küldik, hogy a hadviselő ha­talmak politikusai kezdjenek béke tárgyalásokat. — A Széchénfi-kávé- házban minden este Kiss Béla cigányprímás hires zenekara muzsikái. Az étteremben naponta frissen csapolt sör, villás reggeli. Kitűnő koszt, tisztán kezelt borok, napi abonensek elfogadtatnak. Sesz árpa. Eger, október 1. Mikor? Kérdhetnék a malactartó gazdák. Megnyugtathatjuk őket. Árpa lesz. Hogy mikor, azt mi sem tudjuk. De lesz. Egyébként már kukorica is van, s aki nem tud várni, az vehet kukoricát széles e me­gyében. Bayer Henrik városi tanácsos fent járt a napokban a földművelési mi­nisztériumban s mint már előbb sürgönyben is tette, megsürgette az árpa kiutalási engedélyt. A földmű­velési minisztériumban azután azt a felvilágosítást kapta, hogy még mind- ezideig nem érkeztek be a Haditer­mény r. t. kimutatásai a náluk lévő árpáról, amint ezek beérkeznek, intézkedni fognak, hogy ki ki a ré­szére kiadott beszerzési engedély alapján malaconként 2—2 mm. árpát a Haditermény r. t.nál beszerez­hessen. Egyébként Heves vármegye terü­letére megengedték a tengeri szabad vásárlását s igy a napokban elké­szülő vásárlási engedélyeket minden sertéshizlaló kiválthatja és annak alapján kiki beszerezhet magának tengerit, amivel a hiányzó árpát pótolni tudja. Halálos szerencsétlenség a maion. Eger, október 1. A háborús körülmények következ­tében a vonatokon utazók száma oly mértékben megszaporodott, hogy az utóbbi időben az utazás valóság­gal életveszedelmessé vált. A máv. igazgatósága hiába próbálkozott ta­rifaemelésekkel és kölünféle rendsza­bályokkal a vasúti utazást normális mederbe terelni, valamennyi intéz­kedése hiábavaló volt, mert az utasok száma nemhogy nem csők- ken, de állandóan szaporodik. A vonatok eme túlzsúfoltságából nap nap után történnek kissebb na­gyobb balesetek, tegnap azonban végzetes szerencsétlenségnek volt az okozója a budapesti vonat túl­zsúfoltsága. Mutter Elek alsókalocsai csendőr­őrmester Szerbiából szabadságra jött. A harmadosztályú kocsi any- nyira megtelt, hogy állóhelyhez is alig lehetett jutni. A csendőrőrmes­ter, aki husszu ideig állt a folyosón már nem bírta legyűrni a fáradsá­got és másik kocsiba akart átszáln; ahol esetleg leülhet. A folyosón tolongó erabertömegen keresztül furakodva a másik oldalra iparko­dott, amikor Pál Ferencné sátor­aljaújhelyi lakos mellett elhaladt, forgópisztolja tokjából kiesett a föld­re zuhant és elsült. Velőtrázó si­koltás hallatszott a dörrenés után és Pál Ferencné, akit a pisztoly­golyó eltalált, nyomban összeesett. A vasúti kocsiban nagy pánik keletkezett és nem volt, aki a sze­rencsétlenül járt asszonyon segítsen. A csendőrőrmester, aki ép az édes anyja temetésére ment haza, két­ségbeesésében sírva fakadt, Pál Fe rencné pedig eszméletlen állapot­ban vérzett a kocsi belsejében, amig a vonatja Miskolczra érkezett. Itt bekötözték a sebét és meg­állapították, hogy a pisztoly gojó át­fúrta az asszony szivét és tüdejét. Pál Ferencné nemsokkal később meghalt. HÍREK. Eger, okt. 1. A katonabanda, drága olvasóm, a legotrembább mu­zsika ezen a világon . . . Gyilkos, kegyetlen valami: idegbe tép, szivet szakit és vesébe markol . . . Jaj, borzalmas egy ilyen katonabanda... A vén nagydob a földrengetés imi­tációja, a kisdob távoli fegyverropo­gása a karcsú, fényes „Flügel-horn“ meg a halál elől menekülő Pompei- beliek egeiverő, rémes sipitása . . . Jaj, de borzalmas ügy egy ilyen ka­tonabanda ! Mert hát ml is az a katonabanda ? drága olvasóm. Elmondom neked röviden. Tegyük fel, hogy valahol itt az egri vár alatt van kőszirtbe- vágott százkcronásod, kicsi hónapos sasiészked, öregem, hová hajnalon- kint — zsákmnnnyal, mondjuk, vagy anélkül — hazavetődsz csak [úgy véletlenül, jegyezd meg jól magad­nak, véletlenül mert éjféltájon kial­szik nálunk minden ami fény s te ott kóvályogsz órákhosszat még a szűk, sötét sikátorokon ; mert biz­tos lehetsz benne, mire négyet kon­gat a Minoriták toronya, már vala­hol a Rác-hóstyán kószálsz s mire ötöt kongat, már valahol a szurok­sötét — Belsősoron. És mire megjő a megváltó hajnal, végre-valahára szomorúan hazavánszeroghatsz, vár alatti kis zugodba. így. S most szép csöndesen, mint józan, rutinos vén lumphoz illik, leszórod magad­ról gyűrött nappali holmidat, boldo­gan belehullsz puha pehely-krip­tádba s elkezdesz lassan szende- regni. Még tompán hallod a mino- roták tornyán verni a hatot halkan, fáiyolosan, mintha narkózisban len­nél, mintha valami hatalmas pro­fesszor csengő szóval hatig olvasna fölötted s aztán boldogan lehu­nyod ráncos pilláidat, Pent. Most egy negyed óra pauza. S azután egyszerre éktelen, gyilkos sipitás, harsogás süvölt el rácsos kis abla­kod alatt. Te, persze, mint az őrült talpra ugrassz s borzas fővel s ösz- szeszorult ököllel nekiesel bőszen a párás üveglapnak és bámulsz . . . bámulsz kifelé. És mit látsz, drága olvasó ? Hát persze, hogy a katona­bandát ! Harminc, kerekre hízott, pufókrafutt fejet végiggördülni az ablakod párkányán s ez a katona­banda. S ez igy gördül el ablakod előtt minden drága reggel, hogy te­hetetlen dühödben csak egyet is főbe tudnál kedved szerint kólintani be­Á I

Next

/
Thumbnails
Contents