Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-09-20 / 216. szám

XXV. évfolyam 1^18. szeptember 20. péntek, 215. ■sötam Ara 12 fillér Előfizetési árak i ISelyben és vidéken pesián küldve egész évre 32 korona, — fél évre 16 korona, — negyed évre ß korona, — egy héra 3 korona — Egyes iízám ára vasárnap és ünnepnap Is 12 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai SSór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Masialanlk héttő ét Cnnejj Nténl nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, birósíei ítéletek, köz­gazdaság közlemények, gyászjelentések 1 K. Jétékonycélu egyesületek, bálbizottságak’ értesítései, felülfizétések nyug­tázása :40 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvám­•ldalai ágok, f gek és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 fillér, szallag- — — hirdetés szövegoldalon 80 fillér. — — tások 1« sorig s K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 200 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gacdasá­■■SHHMiagmwM BMSMOCS- -fStOK/Knw w*. Tigrisből békagróf. Eger, szept. 19. Károlyi Mihály tehát egészen kisajátította magának a békét. Lapjai is segítenek neki ebben, de ő maga sem szokott sze­rénykedni. Felhivatta magához ceglédi választóit és a nagy élelmezési mizériák dokumen­tálására 200 terítéken fényesen megvendégelte őket. Akiket \ aztán igy jól lakatott minden j finom ételekkel, utravalóul el- j látta őket nem annyira pacifista eszmékkel, mint inkább annak i a btgyőzésével, hogy a világon béke nem lehet csak az eset- ben, ha Tisza Istvánnak a ) kormányzásra való befolyása * végleg megszűnik és a közép- * ponti hatalmak kormányzását I a nagy Mihály gróf veszi át. Milyen hosszú az ut Mihály ! grófíképviselőházi kivezettető- ‘ sétői egészen a világbéke pro- 1 pagálásáig! S ezen a hosszú utón Ká- l rolyi Mihály gróf egyebet nem látott, mint azt, hogy minden eszközt, minden világszeren­csétlenséget, minden borzalmat, j minden külpolitikai és belpo- j litikai változatot csak arra kell I kihasználni, hogy a képviselő- i házból kivezetett régi mágnás, bosszút álljon kivezettetője, az uj mágnáson és pedig annak a politikai fórumról való letip- rásával. Természetesen még jobban szerette volna Mihály gróf, ha Tisza István egyéni integritását is sárba nyomhatná, de erre még a maga despe- rádó táborából sem kapott volna közönséget. Meg kellett tehát elégednie, i hogy a Tisza politikai integ­ritására vesse magát lángoló szemekkel és elvakult dühvei. De ezt aztán kitartóan csi­nálja. A ceglédiek potya ebé­dén tartott beszéd is csak egy etappeja ennek a dühöngésnek. Ha Károlyi főcélja valóban a világbéke apostolkodása volna, akkor nem szennyezné be ezt a végre is ideális gon­dolatot olyan alacsony ráke- nésekkel, mint aminőkkel ez alkalommal is illette politikai ellenfelét. De hogy ezt tette, mutatja, hogy az ő békegróf­sága mögött csak az ő mágnás gyűlölete rejtőzik, mert ha megvakarjuk a békegrófot, csak­hamar ott találjuk a pártvezért. Ily körülmények között sem komolynak, sem veszélyesnek nem lehet mondani a Károlyi állandó agitációját. Veszélyes­nek különösen azért nem, mert hiszen itthon Magyarországon ismerik már őt, a külföldön pedig már ismételten nem áll­tak vele szóba. Valamikor egy felhevült pil­lanatában Károlyi gróf azt ki­áltotta, hogy a román rablók ellen tigrisként fog harcolni. Most a tigrisből békegróf lett és az amerikai elnök javaslata alapján hajlandó volna a nem­zetiségi elv szerint odaadni a rabló oláhoknak azt, amit ezek nem tudtak tőlünk elrabolni. Hlndesbarg hadsereg- , psranesa. „Mi védelmi harcot folyta­tunk, készek vagyunk a békére. A német hadsereg hefogja bizonyítani, hogy legyőzhetetlen.“ (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Berlin, szept. 19. Hindenburg vezértábornok a hadrakelt sereghez a következő hadseregparancsot intézte. A magyar és osztrák kor­mány valamennyi hadviselő fél­hez javaslatot intézett a béke helyreállítása céljából, neveze­tesen egyelőre nem kötelező megbeszélések folytatására, de a küzdelem ez által nem szen­vedhet félbeszakítást. A béke megbeszélésére való kézség nincs ellentétben azzal *a szel­lemmel, amelyben mi a küzdel­met folytatjuk hazánkért. 1916. decemberben felaján­lotta a békét az ellenségnek császárunk. Több Ízben bizony­ságot tett a német kormány arról, hogy hajlandó békét kötni, a válasz az ellentábor-^ ból mindég gúny és becsmér­lés volt. Az ellenséges kormá­nyok csak a megsemmisítő háborút ismerik, mi ellenben védelmi háborút folytatunk. Ebben a szellemben intézte szövetségünk a mi beleegye­zésünkkel uj javaslatát a nem - kötelező béketárgyalásokra, a | melyek azonban nem szakíta­nák félbe a küzdelmet. A had­seregnek tehát tovább kell küz­deni. a A német haderő, amely négy ji háborús éven át páratlanul ve- í rekedett, tovább is meg fogja * védelmezni a hazát s be fogja j bizonyítani az ellenségnek, hogy f legyőzhetetlen. Csak igy tör- | hetjük meg az ellenségeinknek | a mi megsemmisítésünkre irá- : nyúló akaratát. Meg fogjuk látni, vájjon el- I lenségeink becsületesen gon- ' dolkoznak-e rólunk, készek j lesznek-e a béke megbeszélő- j sére, vagy pedig olyan békét j fognak-e nekünk ajánlani, a mely olyan kemény feltételeket szab nekünk, amiknek elfoga­dása egyenlő volna hazánk megsemmisítésével. Hindenburg, vezértábornok. — A pénzügyi szakosztály ülése. A város pénzügyi szakosztá­lya hétfőn délután 3 órakor ülést tart, amelyen a képviselőtestület leg­közelebbi ülésén napirendre kerülő tisztviselői beszerzési előlegeket tár­gyalja meg. Olasz harcíér. (Hivatalos.) Budapest, szept. 19. A Hétközség fensikján tartó­san élénk tűzharc. A Brenta és Piave között az ellenség a legutóbbi napok su • lyos kudarcai után beszüntette a támadásait. Derék csapataink közül, a melyek a legutóbbi harcokban tüzérségünk hathatós támogatá­sával a mindig újból előretörő ellenséget győzelmesen vissza­verték, különös elismerést érde­melnek a 39 es és 105-ös magyar gyalogezredek. Santona mellett tüzelésünk­kel egy ^éjjeli átkelési kísérletet meghiúsítottunk. A vezérkar főnöke. A békejegyzék vissza- otasitása nem kétséges A külügyminiszter nyilatkozata. (Saját tudósítónk telefonjeientése.) Bécs, szept. 19. A külügyminisztérium ma nyilatkozatot tesz közé, amely­ben megállapítja, hogy a kül­földről beérkezett jelentések alapján a magyar és osztrák monarchia jegyzéke visszauta­sítása már nem kétséges. Burián gróf jegyzékére eddig még hivatalos válasz nem ér­kezett, igy tehát nem lehet még ismerni azon okokat, amelyek az antant kormányait a jegyzék visszautasítására bírják. Balfour részéről történt ugyan nyilat- hozat, de éppen az ő argumen­tumai a legjobb bizonyítékok arra, hogy milyen helyesen fogta fel Burián külügyminiszter a helyzetet. ha a béke kérdését Balfour hangos jelszavak és felkorbá­csolt szenvedélyek nyomása alatt beszéli meg, akkor semmi- esetre sem lehet hasznos hala» ■

Next

/
Thumbnails
Contents