Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-08-03 / 177. szám

■MgKBSHg

XXV efí’oljH.fís L<*58. áugraztu* 3 szombat 176 *is*ro

i‘iinilllii^M^liiiBShíiMTiMiíjiiMflif^iyiTlHiigTfiWIiiyv iíiWW fi'~ ntflfiilinllninriTii'1 ’MWligTrrTrari rtfi :nr~iüi fgjiftnTin ~iiri *n*’*^w*&*#w&rv**'' míw:»vaí«cmc

Ara 10 Hllér

t Előfizetési árak:

fielybén és vidékeit postán küldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnapjs 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106.

POLITIKÁI NAPILAP

Főszerkesztő: Or. SETÉT SÁNDOR. „ Felelős szerkesztő: KISS ENDRE.*'*

Megicicunik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap.

ciirdetési árak:

Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági ítéletek, köz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. Jctékonycélu egyesületek,' bálbizottságok, értesítései, felülfizetések nyugtázása 30 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 6 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 200 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 fillér, szallag- — — hirdetés szövegoldalon 80 ífliér. — —

aMVtoMfetteHtniniMMt

A nyár politikája,

' Eger augusztus 2.

Egyéb bajunk van mosf, mintsem a belpolitika kisebb intrikával foglalkozzunk. Azok a nagy gondok, amelyeket az antant diplomáciai akciói, az amerikai intervenció, a fenyegető japán invázió s a harcterek nyugtalanító hírei okoznak sokkal fontosabbak, mintsem az, vájjon a magyar országgyűlés politikai pártjai hogyan fognak elhelyezkedni az ősszel. Lesz fúzió, vagy nem lesz fúzió, ez voltaképpen csak azokat érdekli, akik szeretnének ismét valami belső politikai robbantást, hogy az igy keletkező zűrzavarban megint belé kapaszkodhassanak a hatalom uszályába. Legjobban jellemzi a helyzetet az a politikai bon- mot, ami most Wekerle egy nyilatkozatáról járja.

Eszerint akkor, amikor Vá- zsonyiék végképp kivonultak a kormánypártból igy szólt volna Wekerle: Hál Istennek ezen is túl vagyunk, de tudom, hogy én sem fogok többet miniszterelnökséget vállalni — Vá- zsonyi alatt! Ha a politikai élcelődések egy-egy pillanatra fel is derítik a politikusok han- gulaját, ez a szó szoros értelmében csak egy pillanatra szól, mert bizony post aequi- tem sédét atra cura, a lovas mögött ott til a sötét gond. A háborúnak volt már sok a mainál ránk nézve sokkal súlyosabb fázisa, de erősebb aggodalmakat és intenzivebb védelmi munkát aligha igényelt még akármelyik másik háborús nyár a mostaninál. Ami különben egyáltalán nem jelenti, hogy akár sztratégiailag, akár eröbeni készség tekintetében rosszul állnánk, hanem azt jelenti, hogy egy úgyszólván biztosra vett reménységünk hervadt el a sikertelen nyári of- fenzivák alatt;

Aki elolvassa a vitéz honvédelmi miniszter beszédét az olasz offenziváról, csak keserűséggel telhetik el ama nyilatkozatra, hogy az olasz offen- ziva során úgyszólván csak egy lépés választott el bennünket attól, hogy olyan győzelmet arassunk, amellyel leteritjük az egész olasz véderőt és ezzel a legközelebbre hozzuk a háború végét. S hogy ezt a lépést éppen a mi h&dseregünk kötelékéhez tartozó egyik nemzetiségi tiszt árulása akadályozta meg.

Szomorú jelentés, egyben azonban bizonyos tanulság is a jövőre és bizonyos vezeklés

is a múltért.

A háború sok olyan kérdést oldott meg másként, .mint a hogy a teória tanította s ezek között nem utolsó helyen a katonai vezetés kérdéséi is. S éppen azért talán egyáltalán nem ötletszerű az a munkaterv, amely az ősszel a belpolitikát a magyar hadsereg sok ideig húzódott kérdésének meg* oldásával kezdi meg.

Hiibacb gróf gyilkosai Angliáoa ssüöktek

(Saját tudósítónk teíefonjeientétíe.)

Berlin, aug. 2.

A Berliner Tagblaítnak jelentik Moszkvából, hogy Mirbach gróf gyilkosai az orosz lapok jelentései szerint Angliába szöktek. Közvetlenül a merénylet elkövetése után Északorosz- országba menekültek és Péter- vár érintése nélkül eljutottak a partvidékre, onnan pedig egy angol hajóra, amely Angliába vitte őket.

Ä borrá! tnlzóK s lápviselébázbao

Budapest, augusztus 2.

A k^épviselőház mai ülésén a horvátok szónoka intézett támadást a magyar közjog ellen.

Hreljanovics Guidó a horvát képviselők nevében a következő deklarációt olvassa fel:

Nemzetünk, mint eddig ezekben a súlyos időkben is megértedé és teljesitette a haza iránti kötelességét. Azon áldozatok mellett, a melyeket már hozott, hoz és hozni fog, e javaslattal kapcsolatos terheket is magára veszi. Ezért a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot is elfogadta, volna. Azonban a törvényjavaslatban a magyarországi és horvát-szlavonországi honvédség és népfelkelés mint magyar királyi honvédség és népfelkelés van megjelölve.

Ez a megjelölés ellentétben áll a kiegyezési törvény betűjével és szellemével, a mely szerint a honvédség a magyar szentkorona országainak közös intézménye. Ez a javaslat kiegészítő része a honvédségre vonatkozó 1912. évi XXXI. és a népfölkelésre vonatkozó 1886. évi XX-ik törvénycikknek, a meiyek csak a honvédség és népfölkelés jelzést ismerik. Ha ez a javaslat az eddigi törvényes elnevezést is meg akarta volna változtatni, Magyarország területén a honvédséget és a népfölkelést magyarnak, Horvátország területén horvátnak kellett volna elnevezni. Minthogy ez a törvényjavaslat a kiegyezési törvénnyel ellentétben álló megoldást igyekszik megvalósítani, a horvát képviselők, hivatkozással a kiegyezési törvény 70-ik szakaszára, kijelentig, hogy a tanácskozásban és

a szavazásban nem vesznek részt.

Az elnök: A miniszterelnök ur kiván szólani.

Wekerle Sándor miniszterelnök: Egy percig sem hagyhatom észrevétel nélkül a képviselő ur felszólalását, azért, mert olyan közjogi álláspontból indul ki, a mely szerintem merőben tarthatatlan. (É!é/ik helyeslés.) A képviselő ur felemlítette, hogy Horvátország, Szlavónia és Dal- mátország fiai a harctéred , a legnagyobb odaadással teljesítették kötelességüket. Ezt elismerem. Válivetett vitézséggel küzdöttek fiainkkal együtt és tökéletesen egyenértékű tényezői voltak ellenállásunknak.

Ezért Horvátország hajlandó bizonyos terheket viselni. Azonban, hogy e terhekből Horvátország tényleg a megfelelő részt fogja-e viselni, az a kiegyezés megkötésétől függ. A képviselő ur társai nevében is kifogásolta a „magyar honvéd“ elnevezést. Mi beszélünk Magyarországról és ez alatt az elnevezés alatt értjük Horvát-Szlavon- és Dal- máíórszágol is. A képviselő urak szeretik úgy feltüntetni a dolgot, minthavközös kormányról volna szó.

Itt esak egy állam van, a magyar, amelynek Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok kiegészítő részei. A kormány azokat a jogokat, amelyek a kiegyezési törvényben biztositva vannak, minden izében tiszteletben kívánja tartani. Tökéletesen elismerjük, hogy a horvát külön nemzet, elismerjük politikai territóriumukat, elismerjük nyelvi jogosultságukat és a lobogó használatot is és annyira megyünk, hogy álláspontunk az, hegy a magyar szent korona országainak hivatalos nyelve