Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-01-25 / 21. szám

XXV. évfolyam

nntmássiMi *"M.*****&rx*; mtí^nsrae

H?1S. január 25. péntek

2í. fixá»í

wiWíwii'f »»tj,-a'wur^..T.

Előfizetési árak:

Helyiien éa vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106.

POLITIKAI N A P1LAP

Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR.

Felelős szerkesztő: HISST ENDRE.

Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap.

Hirdetőr ..rak:

Qcm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági Ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, réízvííjy- társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverés hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fiiér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. **-5 serig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, kösrt- netnyilvánitásai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 6 K

jl BiBtóiti erők

egyesítése ma »ár nemcsak jelszó, hanem mindennél fonta- sabb szükséglet. Talán nem is az egyesítésen van a fősuly, hanem az ellentétek elsimításán, a felfogásbeli különbségek ösz- szebékitésén. Nincs a kettős monarchiában, nincs Magyar- országon sem számsttevő-közéleti ember, aki őszinte meggyőződéssel ne sóvárogná a békét; e közös cél mellett pedig minden más szempont, vonatkozzék bár az a háborús helyzet megoldására, vagy a beligazgatás kérdésére, csak taktikai különbségeket jelent.

A király Budapestre jön a válsággal összefüggő kérdések megoldására. Mindenki érzi, hogy ezért a megoldásért némi áldozatot kell hozni. Egységre és fegyelemre van szükség és hogy ez a két béketényezö szerephez juthassoi, mindenkinek el kell hallgattatnia vélt sérelmeit és aggodalmait. Nagyon elszomorító volna, ha közel négy esztendei kitartás után a mi legerősebb fegyverünket, összetartásunkat akkor adnánk ki a kezünkből, amikor arra a legnagyobb szükség vau. Pedig az utolsó hetek eseményei e tekintetben nyugtalanítóak voltak. A háború eleje 'óta azzai vertünk vissza minden gálád ellenséges számítást, hogy céljaink, eszközeink és háborús törekvéseink szétszakithatatlan morális egységbe voltak kovácsolva.

Az ellenséges külföldön azt hitték, hogy a háború kitörése után a monarchia minden nemzetisége szeparasztikus kü- lönharcot fog kezdeni a a központi hatalmak védbástyája darabokra hull a nemzetiségi

küzdelmek szikrázó tüzében. Nem igy történt. Egységünk szikiaszilárdan állta a legvadabb ostromot. Ezt az egész világ csodálatára méltó, szolidáris közhangulatot keli most megmenteni belső robbantási törekvések ellen.

A haza és a nagy küzdelem sorsáért aggódó minden haza- fiúi lélek egyetért abban, hogy j

a belső politikai viszonyok ellentéteinek elsimítása a legfontosabb érdek, [ami a háború egész eddigi tartama alatt Magyarország politikai életére ránehezedett. A király jövetele azt jelenti, hogy legfelsőbb helyen is nagy súlyt fektetnek az erők összebékitésére és közös munkában való egyesítésére.

Czernin külügyminiszter békebeszéde.

Felhívás Wilson elnökhöz.

Bécs, január 24.

lünk Oroszországtól és ha Oroszország, mint látszik ugyanerre az álláspontra helyezkedik, úgy a békének létre kell jönnie.

Végül Czernin felszólítja Wil- sont, az Egyesült Államok elnökét, hogy miután legutóbbi | jegyzékének főbb pontjaiban egyetért vele, hasson ©da, hogy j az antanthatalmak is leüljenek a tanácskozó asztalhoz, mert | csak ilyen módon lehet a világbékét közelebb hozni.

I

I • —

Helyesük Carola

(Saját tudósítónk telefonjelentése.)

Bécs, jan. 24.

Czernin beszéde az osztrák delegáció külügyi albizottságában mély benyomást keltett. A beszéd nagy tetszést aratott, különösen az a része, ahol azon nehézségekről szólt, amelyek a mögöttes országrészben előfordult tüntetések és sztrájkok következtében a béketárgyaláso kát akadályozzák.

u «rösz-r#*äE fenbern.

(Saját tudósítónk telefonjelenté-se.)

Szófia, jan. 24.

Babadag dobrudzsai városból érkező tudósítás szerint az orosz-román viszony rendkívül feszült. A Szereth és a Pruth között a legelkeseredettebb csata folyik az oroszok és a románok között. A harcban nagyszámú ágyuk és monitorok is vesznek részt. A románok nagy erősítéseket kaptak, aminek következtében az oroszok kénytelenek voltak a demarkációs vonalon innen menedéket keresni. Az orosz hadsereg többi része segítséget vár.

Ára 6 Mér

Az osztrák delegáció külügyi albizottságában ma Czernin külügyminiszter nagy beszédet mondott a béketárgyalások kilátásairól. Kijelentette Czernin, hegy Wilson békeajánlatának több pontját elfogadhatjuk és felszólítja Wilson elnökét, közvetítse a monarchia azon óhaját, hogy az ellenséges hatalmak mielőbb megkezdhessék a béketárgyalásokat. A beszéd nálunk és a külföldön is szenzációé hatást váltott ki.

— Mi — Magyarország és Ausztria — summit sem akarunk: sem ifidet, sem pénzt. Annexió és hadiiarc nélkül hajlandók vagyunk azonnal befejezni a háborút. Szabad kezet engedünk Lengyelországnak is és ha a megszállott területek önrendelkezési jogának gyakorlati alkalmazása tekintetében az orosz delegátusok engednek mai merev felfogásukból, a béke köztünk és az orosz illetve az ukrán birodalommal azonnal

másik kettővel egyelőre többé vagy kevésbé közvetett utón.

A második nehézség az a véleménykülönbség, amely német szővetségestársunk és a pétervári kormány között az orosz nép önrendelkezési jogának értelmezése körül fennforog ama területek népeinek őarendelkezési jogát illetőleg, a melyeket német csapatok tartanak megszállva.

Németország is azon az állásponton van, hogy nem kiván területnagyobbodást Oroszország rovására.

Egyetlen négyszögmétert és egyetlen krajcárt sem követemegköthető.

; Czernin azzal kezdte, hogy j a brésztlitowszki tárgyalások nehezen haladnak, mert sok . akadályt kell leküzdeni.

Az első nehézség az, hogy I mi nem egy orosz szerződő \ féllel, hanem négy uj orosz birodalommal tárgyalunk, melyek egymásközt még nem I tisztázták illetékességi szférái- I kát. Ezek az uj orosz birodal- | mák: a Pétervárról irányított j Oroszország, a nagy Ukrajna, Finnország és a Kaukázus. Az | első kettővel, melyek közül í Ukrajna a mi tulajdonképpeni | uj szomszédunk, [közvetlenül tárgyalunk Bresztlitowszkban, a j